Az elismert amerikai professzor, Philip Meyer Eltűnő újságok című, a Világgazdaság által idézett tanulmánya szerint ha a trendek így folytatódnak, az utolsó olvasó 2040-ben fog utoljára kézbe venni nyomtatott napilapot. Rupert Murdoch, a világ egyik legnagyobb médiabirodalma, a News Corporation elnöke szerint az újságírók és a szerkesztők már nem tudnak kapcsolatot tartani az olvasókkal, ezért nem csoda, hogy a fiatal közönség teljesen elfordult a nyomtatott sajtótól. Ráadásul a lapok példányszáma is zuhan: 1999 és 2003 között hat százalékkal zsugorodott a napilapok példányszáma az Európai Unió országaiban, vagyis 4,5 milliós a visszaesés. A legnagyobb veszteséget ebben az időszakban Portugália (–16,7 százalék) és Ausztria könyvelhette el (–12,9 százalék). Európával szemben Amerikában nagyjából stabilak maradtak a példányszámok, Kínában pedig virágzik a piac: öt év alatt közel 36 százalékkal nőtt az értékesítés.
Európában, amellett, hogy számos brit, német és svájci napilap (The Times, The Independent, News, Welt Kompakt, Blick) tabloid formátumra váltott és lemezmelléklettel kerül standokra, többen könyvkiadásba fogtak. A spanyol, olasz és portugál kiadók után a franciáknál is egyre népszerűbb, hogy lapjaikat könyvvel együtt adják el. Olaszországban hatalmas sikere volt a La Repubblica különleges kezdeményezésének is. A négy éve még egymillió fölötti példányszámban terjesztett, ma viszont csak 600 ezerben fogyó lap egyszer Bibliát, másszor kép- vagy bűnügyi regényt ajánl. Csak a kiegészítő kulturális termékeivel 122 millió eurós forgalmat ért el, miközben 50 milliós nettó eredményt produkáltak.
(Világgazdaság)
Lassú elmúlásra kárhoztatott napilapok?
Utolsó frissítés:
Harmincöt év múlva eltűnhet az utolsó napilap a standokról, ha a mostani tendenciák folytatódnak – írja a Világgazdaság szerdai számában. A kiadók világszerte kisebb formátumokkal és ajándékokkal próbálják vonzóbbá tenni lapjaikat.