Mexikó szerint az Egyesült Államok megsértette 54, mexikói állampolgárságú fogva tartott emberi jogait, mert nem engedte meg nekik, hogy a konzulátushoz forduljanak, ahogyan azt az 1963-as, a konzulátusi kapcsolatokat rögzítő Bécsi Konvenció előírja. A mindkét ország által aláírt egyezmény szerint a foglyok rögtön letartóztatásuk után konzulátusi segítséghez folyamodhatnak. Mexikó azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok függessze fel a kivégzéseket mindaddig, amíg a hágai bíróság nem hoz végleges döntést. A halálbüntetés kérdése folyamatos feszültségforrás a két szomszédos állam között; tavaly a mexikói elnök, Vicente Foy lemondta amerikai útját, mert Washington nem állt el egy mexikói állampolgár kivégzésétől.
Az Egyesült Államokat Európából is támadják a halálbüntetés miatt. A hágai bíróság két évvel ezelőtt tárgyalt egy hasonló esetet, amikor is két német állampolgárt ítéltek halálra, és végeztek ki, anélkül, hogy azok felvehették volna a kapcsolatot a német konzulátussal. A La Grand testvérek közül az egyiket még a hágai ítélethozatal előtt kivégezték, míg Walter La Grand-ra vonakozóan a hágai bíróság kimondta: nem ölhetik meg, de ez nem tántorította el az amerikai hatóságokat a kivégzéstől. A bíróság ítélete egyébként kötelező erejű, de az ítélőszéknek nincs elég eszköze a döntések érvényesítéséhez.
Szemle: Siralomház az interneten
Mexikó perli az Egyesült Államokat a halálbüntetések miatt
Utolsó frissítés:
Mexikó a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul, hogy megakadályozza siralomházban tartott tucatnyi mexikói állampolgár kivégzését.