A szükséges források előteremtéséről Jánosi elmondta: vagy növelni kell az adókat, de ez ellentétes a kormány szándékával, vagy a soron következő beruházások 60 százalékát Budapestre kéne koncentrálni, ezzel szemben a kormány a vidék felzárkóztatását ígérte. Megoldás lehet, hogy más területekről, például az egészségügyre, vagy a kultúrára szánt pénzekből csoportosítson át forrásokat a kormány. Esetleg növelni lehet az államháztartás hiányát, de az Európai Unióban ez nem lehet nagyobb 3 százaléknál - hangsúlyozta Jánosi György. A kormány felhívja a budapesti közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság figyelmét a kockázatokra, és majd ha a két testület ezek tudatában kialakítja a maga álláspontját, vissza lehet térni arra, hogy a magyar főváros pályázzon-e.
Jánosi György ismertette: az előző kormány úgy kötött szerződést a Budapest Sportaréna üzemeltetőjével, hogy egy titkos záradék alapján 2013. január elsejéig a fővárosban nem épülhet 7000-nél több néző befogadására alkalmas csarnok. Ez alól kivétel egy esetleges olimpiarendezés, de a megállapodás alapján csak az olimpia céljait szolgálhatnák a létesítmények, vagyis hosszú éveken át üresen állnának. A miniszter - állítása szerint -csak akkor értesült a záradékról, amikor a GYISM módosította a szerződést a beruházóval. Az olimpia megrendezésének tervéről július 15-ig kell hivatalosan értesíteni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A 2012-es helyszínről a 2005-ös szingapúri NOB-ülésen döntenek.
Deutsch Tamás szerint a magyar emberek döntő többsége támogatja, hogy Budapest 2012-ben olimpiát rendezzen. A fideszes politikus a kormányülésen után elhangzottakra reagálva elmondta: tavaly több mint 700 ezren – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - támogatták aláírásukkal az olimpiarendezés gondolatát. Deutsch Tamás szerint a kabinet fokozatosan, de nagyon tudatosan "el akarja altatni" az olimpiarendezés tervét. Deutsch Tamás szorgalmazza, hogy a kabinet hozza nyilvánosságra az olimpiarendezéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt. A politikus leszögezte: a tanulmányban szereplő 4600 milliárd forint azokat az infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazza, amelyek egyébként is elkészülnének 2012-ig. Lényegesnek nevezte, hogy a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések és az esemény megrendezésének összköltsége valamivel több mint 500 milliárd forint. Deutsch Tamás - ugyancsak a szóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva - leszögezte: a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére vonatkozó szerződésnek semmilyen titkos záradéka nincs. (MTI)