A 2002-2006 közötti időszakra szóló német stabilitási programot értékelve a bizottság megállapította, hogy az államháztartás tavalyi hiánya a GDP 3,75 százaléka volt, ami jelentősen meghaladja az euróövezet pénzügyi egyensúlyának őrzésére hivatott stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százalékos tűréshatárt. Az idei kilátásokat a bizottság úgy értékelte, hogy a deficit minden bizonnyal csökkenni fog ugyan, de egyelőre nem lehet előrejelezni, 3 százalék alá esik-e.
Mindezek alapján a testület arra kéri a miniszterek tanácsát, hogy január 21-én esedékes következő ülésén tegyen ajánlásokat a német kormánynak a túlzott deficit csökkentésére, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül. Eszerint a hatóságoknak szigorú költségvetési fegyelmet kell tartaniuk, és gondoskodniuk kell az idei évre előirányzott államháztartási intézkedések maradéktalan végrehajtásáról. Szükség esetén, és ha a növekedési kilátások a költségvetésben feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak, még idén májusig további intézkedéseket kell hozni a 2003-as hiány csökkentése érdekében - állapította meg a bizottság.
Az EU végrehajtó szerve az alapszerződésben rögzített jogával élve, a miniszteri tanácshoz intézett ajánlások formájában fogalmazta meg állásfoglalását, amely egyúttal a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárás második lépcsője. A bizottság tavaly novemberben kezdeményezte az eljárás megindítását.
Franciaországot arra figyelmeztették, hogy időszerűsítettstabilitási programja sincs teljesen összhangban azzal a követelménnyel, amely szerint a tagoszágoknak középtávon egyensúlyközeli helyzetre vagy költségvetési többlet elérésére kell törekedniük.
Az euróövezethez tartozó EU-tagállamokat a valutaunió maastrichti alapelvei és az 1997-es stabilitási és növekedési paktum kötelezi arra, hogy államháztartási hiányukat a GDP-jük 3 százaléka alatt tartsák. Az e határ felé közelítő országokat a bizottság előzetes figyelmeztetésben részesíti, a határt túllépőkkel szemben pedig eljárást kezdeményezhet, amely végső soron súlyos bírságok kirovásához vezethet. A folyamat azonban csak hosszabb idő után, részletesen szabályozott állomásokon keresztül juthat el erre a pontra, és az érintett országok előbb minden esetben lehetőséget kapnak a hiány leszorítására. (MTI)
A pénzügyminiszter szerint reális cél a költségvetési hiány jelentős csökkentése