Pedig nem a skót főváros lenne az első olyan hely, ahol a helyi riválisok közös pályán játsszák hétről-hétre mérkőzéseiket. Hosszú ideje egy stadionja van többek között a milánói Internek és AC Milánnak, a római Laziónak és AS Romának, a müncheni Bayernnek és 1860 Münchennek, s bár a szétköltözés igénye már többször felvetődött e csapatoknál, sem identitásválság, sem összeolvadás nem fenyegette egyik alakulatot sem. (Magyarországon utoljára a bajnok MTK és a tavaly kiesett Vasas sokáig lebegtetett fuzionálása körül volt szó összeköltözésről, ami azonban nem jutott tovább a korábbi MTK-Újpest egyesülés ötleténél.)
A két skót klub vezetői igyekeznek meggyőzni szurkolóikat: az összeköltözésre főként a csapatok milliós adósságai miatt lenne szükség, a gazdasági együttműködés nem befolyásolhatja a sportbeli rivalizálást. A klubok városcentrumhoz közeli létesítményeinek jó áron való eladásával nem csupán a kötelezettségek törlesztése, hanem a csapatok játékosállományának megerősítése is lehetővé válna – ígérik a szurkolók által szorongatott vezetők. A költözés mellett szól az is, hogy a Hearts stadionja a lelátók és a pálya közötti kis távolság miatt nem felel meg az UEFA előírásainak, így ott hamarosan nemzetközi meccseket sem lehet majd rendezni.
A közös stadion tervét azonban a csapatok hagyományféltő hívein kívül a szakértők is támadják. Az új épület helyéül kiszemelt, Edinburgh határában fekvő földterület szerintük nem alkalmas labdarúgó-stadion építésére. A környékről hiányzik minden, ami egy futballmérkőzést igazi társasági eseménnyé emelne: nincsenek boltok, kocsmák, szórakozóhelyek, a terület szinte semmilyen tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg, ráadásul az ide vezető főút sem bírna el a mostaninál nagyobb terhelést. Emiatt szerintük elképzelhető, hogy a nagyobb kapacitásúra tervezett stadionba az eddigieknél is kevesebben látogatnak majd el, jelentős bevételkiesést okozva az egyébként növekvő bevételekre számító tulajdonosoknak.