A Gelka a hatvanas-hetvenes években a feladatkörébe tartozó javító szolgáltatások több mint négyötödét látta el, a fennmaradó részt néhány szövetkezet és kevés számú kisiparos végezte. Megalapítását követően a vállalat gyors növekedésen ment keresztül, fénykorában, a nyolcvanas évek elején 8 ezer főt foglalkoztatott. Szervizei behálózták az országot, 350 egysége működött. A Gelka szolgáltatási diszpécser központja akkoriban egyedülálló volt Európában: Budapesten egy központi számon (333-333) volt elérhető a szolgálat, amely valamennyi szakszervizzel össze volt kapcsolva.
A rádiók, tévék, mosógépek, hűtőgépek és más készülékek karbantartása a hiánygazdaság keretei között, az e téren szüntelenül fellépő anomáliák e szolgáltatást a vicclapok és kabarék állandó céltáblájává tették a Gelkát. A szerelők szakmai tudása általában magas színvonalú volt, lépést tartottak a technika fejlődésével, ugyanakkor a vállalatnak sohasem volt elégséges anyagi forrása műszaki fejlesztésre.
1983-ban a Gelka-szervizek túlnyomó többsége 80 - tanácsi felügyelet alatt álló - kisvállalattá alakult, míg kisebb részük továbbra is a Gelka keretén belül működött. A vállalat országos jellege így megmaradt, csak a "háló" ritkult. A vállalat összlétszáma 1987-re 2500 főre, fiókjainak száma 50-re csökkent. Tevékenysége fele részét az alkatrész-kereskedelem alkotta, egynegyedét szerelés - többek között központi antennák, vagyonvédelmi berendezések kiépítése - és csak a fennmaradó negyedrész volt a szolgáltatás.
A kilencvenes évek elején napirendre került a privatizálás, de a részvénytársasággá alakulás kudarcba fulladt. Végül a vállalatnál maradt egységeket előbb leányvállalatokká, majd egyszemélyes kft-kké alakították. A Gelka adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az ÁVÜ eldöntötte a vállalat felszámolását, amivel a Co-Nexus Rt.-t bízta meg. A központ és a kft-kben lévő vagyon felszámolásra, illetve értékesítésre került. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük ma is az eredeti tevékenységi körrel működik, elnevezésében valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet.
Hasonló profillal rendelkezett a Fővárosi Tanács által 1959-ben alapított Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat (Javszer). Feladatként kapta, hogy a budapestiek részére lakáskarbantartási és -felújítási munkákat végezzen, tevékenysége akkor teljes egészében átfogta az építőipari szakmákat.
Az igények változásával párhuzamosan profilja folyamatosan bővült, a város területén mintegy 50 szervize volt. 1984-ben a Fővárosi Tanács a Javszert megszüntette, és 12 különböző profilú kisvállalatot hozott létre belőle. Egyikük lett például a gázüzemű berendezések javítására és épületgépészeti munkák ellátására hivatott Gázkészülék Javító-Szerelő Vállalat, a szállítási és autószerelési munkákra létrehozott Fuvarozó és Gépjárműkarbantartó Vállalat vagy a bútorok javítását, felújítását végző Bútor-, Fa- és Kárpitosipari Javító Vállalat.
A rendszerváltást jogutódként egyedül a magánszemélyek tulajdonában lévő, 1991 óta Gázkészülék Javító Szerelő Kft.-ként működő részleg élte túl. A le nem védett Javszer megjelölést azonban ma is több kisebb-nagyobb cég használja valamilyen formában nevében.
A rádiók, tévék, mosógépek, hűtőgépek és más készülékek karbantartása a hiánygazdaság keretei között, az e téren szüntelenül fellépő anomáliák e szolgáltatást a vicclapok és kabarék állandó céltáblájává tették a Gelkát. A szerelők szakmai tudása általában magas színvonalú volt, lépést tartottak a technika fejlődésével, ugyanakkor a vállalatnak sohasem volt elégséges anyagi forrása műszaki fejlesztésre.
1983-ban a Gelka-szervizek túlnyomó többsége 80 - tanácsi felügyelet alatt álló - kisvállalattá alakult, míg kisebb részük továbbra is a Gelka keretén belül működött. A vállalat országos jellege így megmaradt, csak a "háló" ritkult. A vállalat összlétszáma 1987-re 2500 főre, fiókjainak száma 50-re csökkent. Tevékenysége fele részét az alkatrész-kereskedelem alkotta, egynegyedét szerelés - többek között központi antennák, vagyonvédelmi berendezések kiépítése - és csak a fennmaradó negyedrész volt a szolgáltatás.
A kilencvenes évek elején napirendre került a privatizálás, de a részvénytársasággá alakulás kudarcba fulladt. Végül a vállalatnál maradt egységeket előbb leányvállalatokká, majd egyszemélyes kft-kké alakították. A Gelka adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az ÁVÜ eldöntötte a vállalat felszámolását, amivel a Co-Nexus Rt.-t bízta meg. A központ és a kft-kben lévő vagyon felszámolásra, illetve értékesítésre került. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük ma is az eredeti tevékenységi körrel működik, elnevezésében valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet.
Hasonló profillal rendelkezett a Fővárosi Tanács által 1959-ben alapított Fővárosi Javító-Szerelő Vállalat (Javszer). Feladatként kapta, hogy a budapestiek részére lakáskarbantartási és -felújítási munkákat végezzen, tevékenysége akkor teljes egészében átfogta az építőipari szakmákat.
Az igények változásával párhuzamosan profilja folyamatosan bővült, a város területén mintegy 50 szervize volt. 1984-ben a Fővárosi Tanács a Javszert megszüntette, és 12 különböző profilú kisvállalatot hozott létre belőle. Egyikük lett például a gázüzemű berendezések javítására és épületgépészeti munkák ellátására hivatott Gázkészülék Javító-Szerelő Vállalat, a szállítási és autószerelési munkákra létrehozott Fuvarozó és Gépjárműkarbantartó Vállalat vagy a bútorok javítását, felújítását végző Bútor-, Fa- és Kárpitosipari Javító Vállalat.
A rendszerváltást jogutódként egyedül a magánszemélyek tulajdonában lévő, 1991 óta Gázkészülék Javító Szerelő Kft.-ként működő részleg élte túl. A le nem védett Javszer megjelölést azonban ma is több kisebb-nagyobb cég használja valamilyen formában nevében.