Veres András püspök, a testület titkára szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: az előkészítés alatt álló beadvány kapcsán azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki, az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása. A püspök bejelentette: a sajtótájékoztató napjától kezdődően hárommillió 140 ezer levelet juttatnak el a Magyar Postán keresztül a családokhoz annak érdekében, hogy megkönnyítsék a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását a Magyar Katolikus Egyház, illetve az egyházak javára, s növekedjen a nyilatkozók száma.
Az Országgyűlés február 4-én 195 igen szavazattal, 121 nem ellenében, 3 tartózkodással fogadta el az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A törvénycsomagot a kormány változatlan formában terjesztette a Parlament elé. Az ügy előzménye, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök december 23-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvénycsomagot, mert álláspontja szerint annak életbelépése hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben kívánják igénybe venni a szociális alapellátásokat. A Köztársasági Elnöki Hivatalnak az államfői vétó kapcsán kiadott közleménye a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi törvény szellemének a megsértését kifogásolta. Az egyházak akkor támogatták Mádl döntését. A február 4-én újra elfogadott törvényjavaslat ellen az államfő már nem emelhetett szót: a parlament által megszavazott törvényjavaslatot ugyanis csak egy ízben küldheti vissza a képviselőknek.
Szocialista képviselők a törvénycsomag záróvitájában azzal érveltek, hogy a kormánypártok nem kaptak pontos választ arra, hogy mi a baj a törvénnyel. Az MSZP szerint az ellenzéki politikusok által felvetett problémák jelentős részével - többek között az egyházak intézményalapítási jogával - a köztársasági elnök által vitatott paragrafusok nem foglalkoznak, s ha a köztársasági elnöknek alkotmányossági aggálya volt a törvénnyel kapcsolatban, úgy az Alkotmánybírósághoz kellett volna küldenie a jogszabályt. A párt szerint a szociális alapellátás biztosítása az önkormányzatok kötelezettsége, az egyházakra kötelező feladatot kiróni "alkotmányellenes" lenne.
A parlamenti ellenzék szerint ezzel szemben a módosítás "kiszolgáltatott helyzetbe hozza" az egyházakat. Az egyik legfontosabb kritika az volt, hogy az alapellátást végző intézmények gyakran nem csak egy településen, hanem kistérségeket átfogva végzik tevékenységüket, ezért nem lehet elvárni az intézményfenntartóktól, hogy néhány gondozott miatt több önkormányzattal kelljen szerződniük - jelentette ki az ellenzéki képviselő.