Természetesen Gorcsev Iván a legkevésbé sem tűnt el. Annyi történt mindössze, hogy Nobel-díjas tenge- részünk megpillantotta – egy káprázatosan szép sportkocsi kormánya mellett – azt a piros ruhás hölgyet, aki a szálló teraszán rámosolygott.
Hahó
Ezt követően vad harci kiáltást hallatva habozás nélkül beletapos a gázpedálba, és eszeveszett tempóban iramodik a sportkocsi után... A belvárosban a sors különös kegye óvja ezen a napon a járműveket egy veszettnek látszó taxitól, amely óránként ötvenezer kilométernek megfelelő halálveszéllyel száguldozik.
Gorcsev Iván tengerész, nem is akármilyen. Az árbócrúdon otthon érzi magát, hanem a volánnál...! Merészebben és rosszabbul kevesen vezettek még autót ezen a világon. És mégis elkerüli a katasztrófa. Ne értsék félre: nem ő kerüli el a katasztrófát. Nem, kérem, ő belehajt mindenáron! A katasztrófa kerüli el őt...
12. oldal
© Képes Kiadó
Súgó: Ha az egeret a szöveg fölé húzza, megjelenik a szöveg nagyítása