Kiss Péter lesz a kancellária-, Burány a munkaügyi miniszter
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter lesz Kiss Elemér utódja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élén - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn. Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elfogadta a kormányfő felkérését a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetésére. Kiss Elemér kancelláriaminiszter pénteken mondott le posztjáról. A miniszterelnök javaslatot tett egy tárca nélküli, az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó miniszteri poszt létrehozására is; a tisztségre Juhász Endrét, az uniós csatlakozási tárgyalásokat vezető magyar főtárgyalót kérte fel.
Medgyessy Péter hétfőn a délelőtt folyamán az MSZP elnökségével és frakciójával egyeztetett az új miniszter személyéről; elmondása szerint az elnökségi ülésen nem volt vita erről. Arra a kérdésre, hogy mi döntött Kiss Péter személye mellett a korábban a kancelláriaminiszteri posztra esélyesként emlegetett Draskovics Tibor miniszterelnöki kabinetfőnökkel szemben, a kormányfő úgy válaszolt, mindkét személy neve felmerült Kiss Elemér lehetséges utódjaként. "Kiss Péter alkalmas miniszternek, de nem alkalmas kabinetfőnöknek, viszont Draskovics Tibor alkalmas miniszternek is meg kabinetfőnöknek is, de ő marad a helyén, hogy a kabinet jól működjön" - mondta Medgyessy Péter. A MeH közigazgatási államtitkári tisztségét Pulay Gyula tölti be majd, a szintén a múlt héten távozott Zsuffa István helyett.
Az Origo internetes portál információi szerint az MSZP hétfő délelőtti elnökségi ülésén a többség nem egy Medgyessyhez, hanem egy párthoz kötődő személyt kívánt a kancellária élére kinevezni. A portál értesülései szerint a szocialisták nem akarták, hogy Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke legyen a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter és inkább Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert javasolták a posztra.
Burány Sándor, akit Medgyessy a munkaügyi tárca vezetésére kért fel, 1988-ban a rendszerváltozás kezdetén az MSZMP XIX. kerületi bizottsága gazdaságpolitikai munkatársa volt, majd rövidesen alapító tagja és szóvivője lett a kispesti reformkörnek. 1989 októberében a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja. Az MSZP-frakcióban 1996. januárig a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője; 1996. január 29-től 1998. június 17-ig frakcióvezető-helyettes és az elnökség tagja volt. 1998-tól tagja az európai integrációs albizottságnak és 2000. február 28-ig az idegenforgalmi állandó bizottságnak, és a kastélyok, várak, kúriák albizottságnak is. 1999. szeptember 8-tól 2001. január 1-ig ismét frakcióvezető-helyettes, valamint a képviselő-csoport ügyvezető elnökségének is tagja. 2002. május 27-től a Medgyessy-kormányban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt.
Kiss Elemér kancelláriaminiszter pénteken jelentette be lemondását, miután a hét folyamán több állami vállalatról nyilvánosságra hozták, hogy szerződéses kapcsolata van azzal az ügyvédi irodával, ahol Kiss korábban dolgozott. Kiss azonnali hatályú lemondását elfogadta a kormányfő; a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az első kormánytag, aki távozik Medgyessy Péter kabinetjéből. A MeH-et átmenetileg Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkára vezette. Lapinformációk szerint Draskovicson és Kissen kívül Szekeres Imre, valamint Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára és Gyurcsány Ferenc, a kormányfő tanácsadója is esélyes volt a posztra.
Az új EU-miniszter az uniós csatlakozással kapcsolatosan felvetődő vitás kérdések egyeztetésén túl segítene a felkészülésben, előkészítené az ehhez szükséges kormánydöntéseket. Az új miniszter látná el a jövőben a területfejlesztési és a nemzeti fejlesztési tervvel foglalkozó államtitkárság felügyeletét, de tevékenysége nem érinti az integrációs államtitkárság feladatkörét. A tárca nélküli miniszter május 15-ével kezdené meg működését.
Juhász Endre 1966-tól a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, ahol előadó, főelőadó, majd csoportvezető, 1973-tól pedig a jogszabály-előkészítő osztály vezetője volt. 1974-79-ben a brüsszeli kereskedelmi kirendeltség titkára, majd hazatérve ismét a minisztérium osztályvezetője volt. 1983-tól Washingtonban a kereskedelmi alkirendeltség vezetője. 1989-től újra a minisztérium főosztályvezető-helyetteseként, majd főosztályvezetőjeként dolgozott. 1992-től - az 1990-ben létrejött - Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főtitkára és az európai ügyek hivatalának vezetője, 1993-94-ben közigazgatási államtitkár volt. Újabb tárca-átszervezés után, 1994-ben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium címzetes államtitkára és ugyancsak az európai ügyek hivatalának vezetője lett. 1995-ben kinevezték a Magyar Köztársaság Európa Unióhoz akkreditált nagykövetévé, s e minőségében 1998-tól főtárgyalóként végig ő vezette az Uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Az Origo internetes portál információi szerint az MSZP hétfő délelőtti elnökségi ülésén a többség nem egy Medgyessyhez, hanem egy párthoz kötődő személyt kívánt a kancellária élére kinevezni. A portál értesülései szerint a szocialisták nem akarták, hogy Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke legyen a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter és inkább Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert javasolták a posztra.
Burány Sándor, akit Medgyessy a munkaügyi tárca vezetésére kért fel, 1988-ban a rendszerváltozás kezdetén az MSZMP XIX. kerületi bizottsága gazdaságpolitikai munkatársa volt, majd rövidesen alapító tagja és szóvivője lett a kispesti reformkörnek. 1989 októberében a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja. Az MSZP-frakcióban 1996. januárig a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője; 1996. január 29-től 1998. június 17-ig frakcióvezető-helyettes és az elnökség tagja volt. 1998-tól tagja az európai integrációs albizottságnak és 2000. február 28-ig az idegenforgalmi állandó bizottságnak, és a kastélyok, várak, kúriák albizottságnak is. 1999. szeptember 8-tól 2001. január 1-ig ismét frakcióvezető-helyettes, valamint a képviselő-csoport ügyvezető elnökségének is tagja. 2002. május 27-től a Medgyessy-kormányban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt.
Az új EU-miniszter az uniós csatlakozással kapcsolatosan felvetődő vitás kérdések egyeztetésén túl segítene a felkészülésben, előkészítené az ehhez szükséges kormánydöntéseket. Az új miniszter látná el a jövőben a területfejlesztési és a nemzeti fejlesztési tervvel foglalkozó államtitkárság felügyeletét, de tevékenysége nem érinti az integrációs államtitkárság feladatkörét. A tárca nélküli miniszter május 15-ével kezdené meg működését.
Juhász Endre 1966-tól a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, ahol előadó, főelőadó, majd csoportvezető, 1973-tól pedig a jogszabály-előkészítő osztály vezetője volt. 1974-79-ben a brüsszeli kereskedelmi kirendeltség titkára, majd hazatérve ismét a minisztérium osztályvezetője volt. 1983-tól Washingtonban a kereskedelmi alkirendeltség vezetője. 1989-től újra a minisztérium főosztályvezető-helyetteseként, majd főosztályvezetőjeként dolgozott. 1992-től - az 1990-ben létrejött - Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főtitkára és az európai ügyek hivatalának vezetője, 1993-94-ben közigazgatási államtitkár volt. Újabb tárca-átszervezés után, 1994-ben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium címzetes államtitkára és ugyancsak az európai ügyek hivatalának vezetője lett. 1995-ben kinevezték a Magyar Köztársaság Európa Unióhoz akkreditált nagykövetévé, s e minőségében 1998-tól főtárgyalóként végig ő vezette az Uniós csatlakozási tárgyalásokat.