Zeley szerint a tudós teljes tudatában volt annak, hogy mit diktált le, mint ahogy akarta azt is, hogy a Népszabadságban jelenjen meg. "Teller Edével augusztus közepén beszéltem telefonon, akkor érdeklődött tőlem a magyarországi közállapotokról és maga is kifejtette véleményét, amit lejegyzeteltem. A szöveget - kérésére - mondatról mondatra egyeztettük" - mondta az MTI-nek Zeley László, a napokban elhunyt világhírű atomtudós barátja.
Elmondta, hogy Teller Ede titkárságvezetője a Lawrence Livermore NationalLaboratoryból, Joanne Smith arra kérte, hogy tekintettel teller Ede egészségi állapotára, ezentúl csak angolul írjon, s a szöveget juttassa el a titkárságra. "Gyarló angoltudásommal ezt megtettem, arra kérve, hogy a szöveget tolmácsolja Teller Edének" - tette hozzá Zeley László.
Szavai szerint az atomtudóssal abban egyeztek meg, hogy amennyiben a szöveget jóváhagyja, aláírt névjegykártyát küld, mert Teller Ede az utolsó időkben már nagyon nehezen, "szörnyű kínok között" írt. Elmondta: szeptember 11-én, Teller Ede halálának napján érkezett meg hozzá mintegy húsz, az atomfizikus által aláírt névjegykártya; a többi könyvekhez, dedikáció helyett. Kézhezvételük után Zeley László ismét megkereste a titkárságvezetőt azzal, hogy megkapta a "felhatalmazást".
"Kértem Joanne-t, hogy lehetőleg még a mai napon küldje el a nála lévő cikk kijavított, angolosított változatát a Népszabadság számára" - mondta Zeley, aki a magyar nyelvű tervezetet nem őrizte meg. Joanne Smith, miután nem értett magyarul, "kerített egy magyart", aki Teller Ede legjobb barátainak egyike volt - mondta Zeley László.
Rozsnyai Balázs nyugdíjas fizikus, "aki perfekt beszélte az angolt és a magyart", vállalta el, hogy "szívesen rendbe hozza, angolosítja a szöveget, és ez a szöveg jött le a Népszabadságban" - nyilatkozta Zeley László. Hozzátette: "Teller Ede tájékozott volt a magyarországi történésekről. Ez év februárja és júliusa között szinte rendszeresen eljuttattam hozzá a 168 óra című hetilapot, a Magyar Nemzetet, a Népszabadságot, és összesen hat alkalommal a Vasárnapi Újság című rádióműsor kazettára felvett adását". "Ez utóbbi műsor azért is érdekelte különösen, mert annak idején gyakran szerepelt benne, s kiváncsi volt a jelenlegi hangvételére".
A Paksi Atomerőművel kapcsolatban például Teller Ede az összes megjelent cikkre kiváncsi volt. Azokból értesült arról, hogy mi történt, ki és hogyan viszonyul Pakshoz - tette hozzá az újságíró. (MTI)
Elmondta, hogy Teller Ede titkárságvezetője a Lawrence Livermore NationalLaboratoryból, Joanne Smith arra kérte, hogy tekintettel teller Ede egészségi állapotára, ezentúl csak angolul írjon, s a szöveget juttassa el a titkárságra. "Gyarló angoltudásommal ezt megtettem, arra kérve, hogy a szöveget tolmácsolja Teller Edének" - tette hozzá Zeley László.
Szavai szerint az atomtudóssal abban egyeztek meg, hogy amennyiben a szöveget jóváhagyja, aláírt névjegykártyát küld, mert Teller Ede az utolsó időkben már nagyon nehezen, "szörnyű kínok között" írt. Elmondta: szeptember 11-én, Teller Ede halálának napján érkezett meg hozzá mintegy húsz, az atomfizikus által aláírt névjegykártya; a többi könyvekhez, dedikáció helyett. Kézhezvételük után Zeley László ismét megkereste a titkárságvezetőt azzal, hogy megkapta a "felhatalmazást".
"Kértem Joanne-t, hogy lehetőleg még a mai napon küldje el a nála lévő cikk kijavított, angolosított változatát a Népszabadság számára" - mondta Zeley, aki a magyar nyelvű tervezetet nem őrizte meg. Joanne Smith, miután nem értett magyarul, "kerített egy magyart", aki Teller Ede legjobb barátainak egyike volt - mondta Zeley László.
Rozsnyai Balázs nyugdíjas fizikus, "aki perfekt beszélte az angolt és a magyart", vállalta el, hogy "szívesen rendbe hozza, angolosítja a szöveget, és ez a szöveg jött le a Népszabadságban" - nyilatkozta Zeley László. Hozzátette: "Teller Ede tájékozott volt a magyarországi történésekről. Ez év februárja és júliusa között szinte rendszeresen eljuttattam hozzá a 168 óra című hetilapot, a Magyar Nemzetet, a Népszabadságot, és összesen hat alkalommal a Vasárnapi Újság című rádióműsor kazettára felvett adását". "Ez utóbbi műsor azért is érdekelte különösen, mert annak idején gyakran szerepelt benne, s kiváncsi volt a jelenlegi hangvételére".
A Paksi Atomerőművel kapcsolatban például Teller Ede az összes megjelent cikkre kiváncsi volt. Azokból értesült arról, hogy mi történt, ki és hogyan viszonyul Pakshoz - tette hozzá az újságíró. (MTI)