Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel.
A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megőrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A magyarigazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki.
Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a magyar alkotmányos renddel összhangban két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. A magyar külügyminiszter szerint a magyar kormány célja az, hogy feloldja azokat a feszültségeket, amelyek Magyarország és az egyes szomszédos országok között keletkeztek a törvény nem megfelelő előkészítése, valamint a törvény félreértése és félreértelmezése miatt.
A román külügyminiszter kijelentette: a magyar külügyminiszter által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi, illetve az európai intézmények korábban megfogalmazott észrevételeinek. Mircea Geoana reményét fejezte ki, hogy a szakértői egyeztetésekkel véglegesen lezárulhat az a kérdés, amely "már túl sok politikai energiát kötött le abban a román-magyar viszonyban". (MTI)