Nékám Kristóf immunológus, allergológus elmondta, hogy Magyarországon csak a szénanáthás betegek száma évente 150 ezerrel nő. Az allergiások életmódját és környezeti tényezőit vizsgálva azonban kiderül, hogy a gyors növekedés nem jellemző az egész világra, elsősorban az iparilag fejlett társadalmakban élő, sokat költekező, városi emberek körében jelentkeznek allergiás tünetek.
Az allergia kialakulásában az örökletes hajlam mellett döntő szerepe van a külvilági hatásoknak, ezek határozzák meg, ki válik ténylegesen allergiássá. Az elmúlt két évtized megfigyelései alapján az allergiát kiváltó anyagok és a légszennyezés együttes jelenléte növeli jelentős mértékben a tünetek megjelenésének valószínűségét. Az életmód az egyik legösszetettebb tényező, mely szerepet játszik az allergia kialakulásában, ennek elemei közé tartoznak például a lakásviszonyok, a munkakörülmények és az étkezési szokások. Ismert allergia-elősegítő tényező a túlsúly, a mozgáshiány, az antibiotikumok indokolatlan fogyasztása, de a túlzott tisztaságmánia is.
Az atkák elleni védekezés hatékony eszköze a vegyszeres takarítás, a porszívózás, az ágynemű 62 fok feletti mosása, illetve a gyerekjátékok, plüssállatok -20 fokra hűtése. A két leghatékonyabb módszer az allergia megelőzésére és kezelésére azonban a gyomirtás, illetve a megfelelő életvitel, a dohányzás kerülése és a rendszeres mozgás. Kiemelt jelentőséggel bír továbbá a gyógyszeres kezelés. Korábban ettől sokan tartottak a mellékhatások miatt, ám az új kezelési módszerek segítségével sikerült ezeket minimalizálni, így a túlérzékenység növekedése és a betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében ezek biztonsággal ajánlhatóak. Az allergia kialakulásának megelőzése érdekében az újszülöttek esetében döntő szerepet játszik az anyatejjel történő táplálás és a dohányfüstmentes környezet biztosítása.
Az allergiás betegségek közül a leggyakoribb a felső légutakat érintő allergia, mely akár a lakosság egynegyedét is érintheti. Minden ötödik ember életét megnehezítik továbbá a különböző bőrallergiák, valamint gyakoriak a táplálék- és gyógyszerallergiák. Az allergia kialakulása az allergénnel történő első találkozással kezdődik, ezt követi az adott anyaggal szembeni érzékenység kialakulásának időszaka. Ezután a beteg már allergiás tüneteket produkál az allergénnel történő találkozás esetén.
Zempléni János, az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesületének elnöke az előadás során elmondta, milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeniük az allergiásoknak. A nyári időszakban gyakran nem képesek például a metrón utazni a nyitott ablakon beszálló por miatt, de színházban is csak a hátsó sorokból, a színpad porától távol élvezhetik zavartalanul az előadást. Étteremben még a nemdohányzó helyeken is lehetetlen számukra a nyugodt étkezés az egész helyiséget megtöltő dohányfüst miatt. A látszólag elviselhető tünetek tehát jelentősen megnehezítik az allergiások mindennapjait.