A kutya elpusztult, a biztonsági őrök ellen szabálysértési eljárás indult: a legnagyobb szankció, amire számíthatnak, 150 ezer forint pénzbüntetés. Állatkínzás miatt ma Magyarországon kétfajta szankció létezik: az egyik a szabálysértési, amelyet közterületen történt bántalmazás miatt rónak fel, s maximum 50 ezer forintos büntetéssel jár, a másik pedig az állatok nem megfelelő tartásakor, szállításakor kiszabható állatvédelmi bírság, amelynek mértéke 5-150 ezer forint közt mozoghat. A pénzbüntetést a helyi önkormányzat állapítja meg, ám Fuér Angéla, a Fehérkereszt Állatvédő Liga jogász elnökének adatai szerint évente átlagosan csupán 250-500 ezer forintnyi büntetés kiszabására kerül sor az egész országban.
Ez nem azt jelenti, hogy az állatok bántalmazása ily ritkán fordulna elő, hanem azt, hogy az ügyek nem nagyon jutnak el a hatóságokhoz. Persze az állatok bántalmazásáról még sosem készült statisztika, de például a kétszáz kutyának otthont adó Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány szekszárdi menhelyére érkező négylábúak 20-30 százalékán észrevehető, hogy nem épp állatbaráti módon tartották őket. A Rex Kutyaotthon Alapítvány négy éve tartja fenn állatvédelmi irodáját, ahova Király Péter alapító szerint naponta egy-egy kínzással kapcsolatos telefonbejelentés érkezik. Bár az is igaz, hogy ezek hátterében "nem egy esetben a rossz szomszédi viszony áll". Az állatok bántalmazásának fő oka nagy valószínűséggel nem nagyon különbözik például attól, ha egy erősebb fiú megver egy nála kisebb, cingárabb legénykét: szakértők szerint motiváció lehet a hatalom érzékeltetése, de szerepet játszat akár a minket körülvevő, egyre növekvő mértékű agresszió látványa is. "Akik felnőtt korukban bántalmazzák a családjukat, azok gyerekkorukban állatokon kezdték" - summázta véleményét Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke.
"Ma Magyarországon jóformán büntetlenül ki lehet dobni a tizedik emeletről egy kutyát csak azért, mert az megkapargatta a tapétát. Ez elfogadhatatlan" - fejtette ki álláspontját Király Péter. S nem ő az egyetlen, aki így gondolja: az elmúlt hetekben - főleg a fadd-dombori eset hatására - megszaporodtak az állatkínzás büntetésének szigorítását szorgalmazók. A Fauna állatvédő egyesület például másokkal együtt azért kezdeményez aláírásgyűjtést, hogy az állatkínzás kerüljön be a büntető törvénykönyvbe (Btk.); reményeik szerint két hónap alatt összegyűlik az az 50 ezer aláírás, ami ahhoz kell, hogy országgyűlés napirendre tűzze az ügyet. Bizakodásuk talán nem megalapozatlan: a múlt hétvégén Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elsőkén írta alá a kezdeményezést, és Fiáth Szilvia szerint nemsokára Lampert Mónika belügyminiszter neve is odakerül az ügyet támogatók közé.
A Btk. ilyen értelmű módosítása nemcsak civil szervezeteknek jutott eszébe: Gusztos Péter és Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata képviselők várhatóan a napokban nyújtják be saját törvénymódosítási javaslatukat. Ebben többek közt indítványozzák, hogy az állatkínzás minősített esetként kerüljön be a Btk.-ba; az állatkínzást pedig határozzák meg úgy, mint ami az állat halálát vagy maradandó egészségkárosodását okozza akár közterületen, akár pedig tartás közben. Szankcióként a képviselők egy évig terjedő szabadságvesztést javasolnak, amit pénzbüntetésre vagy közmunkára lehetne átváltani. "A börtönbüntetés csak a legdurvább esetekben merülne fel, de például hasznosnak tartanám, ha az érintettek a közmunkát egy állatmenhelyen végeznék el" - nyilatkozta lapunknak Gusztos Péter. "A fadd-dombori eset most nagyon felkeltette a nyilvánosság érdeklődését a téma iránt, emellett pedig talán a közelgő EU-csatlakozás miatt jobban odafigyelünk e hiányosságainkra" - válaszolta Fuér Angéla a hvg.hu kérdésére, hogy miért épp most került sor társadalmi összefogásra egy évtizedek óta ismert jelenséggel kapcsolatosan. Parlamenti képviselők amúgy már 2001-ben kezdeményezték az állatkínzás Btk.-ba emelését, ám akkor a tárgyaló bizottság nem javasolta, hogy a módosítás a parlament elé kerüljön. Az EU országaiban egyébként már majdnem mindenütt szabadságvesztéssel büntetik azokat, akik állatokat bántalmaznak: Ausztriában például egy, Németországban pedig maxiumum három év szabadságvesztésre ítélhető az, aki "gerinces állatot (ide tartoznak a patkányok is) elfogadható indok nélkül megöl, vagy szükségtelen szenvedést okoz".
Ez nem azt jelenti, hogy az állatok bántalmazása ily ritkán fordulna elő, hanem azt, hogy az ügyek nem nagyon jutnak el a hatóságokhoz. Persze az állatok bántalmazásáról még sosem készült statisztika, de például a kétszáz kutyának otthont adó Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány szekszárdi menhelyére érkező négylábúak 20-30 százalékán észrevehető, hogy nem épp állatbaráti módon tartották őket. A Rex Kutyaotthon Alapítvány négy éve tartja fenn állatvédelmi irodáját, ahova Király Péter alapító szerint naponta egy-egy kínzással kapcsolatos telefonbejelentés érkezik. Bár az is igaz, hogy ezek hátterében "nem egy esetben a rossz szomszédi viszony áll". Az állatok bántalmazásának fő oka nagy valószínűséggel nem nagyon különbözik például attól, ha egy erősebb fiú megver egy nála kisebb, cingárabb legénykét: szakértők szerint motiváció lehet a hatalom érzékeltetése, de szerepet játszat akár a minket körülvevő, egyre növekvő mértékű agresszió látványa is. "Akik felnőtt korukban bántalmazzák a családjukat, azok gyerekkorukban állatokon kezdték" - summázta véleményét Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke.
"Ma Magyarországon jóformán büntetlenül ki lehet dobni a tizedik emeletről egy kutyát csak azért, mert az megkapargatta a tapétát. Ez elfogadhatatlan" - fejtette ki álláspontját Király Péter. S nem ő az egyetlen, aki így gondolja: az elmúlt hetekben - főleg a fadd-dombori eset hatására - megszaporodtak az állatkínzás büntetésének szigorítását szorgalmazók. A Fauna állatvédő egyesület például másokkal együtt azért kezdeményez aláírásgyűjtést, hogy az állatkínzás kerüljön be a büntető törvénykönyvbe (Btk.); reményeik szerint két hónap alatt összegyűlik az az 50 ezer aláírás, ami ahhoz kell, hogy országgyűlés napirendre tűzze az ügyet. Bizakodásuk talán nem megalapozatlan: a múlt hétvégén Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elsőkén írta alá a kezdeményezést, és Fiáth Szilvia szerint nemsokára Lampert Mónika belügyminiszter neve is odakerül az ügyet támogatók közé.
A Btk. ilyen értelmű módosítása nemcsak civil szervezeteknek jutott eszébe: Gusztos Péter és Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata képviselők várhatóan a napokban nyújtják be saját törvénymódosítási javaslatukat. Ebben többek közt indítványozzák, hogy az állatkínzás minősített esetként kerüljön be a Btk.-ba; az állatkínzást pedig határozzák meg úgy, mint ami az állat halálát vagy maradandó egészségkárosodását okozza akár közterületen, akár pedig tartás közben. Szankcióként a képviselők egy évig terjedő szabadságvesztést javasolnak, amit pénzbüntetésre vagy közmunkára lehetne átváltani. "A börtönbüntetés csak a legdurvább esetekben merülne fel, de például hasznosnak tartanám, ha az érintettek a közmunkát egy állatmenhelyen végeznék el" - nyilatkozta lapunknak Gusztos Péter. "A fadd-dombori eset most nagyon felkeltette a nyilvánosság érdeklődését a téma iránt, emellett pedig talán a közelgő EU-csatlakozás miatt jobban odafigyelünk e hiányosságainkra" - válaszolta Fuér Angéla a hvg.hu kérdésére, hogy miért épp most került sor társadalmi összefogásra egy évtizedek óta ismert jelenséggel kapcsolatosan. Parlamenti képviselők amúgy már 2001-ben kezdeményezték az állatkínzás Btk.-ba emelését, ám akkor a tárgyaló bizottság nem javasolta, hogy a módosítás a parlament elé kerüljön. Az EU országaiban egyébként már majdnem mindenütt szabadságvesztéssel büntetik azokat, akik állatokat bántalmaznak: Ausztriában például egy, Németországban pedig maxiumum három év szabadságvesztésre ítélhető az, aki "gerinces állatot (ide tartoznak a patkányok is) elfogadható indok nélkül megöl, vagy szükségtelen szenvedést okoz".