Egészséges forrás © sxc.hu |
Az 1950-es években vették észre először, hogy a szívrohamtól a szélütésig, a ráktól a cukorbajig vagy az idegrendszeri degenerációs betegségekig sokat összefüggésbe lehet hozni a szervezetbe kerülő, erősen oxidáló anyagok, a "szabad gyökök" romboló hatásával. A szervezetbe jutó tápanyag 99 százaléka tökéletesen elég, vagyis oxidálódik, de 1 százaléknál ez csak félig sikerül, s a félig oxidálódott, kémiailag igen aktív anyagok károsítják az élő szervezetet. A növények maguk termelnek védekezésként antioxidánsokat, s erre épült az a hipotézis, amely szerint a növényi antioxidánsok fogyasztása jót tesz az egészségnek. A legismertebb antioxidánsok az E vitamin (tocopherol), a C-vitamin és a növényi eredetű polifenolok (közéjük tartoznak a flavonoidok is), illetve a karotinoidok ( pl. béta karotin és likopén).
Az 1990-es években megsokasodtak az antioxidánsokkal végzett laboratóriumi és a klinikai kísérletek. A kémcsőben szinte valamennyi hatóanyag jól vizsgázott, az emberekről gyűjtött statisztikák viszont negatív eredményt hoztak.
Az első nagy felmérést 1992-ben szervezte az amerikai központi rákkutató intézet. Ebben 18 ezer, tüdőrák kockázatnak kitett, dohányos, vagy aszbeszttal dolgozó embert követtek hat éven át. A résztvevők felének béta karotint adtak. A kísérletet a negyedik év után lefújták, mert kiderült, hogy a karotint fogyasztók között 28 százalékkal magasabb volt a tüdőrák előfordulása, és a halálozási rátájuk is 17 százalékkal magasabb volt. Kedvezőtlen eredményeket hozott a többi antioxidánssal végzett kutatások túlnyomó többsége is. Az étrendkiegészítők hatástalansága ellenére változatlanul igaz, hogy a több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó emberek egészségesebbek.