Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez kelet-európai makroelemzője szerint az MNB már az elmúlt hetekben "fokozatosan csökkentette elkötelezettségét" a 2003 végi inflációs cél tartása mellett, és Járai Zsigmond hétfői nyilatkozata csak megerősíti ezt. Az idei évre adott hivatalos előrejelzést gyakorlatilag 12 hónappal áthelyezték: tekintve, hogy mi ment végbe a forint árfolyamában az utóbbi időszakban és a bérek terén is, "az MNB csak azt a realitást ismerte el, hogy a 2003-as év végi célkitűzés egyre irreálisabbá vált még saját előrejelzési modellje alapján is" - mondta.
Dwyfor Evans, a Bank of America piaci elemzője szerint az idei év elejét inflációs szempontból változatlanul a magas olajárak és a magas reálbér-emelkedés uralja Magyarországon, s különösen "belezavar a képbe" az iraki helyzet. A kényszerű 2 százalékpontos kamatcsökkentéssel együtt ez oda vezetett, hogy az MNB feladta az idei év végi inflációs célt - jelentette ki Evans, aki szerint az is az idei decemberi 4,5 százalékos cél feladására utal, hogy most jelent meg először hivatalosan 2004 vége mint inflációs célkitűzési időpont.
A 2004-es év végi célkitűzés hangsúlyozásával Járai Zsigmondnak valószínűleg a kamatemelés halasztása volt a célja - vélte az elemző. A korábbi várakozás az volt, hogy az MNB inkább előbb, mint később ismét kamatot emel. Ez most kitolódni látszik, mert 12 hónappal kitolták az inflációs célt is - mondta a Bank of America szakembere. Evans szerint az MNB-t valószínűleg aggasztja az is, hogy a forint ismét 242-243 forint/euró körül jár, így a jegybank nem nagyon akar kamatot emelni, nehogy a forint 240 alá erősödjön vissza. "Később azonban majd szigorítani kell, éppen azért, hogy tartani lehessen a most 2004-re tett inflációs célt" - vélte az elemző. (MTI)