A Magyar Hírlap tulajdonosa, a Ringier Kiadói Kft. Pénteken jelentette be, hogy az újság aznap jelent meg utoljára.
A Népszava szombati, Vendégoldalak című mellékletének vezércíme: A Magyar Hírlap stábja nem adja fel. Az első oldalon közölték Szále László "A függetlenség fényűzése" című írását. Ebben a publicista úgy fogalmaz: "A táborosodó ország legvédtelenebb magatartásformája a függetlenség. A maga szerény és tökéletlen módján a Magyar Hírlap is ilyen független intézmény, vagy inkább csak műhely szeretett volna lenni. Nem támadta senki, nem esküdött össze ellene senki, nem fojtották meg titkos hatalmak. Egyszerűen kiderült, hogy a táborosodó országban nincs rá szüksége annyi embernek, amennyi életben tudná tartani."
Debreczeni József közíró Nekrológ helyett című, szintén a Népszava mellékletében megjelent írásában úgy fogalmaz, "Szombathyék, azt hiszem tényleg nem politikát, hanem újságot akartak csinálni. Csináltak is, jobbat, mint valaha.”
A Magyar Nemzet szombati számában jelent meg az eredetileg a Magyar Hírlapba tervezett szerkesztőségi vezércikk, Nem búcsúzunk címmel. Az írás szerint a szerkesztőségben a saját kiadójával szemben nem volt meg az az egészséges kételkedés, amely a politikusokkal szemben olyannyira sajátja volt. "Naívak voltunk, nem tudtuk, hogy a Ringier szemében Magyarország valahol a Balkán és Üzbegisztán között helyezkedik el, ezért aztán Michael Ringiernek és itteni helytartójának, Papp Bélának eszébe sem jut, hogy mérlegelje ajánlatunkat és engedje, hogy a szerkesztőség keressen magának tulajdonost, miként az minden civilizált országban szokás." A vezércikk szerint a Magyar Hírlapnak azért kellett megszűnni, mert a Ringier piacot akart szerezni a tulajdonában álló Népszabadságnak.
A Ringier Kiadói Kft. ügyvezetője, Papp Béla a döntést pénteken jelentette be. Mint mondta, mivel nem érkezett kötelező érvényű írásos ajánlat az újság megvásárlására, így "a kiadó tartja magát korábbi döntéséhez és bezárja a Magyar Hírlapot". Az ügyvezető sérelmezte, hogy a főszerkesztő megakadályozta a kiadót abban, hogy véleményét a lapban elmondhassa, és nem adott lehetőséget a tulajdonos képviselőinek sem a megnyilatkozásra. A lapban a Ringier jó hírnevét sértő írások jelentek meg, amelyek nemcsak veszélyeztették, hanem hátráltatták az utolsó pillanatig reménnyel kecsegtető értékesítési folyamatokat - mondta Papp Béla, hozzátéve: "ezért a felelősöknek mind a sajtószakma, mind a törvény előtt felelniük kell".
Szombathy Pál főszerkesztő a sajtószabadság egyik legfeketébb napjáról beszélt a döntést követően; értékelése szerint a svájci tulajdonos hazudott, csak hitegette őket az eladási szándékot illetően. A szerkesztőség nem szeretné, ha az újság által képviselt szellemiség megszűnne, ezért elkezdik a gondolkodást arról, hogyan tudnának egy új napilapot indítani - mondta Szombathy Pál, aki arra kérte az újságírókat, hogy maradjanak együtt. A további teendők megbeszélésére szombaton találkoznak. Nyomdát már talált, szerkesztőség is lesz - tette hozzá Szombathy Pál. (MTI)
A Népszava szombati, Vendégoldalak című mellékletének vezércíme: A Magyar Hírlap stábja nem adja fel. Az első oldalon közölték Szále László "A függetlenség fényűzése" című írását. Ebben a publicista úgy fogalmaz: "A táborosodó ország legvédtelenebb magatartásformája a függetlenség. A maga szerény és tökéletlen módján a Magyar Hírlap is ilyen független intézmény, vagy inkább csak műhely szeretett volna lenni. Nem támadta senki, nem esküdött össze ellene senki, nem fojtották meg titkos hatalmak. Egyszerűen kiderült, hogy a táborosodó országban nincs rá szüksége annyi embernek, amennyi életben tudná tartani."
Debreczeni József közíró Nekrológ helyett című, szintén a Népszava mellékletében megjelent írásában úgy fogalmaz, "Szombathyék, azt hiszem tényleg nem politikát, hanem újságot akartak csinálni. Csináltak is, jobbat, mint valaha.”
A Magyar Nemzet szombati számában jelent meg az eredetileg a Magyar Hírlapba tervezett szerkesztőségi vezércikk, Nem búcsúzunk címmel. Az írás szerint a szerkesztőségben a saját kiadójával szemben nem volt meg az az egészséges kételkedés, amely a politikusokkal szemben olyannyira sajátja volt. "Naívak voltunk, nem tudtuk, hogy a Ringier szemében Magyarország valahol a Balkán és Üzbegisztán között helyezkedik el, ezért aztán Michael Ringiernek és itteni helytartójának, Papp Bélának eszébe sem jut, hogy mérlegelje ajánlatunkat és engedje, hogy a szerkesztőség keressen magának tulajdonost, miként az minden civilizált országban szokás." A vezércikk szerint a Magyar Hírlapnak azért kellett megszűnni, mert a Ringier piacot akart szerezni a tulajdonában álló Népszabadságnak.
A Ringier Kiadói Kft. ügyvezetője, Papp Béla a döntést pénteken jelentette be. Mint mondta, mivel nem érkezett kötelező érvényű írásos ajánlat az újság megvásárlására, így "a kiadó tartja magát korábbi döntéséhez és bezárja a Magyar Hírlapot". Az ügyvezető sérelmezte, hogy a főszerkesztő megakadályozta a kiadót abban, hogy véleményét a lapban elmondhassa, és nem adott lehetőséget a tulajdonos képviselőinek sem a megnyilatkozásra. A lapban a Ringier jó hírnevét sértő írások jelentek meg, amelyek nemcsak veszélyeztették, hanem hátráltatták az utolsó pillanatig reménnyel kecsegtető értékesítési folyamatokat - mondta Papp Béla, hozzátéve: "ezért a felelősöknek mind a sajtószakma, mind a törvény előtt felelniük kell".
Szombathy Pál főszerkesztő a sajtószabadság egyik legfeketébb napjáról beszélt a döntést követően; értékelése szerint a svájci tulajdonos hazudott, csak hitegette őket az eladási szándékot illetően. A szerkesztőség nem szeretné, ha az újság által képviselt szellemiség megszűnne, ezért elkezdik a gondolkodást arról, hogyan tudnának egy új napilapot indítani - mondta Szombathy Pál, aki arra kérte az újságírókat, hogy maradjanak együtt. A további teendők megbeszélésére szombaton találkoznak. Nyomdát már talált, szerkesztőség is lesz - tette hozzá Szombathy Pál. (MTI)