Elesett az utolsó ellenzéki napilap

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hatalomhoz közel álló üzletember, Aliser Uszmanov kezébe került a legnagyobb befolyású orosz ellenzéki napilap, a Kommerszant. Az utóbbi években a Kreml már megszerezte az országos tévécsatornák fölötti ellenőrzést, s most a napi- és hetilapok kerültek sorra.

Az állami többségű Gazprom befektetési vállalatát, a Gazprominveszt holdingot vezető orosz oligarcha, Aliser Uszmanov vette meg a legismertebb országos ellenzéki lapot, a Kommerszantot, illetve a Vlaszty és a Gyengi című hetilapot kiadó sajtóvállalatot. A közel hárommilliárd dolláros vagyont felhalmozott üzletember, aki fémipari vállalatán, a Metalloinveszten keresztül is több szállal kötődik a Gazpromhoz, meg nem erősített források szerint mintegy 200 millió dollárt költött a Kommerszantra. Uszmanov ugyan közölte, hogy a közeljövőben nem kíván változtatni a lap arculatán, és nem akar komoly személycseréket sem, az utóbbi időben Kreml közeli tulajdonosokhoz került médiumok sorsa arra utal, hogy nem sokáig marad meg a Kommerszant ellenzéki hangja.

Legutóbb a Ren TV nevű csatorna, és az Izvesztyija című napilap került a hatalomhoz közeli csoportok kezébe – az utóbbit a Gazprom media szerezte meg – s mindkettő látványosan fordított múltjával: a Ren TV-től száműzték az ellenzéki műsorvezetőket, a korábban komoly elemzéseket közlő Izvesztyija – új főszerkesztővel az élén – pedig gyors léptekkel elindult a politikamentes bulvárhírek irányába.

A Kommerszant megszerzése után már csak néhány, viszonylag kis példányszámú napilap marad ellenzéki, illetve független tulajdonban: a Nyezaviszimaja Gazeta, a Novaja Gazeta, valamint a külföldi kézben lévő Vedomosztyi. A jelentősebb tévé és rádiócsatornák közül pedig már csak az ugyancsak részben Gazprom-tulajdonban lévő moszkvai rádió, az Eho Moszkvi tekinthető valóban független médiumnak.

Moszkvai vélemények szerint a az 1989-ben alapított Kommerszant megvétele már része a 2007-es parlamenti és a 2008-as elnökválaszt megelőző kampánynak, a Kreml ugyanis meg akarja akadályozni, hogy bármi is megzavarja Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalom átmentési-átadási hadműveletét. Az orosz alkotmány szerint a már hét éve hivatalban lévő államfő nem indulhat még egyszer az elnökválasztáson, s a politikus – ha valóban távozni fog – mindenképpen hozzá hű utódot kíván az államfő székbe juttatni.

Németh András / Moszkva