"Franciaország és Oroszország ragaszkodik Irak békés eszközökkel történő lefegyverzéséhez, és ellenzi olyan határozat elfogadását, amely felhatalmazást adna erő alkalmazására" - nyilatkozta Jacques Chirac közvetlenül azután, hogy az Élysée-palotában közel egyórás eszmecserét folytatott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. A tárgyalást követően válságtanácskozást tartott az ENSZ biztonsági tanácsának két állandó tagját képviselő Dominique de Villepin francia és Ivanov orosz külügyminiszter, valamint Joschka Fischer német külügyminiszter.
A három ország úgy véli, Washingtonnak és Londonnak nem sikerült összetoboroznia a 9 fős többséget a Biztonsági Tanácsban ahhoz, hogy - ha a katonai fellépést ellenzők táborához tartozó három állandó BT-tagállam egyike sem vétóz - elfogadtassa az 1441-es határozatot felülíró új határozati javaslatot. Az amerikai-brit-spanyol határozat-tervezet az 1441-es határozat megsértése címén nemzetközi jogi alapot teremtene erő alkalmazására Bagdad ellen.
A francia lépés újabb kísérlet arra, hogy Párizs megőrizze kezdeményező szerepét az iraki krízis kezelésében. Az egyelőre igen elszántnak mutatkozó francia diplomácia újabb pontot szerzett Washingtonnal szemben: elérte, hogy Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője pénteken nyilvános ülésen tegyen jelentést az iraki hadipotenciál felszámolásának jelenlegi állásáról. A háborúpárti oldal Washington vezetésével korábban zárt BT-ülést szorgalmazott.
Franciaország és Oroszország eddig lebegtették a kérdést, élnek-e vétójogukkal az új határozati javaslattal szemben, ha szavazásra kerül a sor. Ivanov orosz külügyminiszter azonban keddi londoni tárgyalásain keményített eddig álláspontján, érzékeltetve: Moszkva a végsőkig elszánta magát, hogy elejét vegye az Irak elleni háborúnak. Oroszország párizsi nagykövete szerdán újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: országa mindent megtesz, hogy megőrizze BT összhangját, erre azonban egyre kevesebb esélyt lát. "A kompromisszum kilátásai minimálisak" - jelentette ki Alekszandr Avgyejev.
A Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer igyekezett csökkenteni a párizsi bejelentésnek a jelentőségét. Fleischer szerint továbbra is lesznek különböző nyilatkozatok különböző politikusoktól, ám George Bush amerikai elnök folytatja konzultációit az Egyesült Államok szövetségeseivel, s bízik a kedvező végeredményben. "Azt tanácsolnám, hogy a szavazás napjának végső eredményéig ne vonjunk le következtetéseket a különböző nyilatkozatok alapján" - mondta Fleischer Washingtonban.(MTI)
A francia lépés újabb kísérlet arra, hogy Párizs megőrizze kezdeményező szerepét az iraki krízis kezelésében. Az egyelőre igen elszántnak mutatkozó francia diplomácia újabb pontot szerzett Washingtonnal szemben: elérte, hogy Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője pénteken nyilvános ülésen tegyen jelentést az iraki hadipotenciál felszámolásának jelenlegi állásáról. A háborúpárti oldal Washington vezetésével korábban zárt BT-ülést szorgalmazott.
Franciaország és Oroszország eddig lebegtették a kérdést, élnek-e vétójogukkal az új határozati javaslattal szemben, ha szavazásra kerül a sor. Ivanov orosz külügyminiszter azonban keddi londoni tárgyalásain keményített eddig álláspontján, érzékeltetve: Moszkva a végsőkig elszánta magát, hogy elejét vegye az Irak elleni háborúnak. Oroszország párizsi nagykövete szerdán újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: országa mindent megtesz, hogy megőrizze BT összhangját, erre azonban egyre kevesebb esélyt lát. "A kompromisszum kilátásai minimálisak" - jelentette ki Alekszandr Avgyejev.
A Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer igyekezett csökkenteni a párizsi bejelentésnek a jelentőségét. Fleischer szerint továbbra is lesznek különböző nyilatkozatok különböző politikusoktól, ám George Bush amerikai elnök folytatja konzultációit az Egyesült Államok szövetségeseivel, s bízik a kedvező végeredményben. "Azt tanácsolnám, hogy a szavazás napjának végső eredményéig ne vonjunk le következtetéseket a különböző nyilatkozatok alapján" - mondta Fleischer Washingtonban.(MTI)