Tetszett a cikk?

Az előkelő pesti polgárság kedvelt találkozóhelye volt mindig is a mai Vörösmarty téren lévő elegáns kávéház és cukrászda.

Az egykori Színház téren először 1861-ben Privorszky Ferenc, a pesti kávéstársaság fő elöljárója nyitott fényűzően berendezett kávéházat, amely az ellenzéki írók székhelyévé vált, otthont adott a Deák-párt klubjának is. 1870-ben a kávéházat új tulajdonos vette meg: Kugler Henrik, egy soproni cukrászdinasztia sarja, aki a közeli József (nádor) téren 1858 óta vezette a városszerte kedvelt családi cukrászdát. Kugler az új helyen sok finomságot kínált, a habos, csokoládés kávé, a torták, a különleges likőrök és bonbonok vonzották az arisztokráciát, még a királyi család is törzsvendég lett. Ő honosította meg a francia mignont, amelyet sokáig csak "kuglerként" emlegetett a közönség.

Az idősödő Kugler 1884-ben visszavonult az üzlettől, lótenyésztési szenvedélyének élt, s utóda nem lévén - egy genfi kollégája javaslatára - a svájci cukrászcsaládban 1854-ben született, majd Franciaországban saját üzletet nyitott fiatal Gerbeaud Emilt bízta meg az akkor már Gizella téri Kugler-cukrászda vezetésével.

Gerbeaud nyomban újításokat vezetett be: külső megrendelésekre is dolgozó cukrászüzemet hozott létre, növelte az alkalmazottak számát, csomagolónőket és szállítókat is munkába állított, a választékot pedig új termékekkel - vajas, párizsi és más hasonló krémekkel, többszáz-féle teasüteménnyel, csemegecukorkával - bővítette. 1886-ban egy kis csokoládégyárat is indított, amelyet 1904-ben a Duna utcai telepre helyezett át. Megkezdte a csokoládébonbonok gyártását, melyek közül a konyakosmeggy lett a legnépszerűbb.

Üzemét egyre jobban gépesítette: a század végén már 150 alkalmazott dolgozott nála. Jellegzetes, művészi igénnyel készült, saját tervezésű díszdobozaiban árusította csemegecukorkáit és bonbonjait. Gerbeaud nem tartotta titokban receptjeit, gyártási eljárásait, s ezzel külföldről hozott újításai valósággal megreformálták a hazai cukrászatot, üzemei pedig meghonosították az ágazatban az iparszerű termelést.

Évtizedekig használta a bevezetett Kugler nevet, majd 1908-ban "Kugler utóda Gerbeaud Rt." néven céget alapított, amelyhez 1909-ben hozzácsatolta a fiumei csokoládégyárat, ez lehetővé tette a kakaó vámmentes beszerzését és feldolgozását. A cég több fióküzletet is nyitott a fővárosban, nyáron a városligeti Royal Gerbeaud Pavilon is várta a vendégeket, s a Royal Szállóban is működött egy fiók. Az első világháborúban nagy károkat szenvedett céget Gerbeaud 1919-es halála után felesége vezette 1940-ben bekövetkezett haláláig, akkor két veje vette át az irányítást, akik aztán 1945-ben külföldre távoztak.

Mivel az államosítás után a külföldön élő leszármazottak perrel kötelezték a magyar államot az üzlet nevének megváltoztatására, az 1950-től Vörösmarty Cukrászda néven működött tovább. 1984-ben - Gerbeaud Budapestre érkezésének 100. évfordulóján és a családdal való megegyezést követően - a cukrászda vezetősége kezdeményezte a Gerbeaud név visszavételét, ezért a nevet védjegyeztették. A HungarHotels kezelésében üzemelő cukrászdát, a teljes ingatlant és a védjegyet 1995-ben a német Müller AG tulajdonában lévő Immo-Müller Kft vette meg, s a felújított Gerbeaud - jelenleg a brit Eurest társaság osztrák tagja üzemeltetésében - sörözővel, étteremmel és különtermekkel kibővítve működik.

További magyar márkák története itt

Diákok magasságát és dolgozatait vizsgálták, az összefüggés egyértelműnek látszik

Diákok magasságát és dolgozatait vizsgálták, az összefüggés egyértelműnek látszik

Irigyelt különleges mód jön az androidos telefonokra

Irigyelt különleges mód jön az androidos telefonokra

Egy érdekes kísérlet mutatta meg, mire képes egy-egy kedves zeneszám az ember agyában

Egy érdekes kísérlet mutatta meg, mire képes egy-egy kedves zeneszám az ember agyában

Pápa környékén halálra késelte ismerősét egy férfi

Pápa környékén halálra késelte ismerősét egy férfi