Hajdúsági Iparművek

Utolsó frissítés:

A munkába álló nők "második műszakát" megkönnyítendő az ötvenes években mosógépprogramot hirdettek, melyhez hazai termelőbázist kerestek.

A választás a hajdúsági Téglás község határában 1952-ben eredetileg hadiipari termékek és autóalkatrészek gyártására épített üzemre esett, ahol 1957-ben került sor a "termékszerkezet-váltásra", s hozzáláttak az első magyar keverőtárcsás mosógépek előállításához. A jellegzetes henger alakú gépet nem sokkal később követte a centrifuga, majd a vízmelegítő - népszerű nevén bojler -, később a porszívó és a fűtőtest.

A Hajdú márkanév a hatvanas években mindennapossá vált, a gyár készülékei megbecsült "tagjaivá" váltak a gépesítés útjára lépett magyar háztartásoknak. A hiánygazdaság idején szinte minden termékükre hónapokat kellett várniuk a vevőknek. A hatvanas évek végén egyre nagyobb igény támadt az automata mosógépekre, s a Hajdúsági Iparművek először jugoszláv kooperációval próbálkozott, de annak kudarca után a hetvenes évek elején a NSZK-beli AEG-től vették meg egy kisméretű - a szűk lakótelepi fürdőszobákban is elférő - mosógép licencét.

A Minimat sorozatgyártása 1977-ben indult egy újonnan épített üzemcsarnokban. A hamar népszerűvé vált készülék is nyomban hiánycikké vált a boltokban, s bár akkoriban ára egy átlagos havi fizetés háromszorosa volt, az eladóknak még legalább egy ezrest kellett "csúsztatni", ha valaki hozzá akart jutni a géphez. Miközben a gépek árát szociálpolitikai megfontolásokból nem emelték, a termelési költségek folyamatosan nőttek, így a gyár 1978 végére a csőd szélére került, el is rendelték szanálását, ám az Állami Tervbizottság az utolsó pillanatban meggondolta magát, lecserélte a teljes vezetőséget, hitelt biztosított. A vállalat tevékenységét a mosógépekre koncentrálták, fokozták a termelést, s a nyolcvanas évek elején megjelent a Midimat és az Energomat is. A vállalat a nyolcvanas évek közepén érte el virágkorát, akkor 3200-an dolgoztak Tégláson.

A Hajdúsági Iparművek 1993-as privatizációjakor a részvények 60 százaléka a vezetők által alakított ötszemélyes kft-hez került, amely mostanra - a dolgozói részvények és a többi kisebb tulajdonos kivásárlásával - 96 százalékra emelte tulajdoni hányadát. A mintegy ezer főt foglalkoztató Hajdúsági Iparművek Rt. továbbra is Hajdú márkanév alatt készít mosógépeket, vízmelegítőket, multienergiás - elektromos, gázüzemű, kombinált, illetve napenergiával működő - forróvíztárolókat.

További magyar márkák története itt