Ez a törvény semmi jót nem hoz a futballunknak: a játék színvonala nem lesz magasabb, és az apukák sem jelennek meg gyermekeikkel a lelátókon – áll a belgrádi Crvena Zvezda, a Partizan és a Rad, illetve az újvidéki Vojvodina szurkolói által kiadott közleményben. E négy ősi rivális együttes fellépése olyan szenzáció Szerbiában, mintha Magyarországon a Ferencváros, az Újpest, a Kispest és a Debrecen ultrái állnának egy emberként valamilyen ügy mellé. Déli szomszédunk vezérszurkolói elsősorban azt vetik a törvényhozók szemére, hogy az új törvény – amely szerintük "törvény a törvényben", azaz olyan területet szabályoz, amely szerintük a büntető törvénykönyv hatálya alá esik – "túlzott és pontosan körül nem határolt jogköröket ad a rendőrségnek", amely így "egy személyben lesz rendőrség, bíróság és a kiszabott büntetések végrehajtója". Sérelmezik az ultrák azt is, hogy az új szabályozás olyan szakértők munkája, akik még csak a közelébe sem mennek a pályáknak, míg őket, akik "hétről hétre, eredménytől függetlenül, esőben és hóban" is a csapat mellett állnak, nem kérdezte meg senki, mit is szeretnének. A szurkolók úgy vélik: a törvénnyel a szerb-montenegrói labdarúgószövetség, a szabályozás egyik leglelkesebb támogatója megpróbálja a honi futball széthullásában játszott szerepét a szurkolókra hárítani, a szigorítással azonban csak még nagyobb "elégedetlenséget" váltanak ki.
Bár a szerb futballhuliganizmus évek óta sorozatban szállítja a következő botrányig felülmúlhatatlannak hitt híreket a nemzetközi bulvársajtó részére, a törvényhozás végül egy - a korábbiaknál jóval szelídebb - márciusi botránysorozat után határozott a kérdés törvényi szabályozásáról. A június végén elfogadott, július elsejével életbe lépő törvény értelmében minden olyan szurkoló, aki sporteseményeken rendbontásba kezd vagy abban részt vesz, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. A legsúlyosabb szankciókra – egytől öt évig tartó szabadságvesztésre - a botrányokat kiváltó szurkolói csoportok vezetői számíthatnak. A verekedő, pályára berontó, tiltott pirotechnikai eszközöket standionba csempésző, ott azokat használó, illetve dobálózó szurkolókra három hónaptól egy évig terjedő elzárás vár, a becsmérlő, sértő rigmusokat skandáló, illetve ilyen tartalmú transzparenseket kifüggesztő személyeket pedig az új törvényre hivatkozva akár hatvan napig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. Az új szabályozás minden eddiginél szigorúbb büntetést irányoz elő a mérkőzés szervezői részére is abban az esetben, ha bebizonyosodik, a rendezésbeli mulasztások közrejátszottak a nem kívánt események kirobbanásában. Tilos a közeljövőben a kiemelten veszélyesnek nyilvánított mérkőzések ideje alatt, illetve előtte és utána három óráig alkoholtartamú italokat árusítani a szerbiai és montenegrói sportlétesítmények közvetlen közelében. A lelátói békéért továbbra is elsősorban a rendőrség lesz a felelős, a házigazda csapat által felállítandó rendezői gárda legfeljebb besegíthet.
A legnagyobb szurkolói csoportok radikális és ellenséges hangvételű állásfoglalásával ellentétben mind a sportszövetségek és a klubok, mind pedig az átlagszurkolók többsége örömmel fogadta az új törvényt. Nebojsa Lekovics, a szerb labdarúgó szövetség elnöke szerint az új törvény "nem szurkoló-, hanem huligánellenes", és "nem elnyomó, hanem megelőző jellegű". Dragan Kicsanovics, a Szerbiai és Montenegrói Olimpiai Bizottság elnöke úgy véli: a szigorításoknak köszönhetően a szurkolók végre visszatérnek a stadionokba, a kemény büntetések pedig "elkergetik a lelátókról azokat a huligánokat, akiknek egyébként sincs semmi keresnivalójuk ott". A belgrádi B92 rádió internetes oldalának fórumain hozzászóló olvasók többsége szintén szigorításpárti. "Azoknak, akik meccset nézni járnak a stadionokba, semmi félnivalójuk az új törvénytől" – írja Aleksandar. S hogy mennyire határokon átívelő kérdésről van szó, jól mutatja, hogy a beszélgetéshez a hasonló problémákkal küszködő Horvátországból (lásd még: horvát szurkolók szlovéniai vízilabda Eb-n való "vendégszereplése" ) is érkezett hozzászólás. "Küldjétek el őket hozzánk, Goli Otokra (Kopár sziget – valamikor jugoszláv gulágként működött), mi itt hozzáadjuk a mi huligánjainkat, aztán dobálják egymást kedvükre a tengerbe" – ajánlja a Dinamo Zagreb egy szurkolója, hozzátéve: csapatának bokszerekkel, láncokkal, késekkel hőzöngő ultráinak mérkőzések helyett inkább pszichiátriai kezelésre kellene járniuk.
Bár a szerb futballhuliganizmus évek óta sorozatban szállítja a következő botrányig felülmúlhatatlannak hitt híreket a nemzetközi bulvársajtó részére, a törvényhozás végül egy - a korábbiaknál jóval szelídebb - márciusi botránysorozat után határozott a kérdés törvényi szabályozásáról. A június végén elfogadott, július elsejével életbe lépő törvény értelmében minden olyan szurkoló, aki sporteseményeken rendbontásba kezd vagy abban részt vesz, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. A legsúlyosabb szankciókra – egytől öt évig tartó szabadságvesztésre - a botrányokat kiváltó szurkolói csoportok vezetői számíthatnak. A verekedő, pályára berontó, tiltott pirotechnikai eszközöket standionba csempésző, ott azokat használó, illetve dobálózó szurkolókra három hónaptól egy évig terjedő elzárás vár, a becsmérlő, sértő rigmusokat skandáló, illetve ilyen tartalmú transzparenseket kifüggesztő személyeket pedig az új törvényre hivatkozva akár hatvan napig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. Az új szabályozás minden eddiginél szigorúbb büntetést irányoz elő a mérkőzés szervezői részére is abban az esetben, ha bebizonyosodik, a rendezésbeli mulasztások közrejátszottak a nem kívánt események kirobbanásában. Tilos a közeljövőben a kiemelten veszélyesnek nyilvánított mérkőzések ideje alatt, illetve előtte és utána három óráig alkoholtartamú italokat árusítani a szerbiai és montenegrói sportlétesítmények közvetlen közelében. A lelátói békéért továbbra is elsősorban a rendőrség lesz a felelős, a házigazda csapat által felállítandó rendezői gárda legfeljebb besegíthet.
A legnagyobb szurkolói csoportok radikális és ellenséges hangvételű állásfoglalásával ellentétben mind a sportszövetségek és a klubok, mind pedig az átlagszurkolók többsége örömmel fogadta az új törvényt. Nebojsa Lekovics, a szerb labdarúgó szövetség elnöke szerint az új törvény "nem szurkoló-, hanem huligánellenes", és "nem elnyomó, hanem megelőző jellegű". Dragan Kicsanovics, a Szerbiai és Montenegrói Olimpiai Bizottság elnöke úgy véli: a szigorításoknak köszönhetően a szurkolók végre visszatérnek a stadionokba, a kemény büntetések pedig "elkergetik a lelátókról azokat a huligánokat, akiknek egyébként sincs semmi keresnivalójuk ott". A belgrádi B92 rádió internetes oldalának fórumain hozzászóló olvasók többsége szintén szigorításpárti. "Azoknak, akik meccset nézni járnak a stadionokba, semmi félnivalójuk az új törvénytől" – írja Aleksandar. S hogy mennyire határokon átívelő kérdésről van szó, jól mutatja, hogy a beszélgetéshez a hasonló problémákkal küszködő Horvátországból (lásd még: horvát szurkolók szlovéniai vízilabda Eb-n való "vendégszereplése" ) is érkezett hozzászólás. "Küldjétek el őket hozzánk, Goli Otokra (Kopár sziget – valamikor jugoszláv gulágként működött), mi itt hozzáadjuk a mi huligánjainkat, aztán dobálják egymást kedvükre a tengerbe" – ajánlja a Dinamo Zagreb egy szurkolója, hozzátéve: csapatának bokszerekkel, láncokkal, késekkel hőzöngő ultráinak mérkőzések helyett inkább pszichiátriai kezelésre kellene járniuk.