A BBC információi szerint az AOL Time Warnert egy kaliforniai egyetem, valamint az Amalgamated Bank tulajdonában álló Longview Collective befektetési alap perelte be. A kereset szerint az internet- és tartalomszolgáltató America Online (AOL) közel 1 milliárd dolláros nyereséget ért el pénzügyi trükkökkel: a tranzakciók előtt és után a cég papírjainak árfolyamát mesterségesen befolyásolták.
A Time hírmagazint, az HBO televíziós csatornát és a Warner Bros. filmstúdiót is működtető Time Warnert 2001 januárjában - az internetcégek spekulációs felfutásának időszakában - vásárolta fel az AOL 106 milliárd dollárnyi részvényért. A Longview Collective keresetében azt állítja: 2000 és 2001 között az America Online - a Time Warnerrel történő fúziója előtt – meghamisította nyereségi mutatóit, a valósnál több előfizetőt és forgalmasabb elektronikus kereskedelmet vallott be, hogy így biztosítsa a felvásárlást.
A per nemcsak az AOL Times Warnert érinti; a peranyagban név szerint említik a cégegység több vezetőjét is: Ted Turner alelnököt, Steve Case exelnököt, Richard Parsons vezérigazgatót, Gerald Levin volt vezérigazgatót és Bibb Pittmant, a cég egykori pénzügyi igazgatóját.
Az AOL és a Time Warner fúzióját kezdeményező Steve Case idén januárban mondott le elnöki posztjáról, de továbbra is a vállalat igazgatótanácsának tagja maradt. Lemondását a cég tőzsdei mélyrepülése miatti csalódottságával indokolta.
A tőzsdefelügyelet 2002 júliusában már vizsgálódott a médiabirodalom üzleti kimutatásaiban, aminek kapcsán a Washington Post napilap „furcsa AOL-tranzakciókról és szabálytalan nyereség-átkönyvelésekről” számolt be. A cég vezetése akkor elismerte a tőzsdefelügyelet vizsgálódásának tényét, ugyanakkor cáfolta a napilap állítását.
A vállalattal kapcsolatos az a hír is, miszerint a nemkívánatos email-ek elleni harca jegyében az American Online öt pert indított be tucatnyi cég és több személy ellen, akiket ilyen levelek fő forgalmazójának tart. A Washington Post beszámolója szerint az AOL összesen 10 millió dolláros kártérítést és azt követeli, hogy a hirdetéseket küldők hagyjanak fel tevékenységükkel. Az AOL, az AOL Time Warner leányvállalata azt állítja, hogy a perben megjelölt cégek mintegy 1 milliárd elektronikus hirdetést (spam) küldtek szét az AOL-hoz csatlakozó internetes-tagságnak és e hirdetések mintegy 8 millió panaszt váltottak ki az internetezők részéről. Az AOL-hoz 27 millió felhasználó csatlakozik az Egyesült Államokban. Az internet- felhasználók a világhálózat egyik legnagyobb zavaró tényezőjének a nemkívánatos hirdetéseket tekintik, és az AOL, valamint riválisai, köztük az EarthLink Inc., vagy a Microsoft MSN szolgáltatója kidolgozták már a "spam-eket" kizáró technológiákat, ám a helyzet nem változott.
A Time hírmagazint, az HBO televíziós csatornát és a Warner Bros. filmstúdiót is működtető Time Warnert 2001 januárjában - az internetcégek spekulációs felfutásának időszakában - vásárolta fel az AOL 106 milliárd dollárnyi részvényért. A Longview Collective keresetében azt állítja: 2000 és 2001 között az America Online - a Time Warnerrel történő fúziója előtt – meghamisította nyereségi mutatóit, a valósnál több előfizetőt és forgalmasabb elektronikus kereskedelmet vallott be, hogy így biztosítsa a felvásárlást.
A per nemcsak az AOL Times Warnert érinti; a peranyagban név szerint említik a cégegység több vezetőjét is: Ted Turner alelnököt, Steve Case exelnököt, Richard Parsons vezérigazgatót, Gerald Levin volt vezérigazgatót és Bibb Pittmant, a cég egykori pénzügyi igazgatóját.
Az AOL és a Time Warner fúzióját kezdeményező Steve Case idén januárban mondott le elnöki posztjáról, de továbbra is a vállalat igazgatótanácsának tagja maradt. Lemondását a cég tőzsdei mélyrepülése miatti csalódottságával indokolta.
A tőzsdefelügyelet 2002 júliusában már vizsgálódott a médiabirodalom üzleti kimutatásaiban, aminek kapcsán a Washington Post napilap „furcsa AOL-tranzakciókról és szabálytalan nyereség-átkönyvelésekről” számolt be. A cég vezetése akkor elismerte a tőzsdefelügyelet vizsgálódásának tényét, ugyanakkor cáfolta a napilap állítását.
A vállalattal kapcsolatos az a hír is, miszerint a nemkívánatos email-ek elleni harca jegyében az American Online öt pert indított be tucatnyi cég és több személy ellen, akiket ilyen levelek fő forgalmazójának tart. A Washington Post beszámolója szerint az AOL összesen 10 millió dolláros kártérítést és azt követeli, hogy a hirdetéseket küldők hagyjanak fel tevékenységükkel. Az AOL, az AOL Time Warner leányvállalata azt állítja, hogy a perben megjelölt cégek mintegy 1 milliárd elektronikus hirdetést (spam) küldtek szét az AOL-hoz csatlakozó internetes-tagságnak és e hirdetések mintegy 8 millió panaszt váltottak ki az internetezők részéről. Az AOL-hoz 27 millió felhasználó csatlakozik az Egyesült Államokban. Az internet- felhasználók a világhálózat egyik legnagyobb zavaró tényezőjének a nemkívánatos hirdetéseket tekintik, és az AOL, valamint riválisai, köztük az EarthLink Inc., vagy a Microsoft MSN szolgáltatója kidolgozták már a "spam-eket" kizáró technológiákat, ám a helyzet nem változott.