A mintegy két órán át tartó tanácskozás végén kihirdetett eredmény szerint 25 testületi tag szavazott bizalmat a jelöltnek, míg öten megválasztása ellen voksoltak - mondta, megemlítve, hogy egy testületi tag nem vett részt az ülésen. A társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratórium kevéssel azt követően ült össze, hogy a pártok javasolta személyekből álló nyolctagú elnökség épp a szükséges számú szavazattal, hat vokssal állított jelöltet a tisztségre.
A Ki kicsoda című biográfia 2004-es kiadása szerint Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult. Szülővárosa bábszínházában kreativitáskutató, irodalmi referens és rendező volt, majd 1977-től négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezőként,
szerkesztőként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendőn keresztül a Magyar Televízióban. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi szerkesztőség vezetője, a millenniumi műsorok főrendezője, 2002-ben pályázaton nyerte el az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatói székét. A televízió vezetésére neve már 2000-ben, Sára Sándor leköszönő elnök utódjaként is felmerült. Munkásságát 1999-ben Európa- és Tamási Áron-díjjal ismerték el. Nevét korábban főleg Sütő András vejeként, illetve a ’89-es romániai forradalomról készülő magyarországi televíziós közvetítések során nyújtott segítsége kapcsán ismerhették meg.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a közszolgálati médiumok - a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - részvénytársaságainak elnökét pályázat alapján titkos szavazással választja négy évre a kuratórium. A megbízatást a kuratórium egy ízben pályázat kiírása nélkül meghosszabbíthatja a megbízatás lejártától számított további négy évre.
Saját arculatú, markánsan nemzeti, össznemzeti jellegű kulturális-művészeti csatornát kíván a Duna Televízióból létrehozni a közszolgálati médium csütörtökön megválasztott elnöke, aki - alig egy órával az eredményhirdetés után - még nem kívánt nyilatkozni az általa tervezett szervezeti és személyi változásokról. Cselényi László azt mondta, célja, hogy a csatorna ne akarjon igazodni más, kereskedelmi televíziókhoz. Szeretné, ha a Duna TV "nem akarná az életet, annak minden porcikájában leutánozni és tükrözni, hanem eldöntené végre, hogy mi legyen".
"Szeretném finoman a napi politikai rugdalózástól megkímélni, szeretném a konszenzust keresni benne" - mondta, hozzátéve, "alapításánál fogva is ez a célja ennek a televíziónak". Cselényi László fontosnak nevezte, hogy "belföldön is nagyon szeressék" az egyébként a határon túli magyarságért létrejött adót. "Lesznek személyi változások", ahogy "komoly szervezeti változások" is - mondta, ám azokról néhány napig még nem kíván nyilatkozni; "új struktúrát akarok új műhelyekkel", amelyek már megfelelnek az uniós elvárásoknak is.
"Régiókban szeretnék gondolkodni, felzárkóztatásban, ha úgy tetszik, pacifikálásban. Szeretném, hogyha a Duna Televízió - miközben hangsúlyozottan magyar és nemzeti televízió - egyben a világ minden táján élő elnyomott és kisebbségi sorban élőknek is egyfajta védőbástyája lenne" - mondta, megemlítve, hogy eddigi tévés munkásságának zömében a kisebbségek védelmével foglalkozott. "Nem kioktatni szeretnék másokat" - jelentette ki ennek kapcsán, úgy nyilatkozva, "saját magunknak is bőven van még tanulnivalónk".