Egy évvel később már Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Egyesülés néven kilenc tagvállalatot foglalt magában, tevékenységi köre fehérneműk tisztítása, a megrongálódott fehérneműk javítása, kölcsönzése, továbbá ruhák és kelmék festése és vegytisztítása. Az Egyesülés általános jogutódaként a Fővárosi Tanács 1957-ben létrehozta a Fővárosi Patyolat Vállalatot. A vállalat fénykorában 7 üzemegységet, 15, mosást, tisztítást helyben végző szalont és 224 felvevőhelyet üzemeltetett, dolgozóinak létszáma 3500 fő volt.
Az üzemegységek közül a kelenföldi mosoda Magyarország - egyben Közép-Európa - legnagyobb mosóüzeme, napi kapacitása 30 tonna fehérnemű mosása volt. A fővároson kívül vidéken is voltak Patyolatok, ezen kívül szövetkezetek is végeztek lakossági mosást. A felvevőhelyek száma 1987-ben országosan 1200 volt, ezen kívül 185 vegytisztító szalon is működött.
A vállalat kezdettől rendkívül kedvezményesen nyújtotta szolgáltatásait. Az ötvenes-hatvanas években minden lakossági forinthoz 4 forint állami dotáció járult. Később a támogatás fokozatosan csökkent, majd meg is szűnt. Ezt követően a lakosságnak végzett szolgáltatás nyeresége után a vállalatnak nem kellett adót fizetnie, majd a kilencvenes évek elejétől ez a kedvezmény is megszűnt.
A vállalat helyzetét nehezítette, hogy szolgáltatási díjainak emelésére nem kapott engedélyt, vagy ha mégis, az nem követte a növekvő energia- és mosószerköltségeket. Mindezzel párhuzamosan a háztartási mosógépek terjedése radikálisan csökkentette e szolgáltatás iránti igényeket.
A mind súlyosabb rentabilitási problémákra a vállalat szervezeti intézkedésekkel igyekezett reagálni. 1985-től folyamatosan 6 önálló érdekeltségű - később, 1990-ben kft-vé alakult - leányvállalatot alapított. 1992 májusában az ÁVÜ államigazgatási felügyelet alá helyezte a Fővárosi Patyolat Vállalatot. További sorsát illetően különböző elgondolások voltak.
A cégvezetés a vállalat egy jelentősebb részének egyben tartása melletti privatizációt szerette volna elérni. Ezt az elgondolást az ÁVÜ végül is nem támogatta, helyette úgy döntött, hogy a fővárosi Patyolatot végelszámolással meg kell szüntetni. A fővárosi Patyolat-fiókokat több hullámban, különböző privatizációs akciók keretében, profilmegkötés nélkül értékesítették.
A mosodai és tisztítói piacon eközben a keresletnek megfelelően gyökeres átalakulás ment végbe a szervezeti rendszer tekintetében is, nagy számban zártak be és részben nyíltak új üzletek. Megjelentek a külföldi tulajdonú hálózatok, mint például az amerikai érdekeltségű Ametiszt Kft. vagy az osztrák többségi tulajdonú Top Clean Kft. A korábbi Patyolat leányvállalatok közül a legnagyobb az azóta magántulajdonba került Harmat Textiltisztító Kft., amely 5 szalont és 3 felvevőhelyet üzemeltet, s a Patyolatot márkanévként használják.
Az üzemegységek közül a kelenföldi mosoda Magyarország - egyben Közép-Európa - legnagyobb mosóüzeme, napi kapacitása 30 tonna fehérnemű mosása volt. A fővároson kívül vidéken is voltak Patyolatok, ezen kívül szövetkezetek is végeztek lakossági mosást. A felvevőhelyek száma 1987-ben országosan 1200 volt, ezen kívül 185 vegytisztító szalon is működött.
A vállalat kezdettől rendkívül kedvezményesen nyújtotta szolgáltatásait. Az ötvenes-hatvanas években minden lakossági forinthoz 4 forint állami dotáció járult. Később a támogatás fokozatosan csökkent, majd meg is szűnt. Ezt követően a lakosságnak végzett szolgáltatás nyeresége után a vállalatnak nem kellett adót fizetnie, majd a kilencvenes évek elejétől ez a kedvezmény is megszűnt.
A vállalat helyzetét nehezítette, hogy szolgáltatási díjainak emelésére nem kapott engedélyt, vagy ha mégis, az nem követte a növekvő energia- és mosószerköltségeket. Mindezzel párhuzamosan a háztartási mosógépek terjedése radikálisan csökkentette e szolgáltatás iránti igényeket.
A mind súlyosabb rentabilitási problémákra a vállalat szervezeti intézkedésekkel igyekezett reagálni. 1985-től folyamatosan 6 önálló érdekeltségű - később, 1990-ben kft-vé alakult - leányvállalatot alapított. 1992 májusában az ÁVÜ államigazgatási felügyelet alá helyezte a Fővárosi Patyolat Vállalatot. További sorsát illetően különböző elgondolások voltak.
A cégvezetés a vállalat egy jelentősebb részének egyben tartása melletti privatizációt szerette volna elérni. Ezt az elgondolást az ÁVÜ végül is nem támogatta, helyette úgy döntött, hogy a fővárosi Patyolatot végelszámolással meg kell szüntetni. A fővárosi Patyolat-fiókokat több hullámban, különböző privatizációs akciók keretében, profilmegkötés nélkül értékesítették.
A mosodai és tisztítói piacon eközben a keresletnek megfelelően gyökeres átalakulás ment végbe a szervezeti rendszer tekintetében is, nagy számban zártak be és részben nyíltak új üzletek. Megjelentek a külföldi tulajdonú hálózatok, mint például az amerikai érdekeltségű Ametiszt Kft. vagy az osztrák többségi tulajdonú Top Clean Kft. A korábbi Patyolat leányvállalatok közül a legnagyobb az azóta magántulajdonba került Harmat Textiltisztító Kft., amely 5 szalont és 3 felvevőhelyet üzemeltet, s a Patyolatot márkanévként használják.