Továbbra is hajrá! © MTI - Koszticsák Szilárd |
hvg.hu: Kell ilyenkor elemezni a találkozót?
Godova Gábor: Nehéz bármit is mondani, de lehet. Felőrölte az erőinket a nagy küzdelem, volt hogy erőre kaptunk, volt, hogy ismét elfáradtunk, ez a mérkőzésen látszott is. Nem szoktam ezzel foglalkozni, de a végjátékban a játékvezetők elvették tőlünk a győzelmet. Természetesen a bírók korrektek, a hosszabítás végén vissza is adták, mert akkor meg mi jöttünk a sorban, de nem kellett volna visszaadniuk, ha korábban nem veszik el.
hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy a jobbik csapat nyert?
Godova Gábor: Sem a jobbik, sem a rosszabbik. Ez egy olyan sportág, ahol két érmet nem osztanak, van ahol egy vagy két győzelemmel bronzérmet lehet nyerni, de hát mi ebben a sportágban élünk, küzdünk és remélem, hogy ennél szebb sikereket is el fogunk érni.
hvg.hu: A büntetők előtt, mintha megnyugodott volna, még mosolyogni is láttam.
Godova Gábor: Miért, az orosz rulett előtt, mit tehet az ember? Megnyugszik. Akkor is ezt éreztem és most azt mondom, büszke vagyok a csapatomra, nagyon nagy élmény volt az olimpián játszani, persze nagy felelősség is. Úgy érzem, hogy a lányok ennek a felelősségnek a tudatában játszották végig a tornát. Egy csalódottságra van okunk, hogy nem éremmel a nyakunkban megyünk haza.
hvg.hu: A meccs végén összehívta a lányokat, mit mondott nekik?
Godova Gábor: Azt, hogy büszke vagyok rájuk! A mai mérkőzésen mindent megtettek a győzelemért, úgy mentek vízbe, mint az oroszlánok, akarták a sikert. Érem nélkül is örülnünk kell ennek. Nem esünk kétségbe, továbbra is hajrá magyarok, még keserű szájízzel is!
Kolozsi Ildikó / Peking