Az Alkotmány mindenkinek garantálja azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését gyakorolhassa vagy taníthassa, az egyházakról szóló törvény pedig kiemeli, hogy "egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik”. Hazánk Jedi-lovagjai számára mindez bizonyára megkönnyebbülést jelent, azonban nem árt, ha tisztában vannak az egyházalapítás adminisztratív követelményeivel is.
Az egyházat valamelyik megyei bíróságnak vagy a Fővárosi Bíróságnak nyilvántartásba kell vennie, ha az alapítók néhány egyszerű feltételnek eleget tesznek. Az egyházat először is legalább száz személynek meg kell alapítania, a tagoknak el kell fogadniuk egy alapszabályt, meg kell választaniuk néhány tisztségviselőt az ügyintéző és képviseleti szervekbe (ezek egyike lehet a híres Jedi-tanács, a másikra ki kell találni valami más, hangzatos elnevezést), és minden alapítónak nyilatkoznia kell arról, hogy az egyház létrehozásának célja nem törvénybeütköző. A történteket érdemes jól dokumentálni (jegyzőkönyv, nyilatkozatok és így tovább), nehogy később a bíróság formai okokból az alapító gyűlés megismétlését írja elő.
Az egyháznak az a tisztségviselője, aki a szervezet képviseletére jogosult - esetünkben tehát a magyar Yoda - ezután már viheti is az iratokat a bíróságra, hogy az 60 napos határidővel döntsön a nyilvántartásba vételről. Ezt a bíróság csak abban az esetben tagadhatja meg, ha formai hiba csúszott az alapítás folyamatába, vagy ha az egyház nem felel meg a fentebb idézett 8. paragrafusban foglaltaknak. Erre a paragrafusra érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a jövő egyházalapítóinak, mert egy, a kákán is csomót kereső bíró esetleg vitathatná a jedik tevékenységének vallási jellegét - hasonlóra a magyar joggyakorlatban volt már példa. Sajnos jogrendszerünk nem ad kapaszkodót a tekintetben, hogy mi minősül vallásnak vagy vallási tevékenységnek, és ez a joghézag igen széles teret enged a bírói mérlegelésnek; a lelkes Jedi-alapítók gyakorlatilag ezen az egy banánhéjon csúszhatnak el. Ha mégis biztosra akarnak menni, érdemes hitvallásukat, dogmatikájukat - a bíróság ilyen irányú megkeresése esetén - úgy jellemezniük, hogy azok minél jobban hasonlítsanak a "történelmi" egyházakéra. Az Erőt az Úrral azonosítva például minden bizonnyal garantált a siker.
Pozitív elbírálás esetén a Jedi Egyház tehát hivatalos státuszra tesz szert. A jedik ezután szabadon és büszkén, a hagyományos egyházakéhoz hasonló szervezeti keretek között gyakorolhatják ősi hitüket. Téved viszont, aki azt hiszi, hogy az egyházak a bejegyzéssel automatikusan jutnak gazdasági előnyökhöz: egy kis létszámú, fiatal felekezet gyakorlatilag csak a helyi adók megfizetése alól mentesülhet, még a személyi jövedelemadó úgynevezett második 1%-át is csak harminc évnyi bejegyzett működés után juttathatják el hozzá hívei. Az állam egyetlen - esetünkben elég paradox - módon biztosítana kivételezett helyzetet a Jedi-egyház felkent papjainak, a Jedi-lovagoknak: a honvédelmi törvény szerint a nyilvántartásba vett egyházak lelkészei mentesülnek a sorkatonai szolgálat alól. Ha ezt a tényt összevetjük a Star Wars-rajongók nemi és korösszetételével, tulajdonképpen csodálkozhatunk, hogy az egyház még nem jött létre.
Az egyházat valamelyik megyei bíróságnak vagy a Fővárosi Bíróságnak nyilvántartásba kell vennie, ha az alapítók néhány egyszerű feltételnek eleget tesznek. Az egyházat először is legalább száz személynek meg kell alapítania, a tagoknak el kell fogadniuk egy alapszabályt, meg kell választaniuk néhány tisztségviselőt az ügyintéző és képviseleti szervekbe (ezek egyike lehet a híres Jedi-tanács, a másikra ki kell találni valami más, hangzatos elnevezést), és minden alapítónak nyilatkoznia kell arról, hogy az egyház létrehozásának célja nem törvénybeütköző. A történteket érdemes jól dokumentálni (jegyzőkönyv, nyilatkozatok és így tovább), nehogy később a bíróság formai okokból az alapító gyűlés megismétlését írja elő.
Az egyháznak az a tisztségviselője, aki a szervezet képviseletére jogosult - esetünkben tehát a magyar Yoda - ezután már viheti is az iratokat a bíróságra, hogy az 60 napos határidővel döntsön a nyilvántartásba vételről. Ezt a bíróság csak abban az esetben tagadhatja meg, ha formai hiba csúszott az alapítás folyamatába, vagy ha az egyház nem felel meg a fentebb idézett 8. paragrafusban foglaltaknak. Erre a paragrafusra érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a jövő egyházalapítóinak, mert egy, a kákán is csomót kereső bíró esetleg vitathatná a jedik tevékenységének vallási jellegét - hasonlóra a magyar joggyakorlatban volt már példa. Sajnos jogrendszerünk nem ad kapaszkodót a tekintetben, hogy mi minősül vallásnak vagy vallási tevékenységnek, és ez a joghézag igen széles teret enged a bírói mérlegelésnek; a lelkes Jedi-alapítók gyakorlatilag ezen az egy banánhéjon csúszhatnak el. Ha mégis biztosra akarnak menni, érdemes hitvallásukat, dogmatikájukat - a bíróság ilyen irányú megkeresése esetén - úgy jellemezniük, hogy azok minél jobban hasonlítsanak a "történelmi" egyházakéra. Az Erőt az Úrral azonosítva például minden bizonnyal garantált a siker.
Pozitív elbírálás esetén a Jedi Egyház tehát hivatalos státuszra tesz szert. A jedik ezután szabadon és büszkén, a hagyományos egyházakéhoz hasonló szervezeti keretek között gyakorolhatják ősi hitüket. Téved viszont, aki azt hiszi, hogy az egyházak a bejegyzéssel automatikusan jutnak gazdasági előnyökhöz: egy kis létszámú, fiatal felekezet gyakorlatilag csak a helyi adók megfizetése alól mentesülhet, még a személyi jövedelemadó úgynevezett második 1%-át is csak harminc évnyi bejegyzett működés után juttathatják el hozzá hívei. Az állam egyetlen - esetünkben elég paradox - módon biztosítana kivételezett helyzetet a Jedi-egyház felkent papjainak, a Jedi-lovagoknak: a honvédelmi törvény szerint a nyilvántartásba vett egyházak lelkészei mentesülnek a sorkatonai szolgálat alól. Ha ezt a tényt összevetjük a Star Wars-rajongók nemi és korösszetételével, tulajdonképpen csodálkozhatunk, hogy az egyház még nem jött létre.