Mi okozza a bölcsőhalált?

© Dripnet

A bölcsőhalál, más néven a hirtelen újszülöttkori halál (SIDS - Sudden Infant Death Syndrome) minden előzmény nélküli váratlan elhalálozás, kiváltó okát sem a kórelőzmények, sem a boncolás nem tudja igazolni. A bölcsőhalál nem betegség vagy rendellenesség, hanem diagnózis, melyet azoknál az egy évnél fiatalabb, látszólag egészséges csecsemőknél állítanak fel, akik hirtelen, minden előzmény nélkül vesztik életüket.

Bár megnevezést már talált rá az orvostudomány, a pontos eredetét még kutatják, valamint azok a gyógymódok sem ismertek, amelyek garantáltan kiküszöbölik a lehetőségét. Bár a megjelölés tartalmazza a bölcső szót, a halál helyét nem jelöli, hiszen a SIDS bárhol előfordulhat: babakocsiban, ágyban, autóban; gyakran a szülői kézben halnak meg a kicsik mindenféle figyelmeztető jel nélkül.

Egyetlen okot sem találtak az orvosok

Az újszülöttek légzése

Az újszülöttek légzése kezdetben periodikus, irreguláris: gyakran abbahagyják a levegővételt, majd a leállás után újra visszatér spontán légzésük, nagyjából 20 másodpercen belül. Akarattal senki sem tudja leállítani a légzését, ilyenkor ugyanis azonnal beindulnak olyan mechanizmusok, amelyek ezt nem engedik. A csecsemők esetében is a periodikus légzést ezek az autoregulációs mechanizmusok segítik. Rendkívüli esetben azonban az autoregulatív mechanizmus nem indul be, bekövetkezik a bölcsőhalál.

Senki sem tudja biztosan, hogy mi okozza a bölcsőhalált, de világszerte számtalan orvos és kutató dolgozik azon, hogy napról napra jobban megismerjék a tünetcsoportot. Egyelőre egyetlen kiváltó okot sem azonosítottak a kutatók. Az orvostudomány pillanatnyi álláspontja az: a bölcsőhalált valószínűleg nem egyetlen ok idézi elő, számos eseménynek kell egyszerre megtörténnie ahhoz, hogy bekövetkezzen. A feltételezések szerint a háttérben olyan anatómiai rendellenesség is állhat, minden bizonnyal az agyban, amely hibát okoz a csecsemő légzésében, valamint a vérkeringés irányításában. Másik eshetőség egy olyan fejlődési hátrány megléte, amely révén a helyes légzés és vérkeringés a kimaradás után nem tér vissza.

Amennyiben az ilyen problémákkal rendelkező babákra nem figyelnek szüleik, azaz hason altatják őket, ezáltal visszalélegzik a széndioxidot, esetleg túlmelegszenek, vagy cigarettafüstöt lélegeznek be, valamint akár alvás közben egy pillanatra leesik a vérnyomásuk, valószínűleg nem élik meg a másnapot.

 

Hiba az agytörzsben

Egy egészségügyi kutatás során a szakértők azonosították az agytörzsnek egy olyan, a széndioxid érzékeléséért felelős területét, mely a legtöbb bölcsőhalált halt csecsemőben rendellenesen működött. A hasonalvás miatt a széndioxid beszorul a gyermek arca és a matrac közé, így a gyermek akaratlanul is többet lélegzik be a halálos gázból. A legtöbb csecsemő felébred, ha a széndioxid szintje túl magas lesz. Az agytörzsi rendellenesség tudatában így megelőzhető a csecsemőhalál, ha ismerjük azt a mennyiséget, amely a gyerek életét veszélyezteti.

Rendellenesség a vérnyomás szabályozásában

További kutatások az agynak azt a képességét vizsgálták, amely úrrá lesz az elalvó csecsemőknél tapasztalható vérnyomás-csökkenésen. Az elképzelések szerint ugyanis néhány csecsemőnél az agy nem képes a hirtelen leesett vérnyomást helyreállítani és megszilárdítani. A zavar akár a fent említett agytörzsi rendellenesség következménye lehet, de akár más területek is felelőssé tehetők. A probléma eredménye nem légzésleállás, hanem a kritikus szervek, mint például a szív, vérkeringésének leállása lehet. A hátonalvás azonban segíthet a picik bizonyos agyi területeinek abban, hogy képesek legyenek a vérnyomást az egészséges szintre visszaállítani.

Az immunrendszer hibája

Az első életévben gyors növekedés és fejlődés tapasztalható a csecsemőknél. Az újszülöttek védelmi rendszere eleinte kezdetleges, reflexekre épülő. Ilyen például a megriadási vagy Moro-reflex, mely során az újszülött begörbíti a hátát, hátraveti a fejét, végtagjaival pedig rugdos és csapkod, ha megijed. Ezek a kezdeti reflexek a születés után az idő haladtával fokozatosan háttérbe szorulnak, és egyre nagyobb szerepet kapnak a szándékos mozdulatok, melyek révén a csecsemők képesek eltávolodni a lehetséges veszélyforrásoktól. Egyes kutatások úgy vélik: a bölcsőhalál gyakran amiatt következik be, hogy egyszerűen a gyermekek nem tudják magukat megmenteni az olyan életveszélyes helyzetekből, mint például a pokrócba csavarodás.

Szűk nyaki artériák

Mikor az újszülött hason alszik, megpróbálja az arcát távol tartani az ágyneműtől, akaratlanul összenyomhatja nyaki artériáit, mellyel megszakítja az agyi vérellátást – állítja az ausztrál University of Sydney és az Új-Dél-Wales-i Orvostani Intézet. Ezzel veszélybe kerül az az idegközpont is, mely az akaratlan testfunkciókért felelős, mint például a lélegzés, és a halál beáll.

Emberi gondatlanság

Számtalan ötlet kering arról, hogy mi okozza a bölcsőhalált: a bébi matracába befészkelt kórokozók, gombák, a megrekedt széndioxid, a hason alvás mind-mind a kiváltó tényezők között szerepelnek. Egy amerikai tanulmány szerint azonban öt bölcsőhalálból egy akkor következik be, mikor a gyermekre nem a szülei, hanem valaki más vigyáz. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a gyermekre egész nap felügyelő személyek általában mulasztást követnek el, nem tartják be megfelelően az előírásokat, nem számolnak a rizikóval, és képesek a nappali szunyókáláshoz hasra tenni a gyereket.

Bár a konkrét kiváltó okok nem ismertek, az orvosok ellentmondást nem tűrően kitartanak amellett, hogy a háton alvással csökkenthető a hirtelen halál kockázata. Dr Rachel Moon, a Washington-i Gyermek Egészségügyi Központ orvosa szerint: „Az újszülötteknél és a csecsemőknél a legmagasabb a kockázat, mivel felsőtestük izomzata ebben a korban még nem kifejlett.”

Helicobacter pylori

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori olyan kórokozó, amely megtalálható az egészséges ember bélflórájában, ám bizonyos körülmények között képes a gyomorban tartósan megtelepedni, károsítva a gyomor nyálkahártyáját. A hámsérülést követően az emésztéshez termelt sósav így a gyomor sejtjeit károsíthatja, mely gyomorfekélyhez és gyomorrákhoz is vezethet. A baktérium minden bizonnyal régóta él együtt az emberrel, hiszen egy 1800 éves múmia gyomrában is megtalálták Chilében. A baktérium a gyomornyálkahártyát általában gyermekkorban kolonizálja. Egyes kutatások szerint alapesetben véd a gyermekkori hasmenés ellen, valamit antibakteriális hatású fehérjéket termel, ezáltal az immunrendszert erősíti. Azonban az évtizedek múlásával számos kórkép kialakulásáért tehető felelőssé elszaporodása. A fertőzés leginkább azokon a területeken terjed, ahol rosszak a higiéniás körülmények, főként családon belül.

Egy szintén új tanulmány szerint a csecsemők nyilvánvaló ok nélkül elhalálozásáért valószínűleg egy hétköznapi baktérium a felelős. Egy 32, SIDS-ben meghalt csecsemőről készült tanulmányban manchesteri orvosok úgy találták, hogy majdnem 90 százalékuk a Helicobacter pylori baktériumtól volt fertőzött. A megjelent beszámolóban a kutatók elmondása szerint nyolc csecsemő közül, akik más okok miatt haltak meg, mindössze egy volt fertőzött.

Dr. Jonathan Kerr, a Manchesteri Királyi Kórházban kutatást végző csapat vezetője arra figyelmeztet, hogy a fertőzés nyálon keresztül terjedhet. Azt javasolja a szülőknek, hogy ne nyalják meg vagy ne szopogassák a csecsemő cumisüvegét, illetve cumiját, így kerülendő el a kórokozó akaratlan átadását a gyermek részére. Nem ismert, hogy a Helicobacter pylori milyen szerepet játszhat a bölcsőhalál bekövetkezésében, de Dr. Kerr elképzelése szerint a csecsemő tüdejében ammóniatermeléshez vezethet.

Bár a tanulmány statisztikailag jelentős, kis mintavételezésen alapul. A kutatók elmondása szerint további munkára van szükség, hogy igazolják eredményeiket. Jóllehet a kutatás nem szolgál döntő bizonyítékokkal, segít még többet megértenünk a SIDS-ről és rávilágít azon teendők némelyikére, melyekkel megmenthető lehetne egy csecsemő élete.

 Minden egy évnél fiatalabb gyermek ki van téve a bölcsőhalál veszélyeinek. Egy gyermek érintett, ha:
- koraszülött
- édesanyja dohányzott, valamint kábítószert fogyasztott a terhesség alatt, húsz évnél fiatalabb és első szülése volt
- a másik szülője is dohányzott
- édesanyja szegénységben él vagy nem vett részt terhesgondozáson
- cumisüvegből eszik (a szoptatással csökkenthető a bölcsőhalál kockázata)
- ha volt olyan testvére, aki bölcsőhalált halt
- hason alvó
- átélt életveszélyes helyzetet, különösen légzésleállást, mely során bekékült.

Prevenciós program

A Madarász Kórház 1993-ban indult SIDS megelőző programja részletes információt ad a bölcsőhalálról. A szakemberek a kisbabák és szüleik védelme érdekében keddenként tartanak előadást a hirtelen csecsemőhalál közvetlen és közvetett okairól, a megelőző lehetőségekről, valamint az életmentésről. A prevenciós program révén megpróbálják tudatosítani a szülőkben a bölcsőhalál lehetőségét. A programban való részvétel és felkészülés így jelentősen csökkenti a szorongást a szülőkben: ha a kisbaba azonnali segítséget kap, élete megmenthető. A bölcsőhalál prevenció célja a halálesetek számának csökkentése, valamint az érintett családok életminőségének javítása. http://www.bolcsohalal.hu

A legtöbb bölcsőhalál hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél tapasztalható. Egy német statisztika szerint a legnagyobb az előfordulás a harmadik hónapban. Erősen csökkenő számban ugyan, de vannak esetek a 7-12. hónapban is. Bárhol megtörténhet, nem feltétlen bölcsőben. Általában alvás közben éri a halál a csecsemőket, esete tíz és reggel tíz óra között. A kockázat a fiúgyermekek és az ikrek esetében, valamint az alacsony születési súlyúak körében nagyobb. Kutatások szerint télen gyakoribb, egy tiroli statisztika szerint azonban február-március hónapokban van a csúcs, és egy kisebb július-augusztus táján.

Ezer csecsemőből hármat érint

A világ népességében a hirtelen csecsemőhalál átlagos előfordulási aránya körülbelül 3 ezrelék, ami azt jelenti, hogy ezer csecsemőből hármat érint. Habár a titokzatos gyermekhalálozások száma riasztó lehet, a tény az, hogy a bölcsőhalál még mindig relatív ritkán fordul elő, és az esetek száma csökken - 1991 óta, a SIDS előfordulási szintje az Egyesült Királyságban 70 százalékkal mérséklődött. Jelenleg évente körülbelül 350 csecsemő hal meg ebben az országban váratlanul, minden előzmény nélkül. Kaliforniában hozzávetőlegesen minden kétezredik csecsemő hal meg hirtelen. A hazai adatok a szakemberek szerint a világátlaghoz képest igen jók: a SIDS aránya a csecsemőhalálozásban 1,4 százalék. Magyarországon 1980 és 1995 között csupán 475 csecsemő halt meg bölcsőhalálban.

Nincs lehetőség a bölcsőhalál megelőzésére. Bár a hirtelen halálról egy szülő sem szeret elgondolkodni, az alábbi általános szabályok alkalmazásával sikeresen csökkenthető a kockázat:

Ne altassuk hason a gyermeket!

Ez az egyik legfontosabb betartandó feladat az aggódó szülő számára. A kitámasztott oldaltalvás is jobb, mint a hason fektetés, de a legjobb, ha a hátára tesszük a gyermeket. Az elemzések szerint a bölcsőhalál kockázatát megduplázza az, aki hason altatja a gyermekét.

Ne dohányozzunk!

Ne dohányozzunk a terhesség alatt, és másnak se engedjük a baba közelében. A dohányfüst négyezernél is több kémiai anyagot tartalmaz, melyből félszáz rákkeltő hatású, és több mint száz bizonyítottan mérgező. Legtöbbjük a másodlagos dohányfüstben jóval nagyobb koncentrátumban fordul elő, mint a füstszűrőn keresztül beszívott füstben. Fokozottan veszélyes a gyermekek számára: ha a terhes anya dohányzik, megnöveli csemetéjének esélyét a légzőszervi megbetegedésekre, a visszatérő fülfájdalmakra és az asztmarohamokra. Lassítja a méhen belüli fejlődést, kis születési súlyt eredményezhet, ezáltal növeli a bölcsőhalál lehetőségét.

Használjunk tömör, egyenletes felületet alvásra!

Számos tanulmány hozta összefüggésbe a puha felületet és a megnövekedett bölcsőhalál kockázatot. Gyermekünket mindig tömör, egyenletes, ám tiszta és megfelelő matracon vagy felületen altassuk, párna nélkül.

Kerüljük a gyermek túlöltöztetését!

A túl meleg szoba, a túl sok vagy felesleges ágynemű, amely akár a gyermek fejét is betakarhatja, szintén növelik a kockázatot. A szoba hőmérsékletét tartsuk kellemes hőmérsékleten, nagyjából 18 Celsius fokon. Amennyiben izzadást, lázkiütést, gyors légzést és nyugtalanságot észlelünk, a baba haja nedves, feje meleg, minden bizonnyal túlmelegedett vagy lázas. Hasán vagy nyakán ellenőrizzük hőmérsékletét, ne a végtagjain, hiszen azok általában hidegek.

Alváshoz használjunk könnyű ágyneműt, valamint kifejezetten gyermekeknek készült hálózsákot. Ne adjunk lehetőséget olyan szintű fészkelődésre, mely során a lába a fejrésznél, míg a feje a kiságy másik végében köt ki. A takaró ne érjen tovább a baba vállainál, ügyeljünk, hogy semmilyen felesleges pokróc, játék, kendő, vagy ruhanemű ne legyen a kiságyban. Ha a babának melege van, vegyük le róla a takarót, ha fázik, tegyünk rá mégegyet. Ám semmiképpen ne óvjuk a hideg ellen nagypárnával, steppelt takarókkal, pehelypaplannal, dunnával.

Adjunk cuclit a gyereknek!

Cucli és cumi

Ezeket a megnevezéseket gyakran használjuk egymás szinonimájaként, azonban lényeges használati különbség van a két tárgy között. Míg a cucli olyan szopóka, ami a csecsemő megnyugtatását szolgálja azáltal, hogy szopásigényét elégíti ki, addig a cumi nem más, mint a csecsemőtáplálás olykor nélkülözhetetlen kelléke, a cumisüveg pótolhatatlan alkatrésze.

Egy amerikai tanulmány szerint a bölcsőhalál kockázata 90 százalékkal csökkenthető, ha cuclit adunk az aludni készülő csemetének. Az eredményeket olyan kutatás támasztja alá, mely során 185 hirtelen bekövetkezett halálesetet hasonlítottak össze a szakértők 312 egészséges gyermek adataival. Angol szakértők üdvözölték a kutatást, azonban leszögezték: a tanulmány igazán aprócska. A Brit Orvosi Folyóirat cikke szerint a cucli segítségével elkerülhető a csecsemők légzésének megakadása. Kiemelték, hogy így a cucli segítségével elősegíthető a légutak fejlődése. Az angol Bölcsőhalál Alapítvány ajánlása szerint, ha a gyermek cuclihoz szokott, a legjobb amit tehetünk, ha nem szoktatjuk le róla egy éves kora előtt. Két másik kutatás azt mutatta, hogy a cucliztatás abbahagyásával újra növelhető a bölcsőhalál kockázata. Fontos megjegyezni, hogy a cuclit soha ne kenjük be édességgel. Az anyatejes táplálást követően várjunk egy hónapot a bevezetéssel. A gyermeket egy éves korától azonban érdemes leszoktatni róla. Kutatások szerint az anyatejjel szoptatott csecsemők kevésbé vannak kitéve a bölcsőhalálnak.

A csecsemő rendszeres vizsgálata

A szükséges védőoltásokat időben megkapó csecsemőknél alacsonyabb a kockázata a bölcsőhalálnak. Ha csecsemőnk gyengélkedik, haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget.

A közös ágy segít csökkenteni a bölcsőhalál kockázatát?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az együttalvás (amikor csecsemője az ágyában alszik) mérsékli a bölcsőhalál kockázatát. Ez a kijelentés olyan tanulmányokon alapszik, melyek azt mutatják, hogy az együttalvás megváltoztatja a csecsemő alvásmintáját (könnyebbé teszi), és lehetővé teszi az anyák számára, hogy gyorsabban reagáljanak csecsemőik légzésének és mozdulatainak változásaira. De nincs olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogy a közös ágy csökkenti a bölcsőhalál kockázatát; és egy nemrég készült tanulmány azt mutatja, hogy egy nyolc hetesnél fiatalabb csecsemővel való együttalvás valójában növeli a kockázatot.

Az Alapítvány a Gyermekhalál Tanulmányozására szervezet azt javasolja, hogy az első hat hónap alatt a csecsemők éjszaka a szülők ágya mellé állított bölcsőben aludjanak.

A legjobb tanács: beszéljünk a védőnővel a közös ágyhasználatról, és soha ne aludjon gyermekével, amennyiben gyakran él kábítószerekkel vagy iszik alkoholt. A csecsemővel a kanapén való szundikálás szintén növeli a bölcsőhalál kockázati tényezőjét, tehát ajánlatos egy elkülönített bölcsőbe vagy pihenő székbe tenni, amennyiben álmosnak érzi magát.

Segíthet az alvásfigyelő vagy speciális bölcsőmatrac?

Megfigyelő eszközök

A bölcsőhalál elkerülésére tett reménytelen erőfeszítéseknek adnak új értelmet a modern technológiák és a korszerű matracok. A Tokiói Egyetem által hat évvel ezelőtt kifejlesztett okosbölcső (smart cot) 384 érzékelőt tartalmaz, melyek segítségével a szülő folyamatosan ellenőrizheti gyermekének lélegzését. A szerkezet analizálja a beérkező adatokat, így időben képes figyelmeztető jelt adni, ha a gyermek veszélyben van – állítják a kutatók.

Nincs kézzelfogható bizonyíték, ami támogatná ezen termékek használatát. Némely elektronikus (csecsemőhöz csatlakoztatható) alvásfigyelő hanggal figyelmeztethet, ha a csecsemőnek leáll a légzése, de nincsen olyan kutatás, ami alátámasztaná, hogy ezen figyelőeszközök segítenek megelőzni a bölcsőhalált. Az orvos általában akkor javasolja egy ilyen készülék beszerzését, ha a csecsemőnek volt már életveszélyes légzési problémája vagy fennáll más kockázati tényező.

Az Alapítvány a Gyermekhalál Tanulmányozására szervezet szakértője, Dr. Sara Levene szerint: „Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a hirtelen bekövetkezett bölcsőhalálnak bármilyen előjelei is volnának, amelyek ráadásul monitorozhatóak is. Nincs különösebb okunk azt hinni, hogy az eszköznek van gyakorlati értéke.”

Némely vállalat beépített szellőztetőrendszerrel hirdeti a matracokat, mellyel állításuk szerint megakadályozható a széndioxid mennyiségének növekedése. Ezek a matracok több friss levegőt keringethetnek a csecsemő körül, és a biztonság hamis érzetét kelthetik. Ha úgy döntünk, veszünk egyet, akkor is követnünk kell a fent ismertetett kockázatcsökkentő teendőket. Ha a szülők szilárd matracot használnak, óvatosak és kerülik a túlzott takarást, illetve túlhevülést, valamint a gyermekeiket a hátukra fektetik, biztosak lehetnek afelől, hogy mindent lehetőt megtettek.