A 3000 méteres akadályfutás élmezőnye |
Az uszodában, ahol a japánok egyre figyelemre méltóbb eredményeket értek el, ismét ünnepelték Weissmüllert, akit már várt Hollywood, hogy később tucatnyi filmben alakíthassa Tarzant, a dzsungel fiát. Az atlétikai pályán Nurmi megszerezte kilencedik aranyát, és továbbra is jeleskedtek – bár már nem domináltak – az amerikaiak. A csapatvezetőjük, bizonyos Douglas McArthur tábornokként szolgált a II. világháborúban, neki adta meg magát Japán 1945-ben.
A nemzetközi sajtó szerint a játékok kiemelkedő alakja Nurmi és Weissmuller mellett egy magyar vízilabdázó, Halassy Olivér lett. Halassynak 11 évesen a bal lábát térd alatt amputálták egy villamosbaleset miatt, de ennek ellenére kiváló úszó és vízipólós vált belőle. A vízben észre sem lehetett venni a fogyatékát, a parton pedig egy lábon ugrált a társai mellett. Ezen az olimpián ezüst-, a következő kettőn, 1932-ben és 1936-ban pedig aranyérmet nyert a vízilabda-válogatottal.
A maratoni drámai főszereplője ismét egy olasz lett: Attilio Canton többedmagával haladt az élen, amikor két kilométerrel a vége előtt feladta. A sportoló ugyanis analfabéta volt, így nem tudta elolvasni a tájékoztató táblákat, és azt hitte, hogy csak féltávnál jár. A győzelmet a francia színekben induló algériai Bugera El Uafi szerezte meg. Az angol Lord David Burghley, Exeter márkija, a 400 gát győztese, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) későbbi elnöke annyira fellelkesült ezen, hogy a vállán hordozta körbe a nyertest a stadionban.
Az újkori olimpiák történetének eddigi legtöbb (4) aranyérmét szerezték a magyarok Amszterdamban, Mező Ferenc pedig a művészeti versenyek irodalmi ágában aratott babérokat. A budapesti vágóhíd csoportvezetője, Keresztes Lajos a birkózók könnyűsúlyú versenyében diadalmaskodott. A legenda szerint 1925-ben egy New York kávéházbeli találkozón egy amerikai impresszárió először őt kérte fel Tarzan szerepére. Amszterdamban maga Vilma királynő adta át az aranyérmet első ökölvívó olimpiai bajnokunknak, Kocsis Antalnak, míg vívóink ismét „házidöntőt“ tartottak.
A csapatgyőzelem mellett egyéniben Terstyánszky Ödön és Petschauer Attila vívta a finálét – a holtversenyt eldöntő asszóban Terstyánszky 5:2-re győzött a csapatverseny során száz százalékos Petschauer ellen. A Magyar Olimpiai Bizottság visszaemlékezése szerint az egyébként vidám kedélyű Petschauer még itthon, a Magyar Vívószövetség díszvacsoráján is szomorkodott. Asztalkendője alá egyik barátja száz névjegyet helyezett el a következő felirattal: Petschauer Attila olimpiai bajnok-helyettes.
| Amszterdam, 1928 |
| IX. kiírás: 1928. május 17–augusztus 12. Résztvevő országok száma: 46 Benevezett sportolók: 2883 (2606 férfi, 277 nő) Sportágak száma: 14 (109 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, gyeplabda, kerékpár, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, súlyemelés, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok |
ÉREMTÁBLÁZAT:
| ORSZÁG | ARANY | EZÜST | BRONZ |
| EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) | 22 | 18 | 16 |
| NÉMETORSZÁG (GER) | 10 | 7 | 14 |
| FINNORSZÁG (FIN) | 8 | 8 | 9 |
| SVÉDORSZÁG (SWE) | 7 | 6 | 12 |
| OLASZORSZÁG (ITA) | 7 | 5 | 7 |
| SVÁJC (SUI) | 7 | 4 | 4 |
| FRANCIAORSZÁG (FRA) | 6 | 10 | 5 |
| HOLLANDIA (NED) | 6 | 9 | 4 |
| MAGYARORSZÁG (HUN) | 4 | 5 | 0 |
| KANADA (CAN) | 4 | 4 | 7 |
| ... | ... | ... | ... |