Az allergiás betegségek legnagyobb hányadát a különböző növények virágpollenjeiben, azaz hímivarsejtjeiben lévő fehérjék váltják ki. A szaporodáshoz nélkülözhetetlen, szabad szemmel nem látható sejteket leginkább a rovarok vagy a szél közvetítik a növények között. Mivel az allergiát okozó pollenek nagy része igen könnyű, a légáramlatok segítségével terjednek szét a levegőben. A szaporítóanyag a légutakon keresztül jut a szervezetbe, enyhe vagy súlyos panaszokat okozva.
A kora tavasztól június végéig virágzó fák pollenjeire lényegesen kevesebb ember érzékeny, mint az egyéb növényi vagy környezeti allergénekre. A virágzási idő fajtánként változó, azonban a keresztallergia kialakulása miatt tartós panaszokat is okozhat, leginkább kötőhártya-gyulladást, de előfordulhat a fapollenekre érzékenyeknél szénanátha és asztmás roham is. A pollenallergiában szenvedő betegek számára fontos a virágzások idejének ismerete, amelyekről a pollenjelentések adnak felvilágosítást. A levegő virágpor-koncentrációját az úgynevezett pollencsapdák segítségével mérik a szakemberek.
A leggyakoribb allergének (Oldaltörés)
A fák és pollenjeik
|
diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
fekete üröm: articsóka, ánizs, árnyika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, csilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, kömény, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregano, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller, földimogyoró: dió
füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarin
latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi
nyírfa: alma, avokadó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, mandula, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva
parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka |
Az allergiás panaszokat okozó növények közül legkorábban a
mogyorófélék virágoznak. A mogyoróbokrok porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, komoly hatásuk azonban nincs, mivel a fák elszórtan, kis csoportokban élnek. Gyakori viszont a keresztallergia kialakulása gyertyánnal, égerrel, és nyírrel. Mogyorót minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.
Bár az éger szélbeporzású és igen nagy mennyiségű pollent termel, ritkán vált ki allergiás reakciókat, és akkor is csak helyi tüneteket okoz. A februártól április közepéig-végéig virágzó fa egyik legrégebbi őshonos fajtánk, ártéri területeken, vízpart mellett és láposoknál található meg. Az égerpollenre érzékenyek az említett időszakban kerüljék a nedves területeket.
A közhiedelemmel ellentétben a nyárfa alig okoz allergiát. A szélbeporzású növény lecsüngő barkái virágzáskor intenzív magszőrt bocsátanak ki, amely belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva vörösödést, könnyezést, idegentest-érzést, az orrba kerülve tüsszögést, orrfolyást eredményezhet. Az esetek közel 80 százalékában azonban az allergiás kötőhártya-gyulladáshoz hasonló tüneteket a fűpollen okozza, mivel a fűfélék virágzása egybeesik a nyárfáéval.
A szintén őshonos szélbeporzású, barkás gyertyánfa április és május tájékán virágzik, pollenkibocsátása alacsony, virágporának súlya nehéz, emiatt helyben okoz allergiás reakciót. A keresztallergia miatt a gyertyánra allergiás betegből a mogyoró, az éger- és nyírfapollen is tüneteket válthat ki.
A
fűz tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, így a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt nem a szabadban, hanem a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát eredményezhetnek. A ritka, szélbeporzású
platán általában április-május hónapban virágzik. Pollenje nehéz, emiatt tüneteket a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban és a Margitszigeten okoz. A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített
nyírfa pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. A fa virágzása szép látvány, azonban rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni. Az allergológiai szempontból elhanyagolható
tölgy április, május táján virágzik. Kevés pollent termel, viszont a hazai erdők jelentős százalékát teszi ki, emiatt érdemes rá odafigyelni.
Az őshonos juhar márciusban virágzik, erős allergiás hatást okozó pollenjéről a zöldjuhar ismert. A rövid ideig virágzó gyümölcsfák pollenjei általában nem idéznek elő allergiás reakciókat. A fenyőfa virágpora sem tipikus allergén, viszont az importált díszfenyők és citrusfélék gyakran okai allergiás megbetegedésnek. Ritka, de akad panasz az őshonos szilre, ostorfára és kőrisre.
Színes virágok
 © sxc.hu |
A rovarbeporzással szaporodó, színes virágú nyári-őszi növények pollenjei érintkezés útján válhatnak ki allergiás reakciókat. Tüneteket okozhat a rózsa, a ciklámen, az írisz, a dália és a krizantém. Kontaktus esetén rövid időn belül tüsszögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, de akár fulladás is jelentkezhet. Ki gondolná, hogy a szobanövényként ismert buzogányvirág illóolaja is képes allergiás tüneteket kiváltani? Az oroszlánszáj, ismertebb nevén tátika, szintén okozhat kellemetlenségeket.
Ártalmas fűfélék
 © sxc.hu |
A világ legelterjedtebb növénye a fű, az északi országoktól egészen a trópusokig találkozhatunk velük. Csak Magyarországon több mint 240 alfaja él. Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Bár az egyes fűfajták nem egyformák, többségük 10-30 cm magas, lágyszárú, beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük égövek szerint változnak, hazánkban általában április végétől június közepéig tartanak. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket - kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat, ám ez nem összekeverendő a fényérzékenységgel, ami a napfény hatására okoz bőrgyulladást.
Gyomnövények pollenjei
A gyomnövény kifejezés számtalan nemzetségbe és fajba tartozó növényeket takar. Többségük évelő, és évente többször termő. Könnyű pollenjeik meghatározott időnként ezrével tódulnak a levegőbe, allergizáló hatásuk rendkívül erős. A legismertebb, allergiát okozó gyomok a népgyógyászatban közkedvelt csodaszereknek számítanak. A csalánt különböző emésztőszervi megbetegedésekre alkalmazzák, májustól szeptemberig a szélben keringő pollenje esetenként azonban allergiát okozhat. A szintén szélbeporzású lándzsás útifű szintén veszélyes lehet, mivel szinte mindenhol megtalálható, és májustól egészen késő októberig virágozhat. Allergológiai szempontból nem hagyható figyelmen kívül a vadsóska, a libatop és a disznóparéj virágpora sem. Közismert, hogy bizonyos pollenek - például a parlagfű, vagy a gyermekláncfű virágpora - nagy mennyiségben a bőrre kerülve gyulladást is okozhatnak.
Parlagfű
Bár a parlagfüvet sokáig vadkendernek is hívták, nem tartozik a kenderek – mint például az igaz vadkender vagy indiai kender – családjába. Eredetileg Amerikából érkezett, gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt, egyes skandináv országokat kivéve. A szélbeporzású, jelentéktelen színű, fészkesvirágú gyom az elvadult területek lakója, évente több ezer tonnának megfelelő pollent képes termelni. A néha embermagasságú gaz többnyire augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe. Az igen agresszív pollen szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot is előidézhet, emellett súlyos bőrgyulladást, kiütést és néha komoly betegségeket okoz. Mivel a parlagfű az 1900-as évek után telepedett meg hazánkban, örökítőanyagaink, így immunrendszerünk sem rendelkezik megfelelő védekezőképességgel, ezért irtása társadalmi érdek.
Üröm
Európa első számú gyomnövénye – a parlagfűhöz hasonlóan – nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. Hazánkban főként a fekete üröm nehezíti az allergiások napjait, szinte mindenhol az országban. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb megbetegedést. A többi gyomnövény allergizáló hatása korántsem ilyen erős, mint a két, fent említett gyomnak.
Mit fogjunk a pollenekre? (Oldaltörés)
Orrnyálkahártya gyulladás
A leggyakoribb allergiás betegségek közé tartozik az allergiás orrnyálkahártya-gulladás, a rhinitis. Ha a tünetek szezonálisan jelentkeznek, szénanátháról beszélünk. Ebben az esetben a gyulladás oka olyan allergia, melyet tavasszal a fák, nyár elején a füvek, nyár közepétől pedig a gyomok pollenjei váltanak ki. Ha a szimptóma egész évben tart, a panaszokat az úgynevezett perennális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás vagy más néven allergiás nátha okozza. Kiváltó okai elsősorban a lakáson belül előforduló allergének - a penészgombák, a házi poratka és az állati szőrök. Ha a gyulladást (vírus)fertőzés okozza, infekciós rhinitis-ről, azaz közönséges nátháról van szó.
Szénanátha
A szezonális allergiás rhinitis a leggyakoribb idény jellegű allergiás betegség. Az orrnyálkahártya krónikus gyulladását kiváltó anyag többnyire belégzéssel jut a nyálkahártyára. A krónikus gyulladás súlyos szövetkárosodással jár, a nyálkahártya elveszti védőfunkcióját, emiatt számos szövődmény kialakulását okozhatja. A nyálkahártya meglehetősen sérülékeny, és az arra hajlamosaknál bármilyen allergénnel szemben érzékenyítődhet. A szénanátha leggyakrabban a fű- és gyompollenek miatt alakul, de fapollenek is okozhatnak náthát, enyhébb tünetekkel.
Allergiás nátha
|
Szenzibilizálódás
1. Az allergén bejut a szervezetbe
2. A makrofágok (nagy falósejtjek) beazonosítják az antigént
3. A felismerés után a T-sejtek aktiválják a B limfocitákat
4. A B-sejtek ellenanyagot termelnek (IgE)
5. A specifikus IgE molekulának a hízósejtekhez kötődésekor kialakul a túlérzékenység, a szenzitizáció.
Allergiás reakció
6. Az antigénnel történő második vagy ismételt találkozás
7. Az allergén antitest kapcsolódását követően - a hízósejtek révén - mediátorok jelennek meg (hisztamin, heparin, triptáz)
8. Megjelennek a tünetek |
A másik, szinte mindennapos probléma az allergiás nátha. Előfordulási gyakorisága nagy, a betegek száma évről évre növekszik, különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Kialakulásában genetikai tényezők és civilizációs ártalmak egyaránt szerepet játszanak. Különféle vírusfertőzések, valamint a dohányzás is befolyásolja, illetve elősegíti az allergiás betegségek kialakulását. Az allergiás nátha az orr nyálkahártyájának gyulladása, tünetei - orrfolyás, rohamokban jelentkező tüsszögés, orrviszketés, orrdugulás – gyermek, illetve fiatal felnőtt korban jelentkeznek először. Az elsődleges klinikai tüneteket gyakran kísérik úgynevezett másodlagos tünetek, például a szemviszketés, könnyezés, szemhéj duzzanat, szemvörösödés, fejfájás, fáradtság, koncentráló képesség csökkenése, szaglászavar, torokviszketés, halláscsökkenés, köhögés, nehézlégzés. Az allergiás náthát leginkább a házi poratka és az állati szőrök okozzák.
Kötőhártya-gyulladás
A conjunctivitis legtöbbször az allergiás rhinitis kísérőjelensége. A pollenszezonban időszakosan lépnek fel a kellemetlen tünetek, súlyossá is válhat, ha átterjed a szem belső részeire. Leggyakoribb panasza a viszketés, a dörzsölés miatt a kötőhártya bakteriálisan felülfertőződhet, súlyos szemgyulladást okozva. Szemvörösödést és szemhéjduzzanatot is okoz, ami olykor erős könnyezéssel jár. Szemcseppel és szájon át szedhető gyógyszerekkel lehet orvosolni. Az allergiás kötőhártya-gyulladás esetében is javasolt az immunterápia.
Mit tehetünk a szénanátha ellen? (Oldaltörés)
A gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos a tünetek enyhítése. Száműzzük otthonunkból, ha kell, a macskát, vegyünk vizes porszívót, amely atkátlanítja lakásunkat, vagy kerüljük a tejtermékeket. A fák, füvek és gyomok pollenszemeit gyakorlatilag lehetetlen távol tartani, így csupán némi óvintézkedés hozhat enyhülést. Pollenszezonban (a keresztallergia miatt ez az időszak a februári mogyoróvirágzástól kezdődően a parlagfű idény, azaz október végéig tart) nem csak úgy kerülhetjük el a bajt, ha kétezer méter fölé, hegyek közé megyünk. Mivel a növények reggel bocsátják ki a virágport, délelőttönként ne menjünk az utcára vagy a szabadba. Az estére leülepedő polleneket a szél bármikor felkavarhatja, emellett a városokban megrekedt meleg levegő is állandó, magas pollenszintet okoz. Ilyenkor nem ajánlott a szellőztetés sem. Ebben az időszakban ne tervezzünk kirándulást. A lakásba érve ajánlatos lefürödni, hajat mosni, és ruhát váltani. Ezeket nem árt a lakásban, és nem a napon szárítani.
A légkondicionáló szerkezeteket ajánlatos tisztíttatni. Előnyös a napszemüveg viselete, amely a káros UV-sugarak okozta gennyes szemgyulladást is megelőzi. Érdemes felhúzott ablakok mellett vezetni, és rendszeresen cserélni a pollenszűrőt az autóban. A pollenallergiások lehetőség szerint ne fogyasszanak mézet, virágpor-készítményeket, gyógyteákat, keresztallergia miatt kerüljék az almát, a görögdinnyét, a paradicsomot, az olajos magvakat, a zellert, a kivit és a fűszereket.
Az eső utáni friss levegőben viszont fellélegezhetnek, de jót tehet a barlangi levegő is. Ám ez utóbbi a penészgombára allergiások számára kifejezetten ártalmas. Bár gyakran hallani a sós tengeri levegő jótékony hatásáról, ez csupán annyit jelent, hogy a szél a tenger felől érkezik, és nem tartalmaz pollent. Allergiás kertészkedők a kétlaki fákból és cserjékből lehetőleg a nőivarúakat vásárolják. A kosarukból hagyják ki a szélbeporzású növényeket és a nyílt virágú hibrideket. Óvakodjanak a bodzától, a nyugati tujától és a kínai borókától. Kertjükben az aranyvesszőt és a fagyalsövényt messzire, a páfrányféléket alacsonyabban fekvő részekre ültessék. A fűnyírást pedig hagyják másra.
