Eredménytelenül zárult a NATO-tanácsülés

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eredménytelenül ért véget hétfőn este Brüsszelben a NATO-tanács nagyköveti szintű ülése, amelyet török kérésre, a washingtoni szerződés 4. cikke alapján hívtak össze azok után, hogy Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti katonai tervének kidolgozását. A katonai terv arra az esetre készült volna, ha az iraki háború során Törökországot támadás érné. A vétó komoly feszültséget váltott ki a NATO-n belül, amely egyes elemzők szerint képtelen lesz döntést hozni a kérdésben.

Törökország hétfőn kérte a NATO-ban az alapokmány azon cikkelyének életbe léptetését, amely szerint a szövetségesek egymás segítségéért folyamodhatnak, ha területi egységüket vagy biztonságukat veszélyeztetve érzik. A testületet keddre, közép-európai idő szerint 11 órára ismét összehívták, hogy megtárgyalja: dolgozzon-e ki a NATO készenléti terveket egy esetleges iraki háború esetére.

A mintegy másfél órás ülés után Lord Robertson NATO-főtitkár rövid sajtóértekezleten kijelentette, hogy "komoly problémánk van, amit meg kell oldani". A tanács ezért kedden és esetleg a következő napokban is folyamatosan ülésezik. Lord Robertson szerint a 19 szövetséges között nincs nézetkülönbség abban, hogy Törökországnak adott esetben segítségére kell sietni, csak az időzítést tartják hárman korainak. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök az ülés után kijelentette, hogy Törökország számíthat Belgium segítségére, ha támadás éri, de az iraki válságban egyelőre nem merültek ki a diplomáciai rendezés lehetőségei, Belgium ezért ellenzi a katonai készenléti intézkedések megindítását a NATO-ban. "Ma arról van szó, hogy rálépjünk-e egy olyan útra, amelynek végén a katonai akció mindenképp bekövetkezik, avagy megpróbálkozzunk a békés megoldással. Ha Törökországot támadás éri, az oldalára állnánk. De most nem erről van szó" - fűzte hozzá Verhofstadt.

Az eljárás sikertelensége után megfigyelők véleménye szerint most a folyamatos ülésezés módszere következik, a többség a főtitkár vezetésével ezzel próbálja nyomás alatt tartani a három ellenző országot. Addig akarnak folyamatosan ülésezni, amíg a három ország fel nem adja ellenállását.

Párizsban ugyanakkor Franciaország, Németország és Oroszország vezetői határozottan kiálltak a konfliktus diplomáciai úton történő rendezése mellett, így elemzők szerint erősen kétséges, hogy a NATO-tanács maratoni brüsszeli ülésezése mikor hozhat eredményt. A történtek láttán számos nemzetközi megfigyelő máris a szövetség súlyos válságát emlegeti. (MTI)
Hírek Rumsfeld: a NATO-beli patthelyzet nem késleltetheti az Irak elleni amerikai támadást