A lap információi szerint Nehéz-Posony István ügyvéd azért kérte a pénzügyi kormányzat Postabankkal összefüggő döntéseit előkészítő szakemberek, valamint a bank felügyeletét ellátó állami szervezet vezetőinek tanúkihallgatását az ORFK-tól, mivel szerinte az utóbbi napokban megváltozott a nyomozó hatóság és az ügyészség koncepciója Princz Gábor ügyével kapcsolatban. Az ügyvéd szerint ma már nemcsak az képezi vizsgálat tárgyát, hogy a gyanúsítottak megtévesztették-e a bank tulajdonosait, hanem a pénzintézet stratégiájával, üzletpolitikájával összefüggésben is felvetődött az egykori vezetők és a menedzsment tagjainak büntetőjogi felelőssége.
A rendőrség szerdán kihallgatta Járai Zsigmond MNB-elnököt, egykori pénzügyminisztert. Az öt éve tartó nyomozás finisében az új tanúknak feltett kérdésekből a védő arra következtetett, hogy Princz Gábort és társait esetleg a "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése" vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsíthatják. A Népszabadság ügyészségi információi szerint a tanúvallomások függvényében a gyanúsítás és a későbbi vád akár 35 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre is módosulhat.
A Népszabadság szerint elképzelhető, hogy a védelem az új indítvánnyal csak az időt próbálja húzni, azt remélve, hogy a július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény alapján a két évnél hosszabb ideje tartó nyomozásokat meg kell szüntetni. Ha az ügyészség helyt ad a védelem indítványának, a rendőrség e határidő lejártáig nem lesz képes befejezni a nyomozást, és még az enyhébb megítélésű jogsértésért sem emelhet vádat az ügyészség Princz Gábor és társai ellen.
A hét elején úgy tűnt, hogy Postabank-ügyben várhatóan napokon belül lezárul az a nyomozás, amelyet csaknem fél évtizedig folytatott az ORFK Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanújával. A nyomozás előzménye, hogy az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság (fb) több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban megszüntették az eljárást. Ugyanakkor időközben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egy korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa.
A rendőrség szerdán kihallgatta Járai Zsigmond MNB-elnököt, egykori pénzügyminisztert. Az öt éve tartó nyomozás finisében az új tanúknak feltett kérdésekből a védő arra következtetett, hogy Princz Gábort és társait esetleg a "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése" vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsíthatják. A Népszabadság ügyészségi információi szerint a tanúvallomások függvényében a gyanúsítás és a későbbi vád akár 35 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre is módosulhat.
A Népszabadság szerint elképzelhető, hogy a védelem az új indítvánnyal csak az időt próbálja húzni, azt remélve, hogy a július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény alapján a két évnél hosszabb ideje tartó nyomozásokat meg kell szüntetni. Ha az ügyészség helyt ad a védelem indítványának, a rendőrség e határidő lejártáig nem lesz képes befejezni a nyomozást, és még az enyhébb megítélésű jogsértésért sem emelhet vádat az ügyészség Princz Gábor és társai ellen.
A hét elején úgy tűnt, hogy Postabank-ügyben várhatóan napokon belül lezárul az a nyomozás, amelyet csaknem fél évtizedig folytatott az ORFK Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanújával. A nyomozás előzménye, hogy az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság (fb) több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban megszüntették az eljárást. Ugyanakkor időközben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egy korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa.