Az új cég elnevezése Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt., röviden IBUSZ lett. Akkori tevékenysége kiterjedt idegenforgalmi információs irodai tevékenységre, utazásszervezésre, jegyeladásra, csomagszállításra, rendezvények szervezésére, vendéglátó-ipari objektumok létesítésére, szálláshelyek értékesítésére, útlevél- és vízumbeszerzésre, az utazással kapcsolatos könyvek és folyóiratok kiadására és árusítására, közlekedési vállalkozások létesítésére, közlekedési eszközök bérbe adására. Mindez később kiegészült a filmszakmába és a hirdetési ágazatba tartozó ügyletek koncessziójával. A harmincas években a Magyarországot felkereső turisták száma folyamatosan emelkedett, itteni ellátásukat, programjukat az IBUSZ szervezte, s a vállalat kiutaztatási forgalma is fokozatosan növekedett.
A második világháború után a megoldásra váró országos feladatok között az idegenforgalom olyan jelentéktelennek tűnt, hogy egy 1948. évi kormányrendelet - az IBUSZ kivételével - megszüntette az összes idegenforgalmi szervezetet, majd 1949-ben a vállalatot államosították, s a korábbiakhoz képest igencsak visszaszorított turizmus állami monopolszervezetévé vált.
A nemzetközi idegenforgalom 1956 után - ha korlátozottan is, de - megindulhatott előbb Kelet-Európa, majd a hatvanas évektől Nyugat-Európa irányába is. Ekkortól lényegében megszűnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyílt: Expressz, Budapest Tourist, Cooptourist, Air Tours, Volántourist, Pegazus Tours. Bár 1988-ra már 140-re emelkedik az utazási irodák és szolgáltató vállalatok száma, az IBUSZ megőrizte vezető szerepét, s Európa egyik legnagyobb utazásszervező vállalataként tartották számon. Ekkor 23 országra kiterjedő külképviseleti hálózattal, 1500 külföldi szerződéses partnerrel, 121 belföldi irodával rendelkezett és a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította le Magyarországon.
A rendszerváltáskor az IBUSZ Rt. ismét valódi részvénytársaság lett. 1990-ben nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre, a papírok a budapesti és a bécsi tőzsdén - első ízben - egyidejűleg kerültek bevezetésre. 1991 novemberében az ÁVÜ a nála lévő 56 százalékos részvényhányad értékesítésére kétfordulós pályázatot írt ki. Ennek révén a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerezte meg a részvények 49, a társadalombiztosítás a 7 százalékát. 1993-ban az IBUSZ Rt. visszavásárolta a K&H-tól a részvényeit. Az IBUSZ Rt. mára egy kis létszámmal működő, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezetté alakult át, míg a fő üzletágakra építve önálló, az rt többségi tulajdonában lévő leányvállalatokat hozott létre, amelyek három tevékenység köré csoportosíthatók: utazási irodai szolgáltatások, szállodaipari vállalkozások, pénzügyi érdekeltségek. A cég a Budapesti Értéktőzsde egyik szereplője.
A második világháború után a megoldásra váró országos feladatok között az idegenforgalom olyan jelentéktelennek tűnt, hogy egy 1948. évi kormányrendelet - az IBUSZ kivételével - megszüntette az összes idegenforgalmi szervezetet, majd 1949-ben a vállalatot államosították, s a korábbiakhoz képest igencsak visszaszorított turizmus állami monopolszervezetévé vált.
A nemzetközi idegenforgalom 1956 után - ha korlátozottan is, de - megindulhatott előbb Kelet-Európa, majd a hatvanas évektől Nyugat-Európa irányába is. Ekkortól lényegében megszűnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyílt: Expressz, Budapest Tourist, Cooptourist, Air Tours, Volántourist, Pegazus Tours. Bár 1988-ra már 140-re emelkedik az utazási irodák és szolgáltató vállalatok száma, az IBUSZ megőrizte vezető szerepét, s Európa egyik legnagyobb utazásszervező vállalataként tartották számon. Ekkor 23 országra kiterjedő külképviseleti hálózattal, 1500 külföldi szerződéses partnerrel, 121 belföldi irodával rendelkezett és a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította le Magyarországon.
A rendszerváltáskor az IBUSZ Rt. ismét valódi részvénytársaság lett. 1990-ben nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre, a papírok a budapesti és a bécsi tőzsdén - első ízben - egyidejűleg kerültek bevezetésre. 1991 novemberében az ÁVÜ a nála lévő 56 százalékos részvényhányad értékesítésére kétfordulós pályázatot írt ki. Ennek révén a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerezte meg a részvények 49, a társadalombiztosítás a 7 százalékát. 1993-ban az IBUSZ Rt. visszavásárolta a K&H-tól a részvényeit. Az IBUSZ Rt. mára egy kis létszámmal működő, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezetté alakult át, míg a fő üzletágakra építve önálló, az rt többségi tulajdonában lévő leányvállalatokat hozott létre, amelyek három tevékenység köré csoportosíthatók: utazási irodai szolgáltatások, szállodaipari vállalkozások, pénzügyi érdekeltségek. A cég a Budapesti Értéktőzsde egyik szereplője.