A felmérésben 15 ezer európai vállalat közel 1.500 vezetőjét kérdezték meg arról, mit gondolnak az Európai Unióról, vállalatuk üzleti kilátásairól. Az összes válaszadó több mint fele, 53 százaléka Lengyelországot, 38 százaléka Csehországot és 28 százaléka Magyarországot jelölte meg annak az országnak, amelyben a legnagyobb gazdasági fellendülés várható az EU-csatlakozást követően.
Bár Törökországot még nem hívták meg a csatlakozási tárgyalásokra, Európa felsővezetőinek 12 százaléka gondolja úgy, hogy az erőteljes gazdasági növekedés nagy esélyese lehet, amennyiben egyszer uniós taggá válik. Törökországot többre értékelték, mint Szlovéniát, Szlovákiát, Romániát és más tagjelölt országot.
A spanyol, belga és holland szakemberek 57 százaléka látja úgy, hogy a következő három évben Kelet-Európa fogja kínálni a legkedvezőbb üzleti lehetőségeket. Bár a németek 62 százaléka említi Kelet-Európát, mint vonzó térséget, mégis ha befektetésről esik szó, akkor többségük inkább Kínára gondol.
Tízből majdnem hat vezető (59%) gondolja azt, hogy a bővítés pozitívan fogja érinteni vállalatuk üzleti tevékenységét. A megkérdezettek csupán 7%-a vélte hátrányosnak az új országok csatlakozását cégük jövőjére nézve. Legoptimistábbak az olaszok (69%), a németek (65%) és a belgák (63%).
Makrogazdasági szinten viszont borúlátóak a szakemberek: az európai felsővezetők úgy vélekednek, hogy az unió bővítése leginkább az infláció (31%), valamint a munkanélküliség emelkedéséhez (43%) vezet. Az infláció emelkedésétől legjobban a hollandok (56%) tartanak, míg a munkanélküliség növekedésétől leginkább a németek (59%) és a belgák (55%).
A bővítés utáni Európa státuszát illetően a gazdasági szakemberek egyetértenek. Egybehangzó véleményük, hogy a bővítés nagyobb súlyt ad a kontinensnek a világban.
Bár Törökországot még nem hívták meg a csatlakozási tárgyalásokra, Európa felsővezetőinek 12 százaléka gondolja úgy, hogy az erőteljes gazdasági növekedés nagy esélyese lehet, amennyiben egyszer uniós taggá válik. Törökországot többre értékelték, mint Szlovéniát, Szlovákiát, Romániát és más tagjelölt országot.
A spanyol, belga és holland szakemberek 57 százaléka látja úgy, hogy a következő három évben Kelet-Európa fogja kínálni a legkedvezőbb üzleti lehetőségeket. Bár a németek 62 százaléka említi Kelet-Európát, mint vonzó térséget, mégis ha befektetésről esik szó, akkor többségük inkább Kínára gondol.
Tízből majdnem hat vezető (59%) gondolja azt, hogy a bővítés pozitívan fogja érinteni vállalatuk üzleti tevékenységét. A megkérdezettek csupán 7%-a vélte hátrányosnak az új országok csatlakozását cégük jövőjére nézve. Legoptimistábbak az olaszok (69%), a németek (65%) és a belgák (63%).
Makrogazdasági szinten viszont borúlátóak a szakemberek: az európai felsővezetők úgy vélekednek, hogy az unió bővítése leginkább az infláció (31%), valamint a munkanélküliség emelkedéséhez (43%) vezet. Az infláció emelkedésétől legjobban a hollandok (56%) tartanak, míg a munkanélküliség növekedésétől leginkább a németek (59%) és a belgák (55%).
A bővítés utáni Európa státuszát illetően a gazdasági szakemberek egyetértenek. Egybehangzó véleményük, hogy a bővítés nagyobb súlyt ad a kontinensnek a világban.