Tudta, hogy Viktória angol királynő sikerrel kezelte menstruációs panaszait marihuánával? Vagy hogy már az ókori görögök is használták migrén és étvágytalanság ellen?
© sxc.hu |
Egy későbbi füveskönyv sebészeti beavatkozások előtt, altatáshoz javasolja kanabisz gyanta alkalmazását. Indiai források szerint jótékonyan hat a fejfájásra, étvágyfokozónak és emésztési zavarok kezelésére. Afrikában vérhasra, maláriára és egyéb lázakra, valamint a mai napig kígyómarásra és a terhes nők vajúdásának megkönnyítésére adják – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért Kenderkönyv című kiadványában.
Robert Burton, angol orvos és filozófus 1621-ben írott munkájában a depresszió és a melankólia kezelésében tartja fontosnak a marihuána alkalmazását. Hőskorában több mint száz gyógyászati könyv javasolja használatát betegségekre és rosszullétekre.
A kalkuttai orvosi egyetem professzora W. B. O’Shaughnessey, állatkísérleteken meggyőződve biztonságosságáról, kanabisz-tinktúrát készített, reumás, epilepsziás és egyéb betegségek gyógyítását végezte vele, majd 1842-ben Angliába visszatérve hirdetni kezdte, így a növény használata Európában és az Egyesült Államokban is általánossá vált.
A kender alapú gyógyászati készítmények népszerűségének az ópiát alapú fájdalomcsillapítók 1850-es évekbeli elterjedése vetette vissza, mely az injekciós technikával addig nem látott gyorsasággal mulasztotta el a fájdalmat. Hosszú idő telt el, míg nyilvánvalóvá vált, mennyivel nagyobb a hozzászokás és a fizikai függőség veszélye az ópiátok esetében.
Az 19. század végén, illetve a 20. század kezdetén elfogadott marihuána ellenes törvények nyomán azonban az orvosi felhasználás háttérbe szorult, szinte tökéletes mellőzéséhez azonban a politikának kellett közbeszólnia. Az Egyesült Államok nemzetközi törekvései nyomán kezdődött a marihuána egészségügyi alkalmazásának visszaszorulása, miközben – sok más anyaggal szemben – sosem okozott csalódást a gyógyászatban. Az US Pharmacopeia, az a szervezet mely a gyógyszerek minőségéért felel és engedélyezi azokat, az 1940-es években vette fel a kendert a tiltott szerek listájára.
A marihuána alatt a Cannabis sativa nevű növény száraz virágait, leveleit, szárát és magjait értjük. A növény ezen összetevői tartalmazzák azt a kémiai összetevőt, mely tudatmódosító hatást képes kifejteni, s amelyet világszerte fogyasztanak vagy elszívnak rekreációs céllal, miközben ugyanezek a növényi részek potenciális orvosságként is hatnak. Összesen több mint hatvanféle kémiai összetevőt tartalmaz, melyeket összefoglalóan kanabinoidoknak nevezünk.
A marihuánával kapcsolatos orvosi kutatások nagy része arra keresi a választ, hogy a különböző kanabionidok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre és a különböző szimptómákra.
THC: Ez a rövidítés a delta-9-tetrahidrokanabiol-t takarja, a kanabisz legismertebb hatóanya, amely a tudatmódosító hatásért felelős. Emellett ismert még hányingercsökkentő és hányáscsillapító hatása melyek számos betegség mellékhatásai.
Kanabiol és kanabidiol: Ezek az összetevők rendelkeznek néhány tulajdonságával a THC-nek, de jelentősen alacsonyabb a pszichoaktív hatásuk, vagyis „nem áll be” tőlük a páciens.
Dronabinol (Marinol): Ez a THC mesterséges változata, melyet korai szétválasztással érnek el. Használják hányás és émelygés enyhítésére, a kemoterápián átesett rákos betegek kezelésére és az AIDS-esek étvágyának növelésére.
Hogyan működik?
Elfüstölésnél vagy belélegzésnél a marihuánában lévő THC és egyéb kanabinoidok kétféle receptor sejthez „csatlakoznak” az emberi szervezetben –mint a kulcs a zárba. A CB1 az egyik ilyen. Receptorai nagyrészt az agyban találhatóak, elsősorban a mozgáskoordinációért, a memóriáért és a hányingerért felelős területeken. Ez megmagyarázza miért hat a kanabisz az egyensúlyérzékelésre és a test irányítására, valamint a rövid távú memóriára és tanulásra. Így érthető miért lehet hatékony a hányinger, az étvágytalanság és a fájdalom enyhítésében.
A másik receptor a CB2, a test többi részében - főként az immunrendszer szöveteiben - található, a lépben és a nyirokcsomóban. Ezen receptorok funkciója azonban kevéssé ismert. Valószínűsíthető, hogy az immunrendszer fékeiként működnek, mely magyarázattal szolgálhat arra, miért csökkentheti az emberi immunreakciókat a kender.
A fű elszívása után az összetevők perceken belül elkezdik kifejteni hatásukat és pár perc alatt el is érik maximális koncentrációjukat a szervezetben, melyet követően körülbelül másfél órán át éreztetik hatásukat. Amennyiben megesszük a növényt – nem ritka hogy különböző ételek összetevőjeként fogyasztják –, a hatás órák múlva - és órákon át - is jelentkezhet. A mesterségesen előállított dronabinol (Marinol) melyet kapszulaként adnak be a betegnek, több mint egy napon át képes az étvágy fokozására.
Hányinger: a THC gyógyszerként történő felhasználásának kutatásokkal leginkább igazolt hatása a hányingercsökkentés, melyet a kemoterápián átesett rákbetegek és az AIDS-ben szenvedők súlyvesztésének ellensúlyozására alkalmaznak. A fiatal emberek szervezete jobban reagál a hányingercsökkentés ezen módjára, mert az idősebb szervezet kevésbé képes tolerálni a tudatmódosító hatást. Az orvosok általában előbb enyhébb szerekkel próbálkoznak a rosszullét csökkentésre, s csak súlyos esetekben írják fel a dronabinol alapú hányáscsillapítókat.
tüntetők Vancouverben
Zöldhályog: ez a betegség, mely minden harmadik vakságért felelős az Egyesült Államokban, a szemgolyóban jelentkező túlnyomás hatására alakul ki, mely gyakran a látás teljes elvesztéséhez vezet. A hetvenes évek elején a tudósok rájöttek, hogy a marihuána szívása csökkenti a szemgolyó nyomását, azt azonban hogy milyen módon, máig nem sikerült bizonyítani. A marihuána fogyasztás a vérnyomást is csökkenti, mely szintén a szemgolyó nyomás csökkenéséhez vezet. A kutatók CB1 receptorokat fedeztek fel a szemben, mely vezérfonalként szolgálhat a zöldhályog és a kender közti összefüggések megértésében. A tudósok most azon vannak, hogy olyan kanabinoidokat állítsanak elő, melyet közvetlenül a szembe juttathatnak, hogy elkerüljék az kanabisz agyi stimuláló hatását.
Fájdalomcsillapítás: a 19. századtól széles körben elterjedt volt a marihuána fájdalomcsillapító hatásának alkalmazása, manapság pedig azon van a tudomány, hogy új kanabisz-alapú fájdalomenyhítők szülessenek. A THC a kodeinhez hasonlóan alkalmas a rákbetegek fájdalmának enyhítésre is.
Szklerózis multiplex: a remegés, önkéntelen végtagmozgás, izomgörcsök és a szklerózis multiplex tüneteinek hatékony kezelésére is alkalmasak a kanabinoidok. Ezen idegrendszeri zavarok és a gyakran velük járó fájdalom jelentős csökkenthető kanabisz alkalmazásával –derült ki egy 2003-as tanulmányból. Ezen túlmenően, sok orvos van azon az állásponton, hogy a kanabinoidok további kutatása a szklerózis multiplex (SM) gyógyításában is segíthet. A marihuána képes lehet megóvni az idegeket a SM okozta károsodástól. Ezt támasztják alá a témában végzett állatkísérletek és a betegségben szenvedők interjúi rendszeres marihuána használatot követően.
Asztma: Egy ausztrál jelentés szerint a szívható marihuánának és az orális THC-nek jelentős tüdőtágító hatása van, mind az egészséges emberek, mind az asztmás betegek esetében. A Lordok Háza 1998-as jelentése világosan kimondja, hogy a kanabisz hatékonyan használható az asztma kezelésében. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a marihuána szívása, illetve maga a füst szervezetbe jutása kérdéseket vet fel az asztmás betegeknél. Léteznek azonban már olyan úgynevezett párologtatók, amelyekkel lehetővé válik a betegre káros kátrány és egyéb karcinogének szervezetbe jutása nélkül a THC szervezetbe juttatása.
Kockázatok
Függetlenül attól hogy a törvényi szabályozás miként rendelkezik, a fűszívás számos egészségügyi kockázatot is rejt magában, így: memóriazavart, koordinációs problémák megjelenését, s mivel a kenderhasználat jellemzően dohányzással párosul, a joint elszívása növeli a tüdőrák kockázatát.
FGY