A világ legnagyobb sportrendezvényének megszervezésére közhasznú társaságot alakítottak. A "Paris-2002" elnöki tisztét Bertrand Delanoé, a francia főváros első embere tölti be, az alelnöki feladatokat Henri Sérandour, a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, Jean-Paul Huchon, az Ile-de-France régió elnöke és Bertrand Landrieu, Ile-de-France régió és Párizs prefektusa látja el. A játékok helyszíneiről egyelőre nem született hivatalos döntés.
A francia főváros 2000-ben kandidált a 2008-as játékokra, de a NOB akkor Peking mellett döntött. A kudarc után francia részről sokáig mérlegelték, hogy a következő alkalommal nekivágjanak-e az újabb megmérettetésnek, különösen annak fényében, hogy az olimpia megrendezése súlyos anyagi terhekkel jár, és a versenyek lebonyolításához szükséges beruházások hosszú távú hasznosítása kétséges. A kérdésről tartott viták során ellenvetésként merült fel, hogy a fővárosban ugyan rendelkezésre áll 400 sportlétesítmény - közöttük 38 stadion és 33 uszoda -, ezek többsége azonban nem alkalmas ötkarikás versenyek lebonyolítására. Ennek megfelelően nagy beruházásokra lenne szükség: az előzetes felmérések alapján az uszodai sportágaknak helyet adó létesítmények mellett többek között kilenc új csarnok építése várna a franciákra.
Párizs mellett eddig London, Moszkva, New York, Toronto, Isztambul, Madrid, Havanna, az indiai Haidarábád és egy brazil város került szóba a kilenc év múlva sorra kerülő esemény lehetséges házigazdájaként. Budapest is jelezte rendezési szándékát, de a kormány nem adott pénzügyi garanciát ehhez. A kandidálást július 15-ig kell hivatalosan megerősíteni; Párizs mellett eddig London, New York, Lipcse, Madrid és Havanna nevezett hivatalosan is. A helyszínt 2005-ben, Szingapúrban jelöli ki a NOB. (MTI)
A francia főváros 2000-ben kandidált a 2008-as játékokra, de a NOB akkor Peking mellett döntött. A kudarc után francia részről sokáig mérlegelték, hogy a következő alkalommal nekivágjanak-e az újabb megmérettetésnek, különösen annak fényében, hogy az olimpia megrendezése súlyos anyagi terhekkel jár, és a versenyek lebonyolításához szükséges beruházások hosszú távú hasznosítása kétséges. A kérdésről tartott viták során ellenvetésként merült fel, hogy a fővárosban ugyan rendelkezésre áll 400 sportlétesítmény - közöttük 38 stadion és 33 uszoda -, ezek többsége azonban nem alkalmas ötkarikás versenyek lebonyolítására. Ennek megfelelően nagy beruházásokra lenne szükség: az előzetes felmérések alapján az uszodai sportágaknak helyet adó létesítmények mellett többek között kilenc új csarnok építése várna a franciákra.
Párizs mellett eddig London, Moszkva, New York, Toronto, Isztambul, Madrid, Havanna, az indiai Haidarábád és egy brazil város került szóba a kilenc év múlva sorra kerülő esemény lehetséges házigazdájaként. Budapest is jelezte rendezési szándékát, de a kormány nem adott pénzügyi garanciát ehhez. A kandidálást július 15-ig kell hivatalosan megerősíteni; Párizs mellett eddig London, New York, Lipcse, Madrid és Havanna nevezett hivatalosan is. A helyszínt 2005-ben, Szingapúrban jelöli ki a NOB. (MTI)