Megszületett az első magyar vízilabda aranyérem az olimpián

Pelle István talajgyakorlata olimpiai aranyat ért

Erre az alkalomra építették fel a több mint 100 000 néző befogadására alkalmas hatalmas stadiont, a Coliseumot. A tengerentúli helyszín miatt azonban kevés résztvevő érkezett Európából, mert túl drága volt az út, ugyanakkor a későbbi sportnagyhatalom, Kína ekkor vett részt először az olimpián. A játékokon egy új szabályt is bevezettek, amelynek értelmében egy versenyszámban legfeljebb hárman képviselhettek egy országot. Korábban 12 főben állapították meg a limitet.

Nagyszerű, szívonalas olimpiára került sor Los Angelesben, amelynek nyitóünnepsége a mai pompás megnyitók előképének tekinthető, és forgatókönyve – a kötelező változtatásoktól, gazdagodástól eltekintve – máig érvényes. Rengeteg amerikai sportoló állhatott fel a dobogóra, különösen atlétikában, míg az úszásban a japánok robbantottak. A vágtaszámokban két fekete, a 100 és a 200 métert is megnyerő Eddie Tolan, valamint Ralph Metcalfe dominált, és hazai siker született a váltóban is, amely csak fehérekből állt.

A magyar vívók ismét egy duplázással járultak hozzá olimpiai csapatunk eredményeihez. Los Angelesből már hat aranyéremmel tért haza küldöttségünk, amelyből a hagyományoknak megfelelően kardcsapatunk, és ezúttal Jekelfalussy-Piller György is kivette a részét. Talán nem meglepő az sem, hogy vívóé lett az első magyar női olimpiai érem: a tőröző Bogen Erna bronzérmet szerzett.

A tornász Pelle István közel járt a négy olimpiai elsőséghez: a műszabadgyakorlat (talaj) és a lólengés megnyerése mellett csak a pontozóknak "köszönhette", hogy második lett az egyéni összetett versenyben és korláton. Az amszterdami ezüstérem után beérett a Komjádi-csapat is, és megszerezték a magyar vízilabdázás első olimpiai aranyérmét. A hányatott sorsú angyalföldi ökölvívó, Énekes István szintén az „angyalok városában“ váltotta valóra álmait.

Egy aranyérmet azonban sikerült elpuskázni... A kisöbű puskások versenyében a kitűnően célzó Barát-Lemberkovits Antal utolsó lövését tévedésből nem a saját, hanem az egyik ellenfele táblájára küldte. Tízes lett, s ha jó helyre lő, ő az olimpiai bajnok, így viszont a 18. helyen zárt.

Los Angeles, 1932

X. kiírás: 1932. július 30–augusztus 14. Résztvevő országok száma: 37 Benevezett sportolók: 1332 (1206 férfi, 126 nő) Sportágak száma: 14 (117 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, gyeplabda, kerékpár, lovassport, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok

Az atlétika csillagaként egy nőt ünnepeltek: Mildred Ella ,,Babe“ Didrikson, egy norvég emigráns hatodik lánya nyert gáton és gerelyhajításban, második lett magasban, ugyanakkor világklasszisként szerepelt golfban, kosárlabdában, teniszben, úszásban és még az amerikai futballban is. A közönség rajongott érte, ám sajnos hamar, 42 éves korában elvitte a rák.

A női sprintszámokban Stanislawa Walasiewicz remekelt, az a mély hangú lengyel atléta, aki éveken át uralta ezt a terepet, és akiről mindig is azt feltételezték, hogy valójában férfi. Később az Egyesült Államokba költözött, Stella Walsh néven kapott amerikai állampolgárságot, majd 1980-ban egy szupermarketben kitört lövöldözés során eltalálta egy golyó és meghalt. A boncolás során kiderült, hogy számos szempontból valóban férfinak volt tekinthető.

Az olimpia előtt profizmus vádjával kizárták a finn Nurmit és a francia Ladoumégue-et, a középtáv félisteneit. A lovasversenyeken pedig az egyik szám összes indulóját diszkvalifikálták, mert nem tudtak sikerrel venni egy olyan akadályt, amelyet a viadal előtt senki sem próbált ki.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	41	32	30
OLASZORSZÁG (ITA)	12	12	12
FRANCIAORSZÁG (FRA)	10	5	4
SVÉDORSZÁG (SWE)	9	5	9
JAPÁN (JPN)	7	7	4
MAGYARORSZÁG (HUN)	6	4	5
FINNORSZÁG (FIN)	5	8	12
NAGY-BRITANNIA (GBR)	4	7	5
NÉMETORSZÁG (GER)	3	12	5
AUSZTRÁLIA (AUS)	3	1	1
...	...	...	...