Minden, amit az asztmáról tudni kell

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Az asztma kezelhető, ám gyógyíthatatlan betegség. A WHO adatai szerint az asztmások száma 100-150 millióra tehető, számuk tízévenként 50 százalékkal nő - évente 180 ezer ember halálát okozva. Bárkinél, bármikor és bárhol jelentkezhet. Ennek dacára az asztmások örömteli és teljes életet is élhetnek.

© Dripnet
Az asztma a szívkoszorúér-megbetegedéshez hasonlóan újkeletű betegség, a fejlett országokban a felnőtt lakosság 5 százaléka, a gyermekek 10 százaléka asztmás. Inkább krónikus gyulladásnak tekinthető, mint légzőszervi megbetegedésnek. Az asztma a tüdőhörgők olyan krónikus, gyulladásos megbetegedése, amely visszatérő légzési problémákkal jár. A betegségben szenvedők – akár hirtelen fellépő – rohamokat élnek át, ilyenkor a légutak beszűkültek, a légzés nehezített. A rohamok a légutak túlérzékenységének következtében alakulnak ki, melyet különféle környezeti tényezők befolyásolnak. A hörgők gyulladtak és terheltek. Olyan, mint amikor a téli hideg időben mély lélegzetet veszünk: a légzés nehezebbé válik, olykor fájdalommal jár, köhögnünk kell, gyakran zihálni kezdünk, tüdőnk sípoló hangot ad, légszomj lép fel.

Peak Flow méter

Könnyen hozzáférhető, egyszerű kézi légzésvizsgáló eszköz, mely a hörgők tágasságát, a légzés pillanatnyi állapotát, a légúti csúcsáramlást - a Peak Flow-t (PEF) - méri. Segítségével naponta ellenőrizhető az asztmás állapot. Amint kiderült, mitől kell távol tartani magunkat, csökkenthetjük a rohamok számát, vagy éppen intenzitását. Ha allergia miatt alakul ki az asztmás állapot, kerüljük az allergént, de ne feledjük, hogy a megelőző gyógyszerekre ettől még szükségünk lehet.

Az asztmás roham végével bár a légutak izomzata elernyed, de a légutak gyulladása megmarad. Az asztma és az allergia „társbetegségek”: általában valamilyen allergiás reakció, esetleg vírusfertőzés lehet a kiváltó ok. Az allergia az emberi szervezet megváltozott reakciója, mely egy, általában testidegen anyag ismételt bevitele esetén alakul ki. Az allergiás reakció általában csak a felső légutakra korlátozódik. Az asztma pedig olyan tünetegyüttes, amely során a szervezet kóros reakciója az alsó légutakban jelentkezik.

Gyermekkór

© sxc.hu
Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus gyulladásos betegség. A betegek közel 50 százaléka általában „kinövi” asztmáját. (A tejfehérje-érzékenység azonban felnőtt korra asztmává alakulhat.) A gyermekeknél sincs másképp: a légutak krónikus gyulladásos betegségét rohamokban jelentkező nehézlégzés kíséri. A légutak erősen beszűkültek, köhögés, sípoló kilégzés vagy mellkasi szorító érzés, légszomj jelentkezik. Asztmás roham alatt a hörgőfal simaizmai görcsösen összehúzódnak, így a hörgők keresztmetszete beszűkül, sűrű, tapadós nyák zárja el a levegő útját. A gyulladás miatt a hörgőrendszer túlérzékennyé válik. Gyermekkorban a tüneteket leggyakrabban allergia okozza, de kiválthatja légúti vírusfertőzés, levegőszennyezés, fizikai terhelés, lelki terhelés és időjárás-változás is. Az allergiás gyermekek számára folyamatos orvosi ellátást kell biztosítani.

A gyermekek legalább harmada hajlamos az allergiára. Az asztma nem összetévesztendő a kruppal, közös bennük, hogy mindkét betegség igen veszélyes.

Kiváltó okok (Oldaltörés)

Légi úton érkező irritáló szerek

- szmog
- cigarettafüst, tarlóégetés következtében felszálló füst, stb.
- ipari gőzök, gázok (főként a kén-dioxid tartalmúak)
- háztartási vegyszerek, légfrissítők, aeroszolok
- természetes gázok, például: szigetelőanyagokból távozó aromás vegyületek
- illatosított kozmetikumok
- erős illatú virágok (például: liliom)
- légúti fertőzés

Az asztma pontos oka ismeretlen, de az öröklés és a környezeti tényezők fontos szerepet játszanak kialakulásában. Mitől alakul ki a zihálás? Minden embernél más és más a kiváltó ok; ez lehet cigaretta füst, hideg levegő, házipor atka, de akár érzelmek is állhatnak a háttérben. Egy biztos: a civilizáció terjedésével párhuzamosan az asztmás betegek száma is emelkedik.

Allergiát okozó anyagok szervezetbe jutása, valamint bizonyos tevékenységek végzése is asztmás tüneteket okozhat. A cigaretta füst, egyes ételek vagy vegyi anyagok a kézzelfogható kiváltó okok közé tartoznak, de a listán ugyanúgy szerepel a hideg levegő, lelki folyamatok, vagy akár adott feladat elvégzése is. Gyakran a kiváltó tényezők összeadódnak: ételallergia miatt a hörgők begyulladnak, a cigaretta-füst belégzése pedig kiváltja a rohamot.

A legjobb módszer a kiváltó tényező azonosítására az, ha az asztmás beteg naplót vezet, és minden tünetet feljegyez (köhögést, zihálást, nehézlégzést, légúti csúcsáramlást), minden lehetséges kiváltó okokkal együtt (szmog, időjárás változás). Érdemes ez alapján allergiavizsgálatot is kérni az orvostól.

Cigarettafüst

A cigarettafüst olyan különböző vegyületeket és gázokat tartalmaz, amelyek ingerlik a tüdőt. Éppen ezért a dohányzás az egyik leginkább elkerülendő tevékenység az asztmások számára. Nők esetében azért is fontos, mert a terhesség alatti dohányzás növeli az asztma valószínűségét a születendő gyermeknél. Bár egyre gyakoribbak a dohányzásmentes munkahelyek, a passzív dohányzást is mindenáron kerülni kell.

Hasznos tippek

- Padlószőnyeg helyett válasszuk a linóleumot, parkettát, vagy a járólapot – könnyebb tisztán tartani, és atka-mentesek
- A pokrócokat, plédeket mossuk rendszeresen, szárítsuk napon
- Rendszeresen szellőztessük az ágymatracot, párnákat, takarókat – lehetőleg napsütésben
- Szellőztessünk rendszeresen, mossuk a függönyöket gyakrabban
- Az apró (plüss)állatokat, díszpárnákat mossuk kíméletesen, szárítsuk, szatyorba téve egy-két órára helyezzük fagyasztóba.

Hideg levegő

A hőmérsékletváltozás - különösen, ha a meleg szobából a kinti hidegre megyünk - szintén okozhat tüneteket. Ilyenkor az utcára lépés előtt érdemes a megelőző gyógyszerek segítségét igénybe venni, az orrunk és szánk elé kössünk sálat, ne rettegjünk a roham lehetőségétől, lélegezzünk a megfelelő technikával.

Gyógyszerek

Gyakran különböző gyógyszerek, vagy vény nélkül kapható gyógyhatású készítmények is okozhatnak asztmarohamot. Ilyen az aszpirin, a nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők, vagy a szívbetegségek és glaukóma esetén alkalmazott bétablokkolók. Emiatt gyógyszer igénylésekor vagy vásárlásakor minden esetben figyelmeztessük az orvosunkat vagy a gyógyszerészünket az asztmánkra.

Érzelmek

A sírás, felindult vagy izgatott állapot, vagy néha a nevetés is kiválthat asztmarohamot – főként kisgyerekeknél. Használjuk az orvos által ajánlott készítményt az előírás szerint a probléma elkerülése érdekében.

Házipor-atka

Ezek az apró állatok az elhullajtott emberi hámsejtekkel táplálkoznak. Bár némely ember allergiával reagál magára az élőlényre, a legtöbben mégis az ürülékükben található fehérjére érzékenyek. Régi díványokban, karosszékekben, matracokban és szőnyegpadlókban tanyáznak, meleg és páradús levegőben szaporodnak.

Asztmás vagyok? (Oldaltörés)

Ha asztmásak vagyunk, mindig legyen a táskánkban rohamoldó gyógyszer. A szakorvos által kialakított „lépcsőzetes” kezeléssel, a helyzetekre való megfelelő felkészítéssel az asztmás rohamok megelőzhetők.

Tünetek

Száraz, főként éjszaka vagy terhelésre jelentkező köhögés, légszomj, mellkas-feszülés, nehézlégzés, heves szívdobogás, zihálás, sípoló tüdő. Az asztmát légúti szűkület, gyulladás és légúti túlérzékenység jellemzi. Normális esetben a hörgőcskék falában lévő körkörös simaizom ernyedt állapotban van, biztosítva ezzel a levegő szabad áramlását. Asztmás állapotban az izomzat összehúzódik, a beszűkült hörgők miatt a levegő nem tud megfelelően áramlani (sípoló hang). A hörgők vörös és duzzadt nyálkahártyájának folyamatos gyulladása károsítja a szövetet, izomzatot, fokozódik a váladéktermelés, amely tovább szűkíti a légutakat. Évek múltán ez strukturális változást eredményez a hörgőcskék falában, a nyálkahártya megvastagodik, a simaizom és kötőszövet mennyisége felszaporodik: a szűkülés már gyógyszeresen sem kezelhető. A légúti túlérzékenység révén akár a hideg levegő belélegzése is rohamot válthat ki. A gyakori fulladások maradandó tüdőkárosodást is okozhatnak, a súlyos roham olymértékű oxigénhiányt okozhat, hogy fulladásos halál következhet be.

Reflux és szívasztma

Asztmához hasonló tünetekkel járnak azok a betegségek, amelyek a légutak kémiai izgatását, hörgőgörcsöt, illetve a hörgő nyálkahártyájának duzzanatát okozzák. Az egyik ilyen a refluxbetegség, mely során gyomorsav vagy epés gyomortartalom a nyelőcső-gyomor működési zavara következtében visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ha a savas visszafolyás magasabb nyelőcső szakaszt is elér, akár a légutakba is belekerülhet. Refluxa mindenkinek van, maga a betegség az alföldön a legkevésbé, míg a nagyvárosokban annál inkább megtalálható.

A másik ilyen betegség a szívgyengeség következtében fellépő „szívasztma”. Ilyenkor a szív képtelen a tüdőben lévő vért a szervezetbe továbbítani, emiatt a tüdő érrendszerében megnő a nyomás, az érpályából víz áramlik a szövetek felé, amelyek így megduzzadnak. Asztmaszerű köhögés jelentkezik, a szervezet oxigénellátása gyengül. A magas vérnyomásban, érelmeszesedésben, szívizom-sorvadásban, szívbillentyű rendellenességben szenvedő betegek veszélyeztetettek. Sürgős intenzív orvosi kezelést igényel, a kialakult oxigénhiány akár halálos is lehet.

Az asztma kezelése (Oldaltörés)

Butejko légzéstechnika

Egy ukrajnai származású orvos-professzor K. P. Butejko szerint azok az emberek szenvednek asztmától, akik eleve „túllélegeznek”, azaz sokkal több levegőt vesznek fel, mint amennyit a szervezet kezelni tud. Ilyenkor a tüdő nem képes fenntartani a helyes oxigén-szén-dioxid arányokat: az alacsony szén-dioxid koncentráció miatt a hemoglobinokról nehezebben válik le az oxigén (Verigo-Bohr féle hatás). A fellépő oxigén-hiány miatt a szövetek ingerlékenyebbé válnak, és a hörgők összerándulnak (asztma-roham). A szén-dioxid hiányának másik következménye, hogy megnövekszik a hisztamin termelés, ami gyulladást idéz elő. Mivel a túllélegzés felborítja a vér kémhatását, a test lúgossá válik. Ezt korrigálandó termelődik a tejsav, ami azonban anyagcserezavarokat idéz elő. Tovább romlanak az esélyek: fáradékonyság lép fel, csökken a szervezet ellenálló képessége, nő az esély allergiára, asztmás rohamra. Ez utóbbi esetében a nehézlégzéstől szenvedő betegek pánikszerűen igyekeznek még több levegőt kapni, ezáltal pedig súlyosbodik az állapot. Az orvostudomány által vitatott Butejko légzéstechnika nem más, mint egyfajta visszafogott lélegzés, mellyel a test működése stabilizálható. A szabályozott, visszafogott légzési gyakorlat eredményei már néhány hét múlva is jelentkezhetnek. A professzor sokéves tapasztalata szerint sokat segít az is, ha a bal oldalunkon alszunk.

Az asztma kezelését a pontos kórmegállapítás, a súlyosság szerinti besorolás határozza meg. Az orvos az asztmát a beteg tünetei, klinikai állapota, fizikai terhelhetősége, és a visszatérő hörgőszűkületek gyakorisága és súlyossága alapján diagnosztizálja. A fizikai terheléssel is kiváltható hörgőszűkület - mely légzésfunkciós vizsgálatokkal igazolható - mértéke meghatározó tényező az asztma súlyosság szerinti besorolásában.

Az enyhe, időszakonként szünetelő asztmát ritkán jelentkező enyhe hörgőgörcsök, légszomj és/vagy köhécselés jellemzi – egyébként a beteg tünetmentes. Kiválthatja a hosszú futás, órai tartós terhelés, pollenallergia. Az inger megszűnésével a tünetek elmaradnak.

Az enyhe, de állandó asztmát sípoló kilégzés, légszomj, fehéres tapadós köpet jellemzi. A krónikus légúti gyulladást az allergén (pl. házipor atka, állati szőrök, penészgomba, többféle allergén együtt) állandó ingere tartja fenn. Terhelésre azonnal jelentkeznek a tünetek.

Középsúlyos krónikus asztmát fulladásérzés, köhögés, sípolás, megnyúlt kilégzés, szapora szívdobogás, sápadtság, nyugtalanság jellemzi, mindennapos hörgtágító igény kíséri. Mivel a panaszmentes időszakban is súlyos hörgőszűkület léphet fel, ezért a fizikai teljesítőképesség is kisebb.

A súlyos krónikus asztmát „néma tüdő”, tág mellkas, kapkodó, felületes légzés, szapora szívdobogás, izzadás, zavartság, eszméletvesztés jellemzi. Súlyos rohamot leggyakrabban vírusfertőzések, vagy igen nagymennyiségű allergén vált ki. Gyakran fizikai terhelés, légúti irritáló anyagok, de előfordul, hogy gyógyszerek (pl. lázcsillapító) tehetők felelőssé a roham jelentkezéséért, de bakteriális fertőzésekhez is társulhat.

Az orvosi vizsgálat során a beteg panaszai mellett a kórelőzményeket, környezeti anamnézist, családi előfordulást is figyelembe kell venni. A fizikális vizsgálat során a légzésfunkciók mérése mellett provokációs görcshajlam kimutatása is lehetséges, de szükségesek további kiegészítő vizsgálatok is, mint például gégészeti szűrés, röntgen-felvételek, EKG, bronchoszkópia, vagy allergia-teszt.

Mivel a „klasszikus” asztma külső, belélegzett, tényező hatására jelentkezik, a kiváltó okok bőrpróbával, valamint a beteg gondos megfigyelésével azonosíthatók. Más asztmás betegeknél a kiváltó külső tényezők nem találhatók, ilyenkor a betegség „belső” eredetű.

Gyógyszeres kezelés

Az asztma nem gyógyítható, de annál inkább kezelhető betegség: a tünetek visszaszoríthatóak, a rohamok megelőzhetőek, melynek eredményeként az asztmás beteg is élhet aktív, teljes életet. A gyógyszeres kezelés során leggyakrabban alkalmazott készítmények a megelőző gyógyszerek, rohamoldó gyógyszerek, hosszabb hatású hörgőtágítók. Ám a gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a helyes légzés, valamint a váladék-eltávolítás pontos és precíz elsajátítása is.

Bár a megelőző gyógyszerek csökkentik a gyulladást, megelőzik a rohamot, fulladás esetén tilos használni őket. Rendszeres használatuk javallt, még panaszmentesség esetén is. Hatásuk kifejlődéséhez 1-2 hét szükséges. A megelőző gyógyszerek gyulladáscsökkentők. A rohamoldó gyógyszerek tágítják a hörgőket, azonnal hatnak, de csak szükség esetén szabad használni. A hörgők simaizomzatának görcsét oldva csökkentik a nehézlégzést. Bizonyos készítményeket tartós hörgőtágítás céljából éjszakai panaszok esetén ír fel az orvos.

Adagolás

A gyógyszer belégzéssel (spray, inhalációs por) történő alkalmazása a leghatásosabb, mivel közvetlenül a tüdőbe jut – emiatt kis adagban is gyorsan hat. A kombinált készítmények egyszerre tartalmaznak gyulladáscsökkentő és hörgőtágító hatóanyagokat, a hatékony terápiával asztmamentes állapot biztosítható. A tabletta és a kúp a felszívódás miatt lassabban hat, több mellékhatás jelentkezik alkalmazásuk során. Injekció súlyos roham esetén javallt.

Szteroidok

A hormontermészetű szteroidok a leghatásosabb gyulladásgátlók. Rohamok megelőzéséhez belégzéssel, súlyos roham esetén injekció formájában alkalmazzák. Rendszeres használata – mint a legtöbb hosszú távon szedett gyógyszer – befolyásolja az életfolyamatokat; túlsúlyt, magas vérnyomást, cukorbetegséget, csontritkulást, gyomorpanaszokat okozhat.

Az inhalációs eszközök közül a porbelégzők a legkönnyebben használható kellékek. A spray-vel ellentétben nem tartalmaznak freont, és nincs szükség a belégzés összehangolására sem, mivel a hajtóerőt maga a belégzés szolgáltatja, valamint elektromos csatlakozást sem igényelnek, mint a gépi porlasztók.

Az asztma és a sport (Oldaltörés)

© sxc.hu
A mozgás az asztmások számára kétélű fegyver: tisztán látható előnyei mellett, rohamot is előidézhet. Ha azonban számba vesszük az asztmás sportolók sikereit, egyértelműen világossá válik, hogy a betegség tünetei kezelhetők. A népesség körülbelül hét százaléka szenved asztmás megbetegedésben, és a legtöbben súlyosbodó tüneteket tapasztalnak testedzés közben. Ráadásul a népesség újabb tíz százaléka - többnyire allergiások vagy allergiára örökletesen hajlamosak – tapasztalnak asztmatikus rohamot fizikai terhelés alatt.

Bár mely típusú asztmában szenved is a beteg, az edzés megkezdését követő percekben légzési nehézségeket tapasztalhat. A tünetek között megtalálható a köhögéstől kezdve a ziháláson át a mellkasi fájdalom. A betegek általában meghosszabbodott idejű légzési nehézségekről számolnak be - akár egy rövid testmozgást követően is.

A mozgás előidézte asztma a hiperérzékeny légutak reakciója a hőmérséklet és a páratartalom hirtelen megváltozására. Különösen a száraz és hideg levegő szapora belélegzése válthat ki rohamot. Sportolás közben előtérbe kerül a szájon át való belégzés, amikor is a beáramló levegő elkerüli a meleg és nedves orrjáratokat, amik feladata a hideg levegő tüdőbe áramlásának megakadályozása lenne. A szájon át történő szapora légzés különösen magas pollenterhelés vagy vírusos légúti fertőzés esetében lehet veszélyes az asztmában szenvedőkre.

Hogy melyek a legalkalmasabb gyakorlatok az asztmában szenvedők számára, természetesen egyéntől függőek, de több sportról is elmondható, hogy kevesebb problémát okoz az asztmásoknak. Az úszás valószínűleg a legalkalmasabb választás több okból is:

- Az uszoda levegője meleg és nedves függetlenül az évszaktól.

- A mozgásban a felsőtest kiemelt szerepet kap, ami elősegíti a légzést.

- A vízszintes testhelyzet elősegíti a nyálka ürülését a tüdő mélyebb részeiből.

A kocogásról és a kerékpározásról is elmondható, hogy kevésbé veszi igénybe az asztmás szervezetet. Általában azok a sportok alkalmasabbak az asztmások számára, amelyekben a testet nem éri tartós terhelés. A golf és a szertorna tipikusan ilyen sportágak, míg a futball, a squash és a hosszútávfutás veszélyesek lehetnek. Ugyanígy fokozott veszélyt jelenthetnek a hideg levegőn űzött sportok, mint a sílesiklás, a sífutás és a jégkorong. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a sportágakat kerülni kell, mindössze nagyobb felkészültséget és több odafigyelést igényelnek.

A bemelegítés – ami jelentősen csökkenti a mellkasi fájdalmak kialakulásának esélyét – a legalapvetőbb védekezési forma az asztmás rohamok ellen. A csukott vagy résnyire nyitott száj segíthet megakadályozni a hideg és száraz levegő közvetlen tüdőbe áramlását. Az edzések utáni levezető gyakorlatok pedig segítenek átmenetet képezni a tüdőbe áramló levegő tulajdonságainak változásában. Végül, érdemes kerülni a sportot vírusos fertőzés, hideg idő vagy magas pollenkoncentráció esetében.

Tippek, trükkök, gyógynövények (Oldaltörés)

Speciális étrenddel elősegíthető az asztmás tünetek csökkentése, valamint érdemes megismerni az ősi kultúrával rendelkező népek furfangjait is.

Az asztmában szenvedők kerüljék az allergizáló és sós ételeket, a nagy étkezéseket, fogyasszanak sok folyadékot, C-vitamint, béta-karotint, likopint, E-vitamint. Antioxidáns hatásuk miatt gyulladáscsökkentők az alma, a mangó, a sárgabarack, a sárgarépa, a sütőtök, a brokkoli, a saláta, a borsó, a petrezselyem (terhes nők ne egyék), a cukkini, a paradicsom, a napraforgó magja és olaja.

Vegyük fel a fogyasztandó antioxidánsok közé a szelén tartalmú ételeket, jutassunk a szervezetünkbe bioflavonoidokat, halolajat, glutamátport, magnéziumot, komplex multivitaminokat, B-vitamint, folsavat, cinket, króm picolinate-t, B5-, B6- és B12-vitaminokat, N-acetilt (NAC), valamint kvercetint (a vörösborban lévő flavonol vegyület).

Keleten gyógynövényekkel kezelik az allergiát és az asztmát. A feketekömény magjából kinyert olaj, a rozmaring és a kakukkfű a hörgők izomzatának összehúzódását gátolja, a kamilla, a fahéj, a szegfűszeg, a zsálya, a fodormenta, de ugyanígy a rozmaring és a kakukkfű is antioxidánsokban gazdag gyógyfüvek. Általában mézzel keverik. Egyes ázsiai országokban és Japánban közkedvelt készítmény a tíz gyógynövény keverékéből álló Saiboku-to.

A kínaiak a páfrányfenyőre esküsznek, emellett a tea és a kávé koffeintartalma révén mérsékli a hörgőszűkületet. A csikófarkot ötezer éve használják. Alkalmazása körültekintést igényel, nagy dózisban nyugtalanságot, magas vérnyomást, álmatlanságot okoz.

A hörghurut kezelésére használt vöröshagyma az asztma esetében is hathatós: laboratóriumi vizsgálatok szerint a növény kivonata blokkolja a gyulladások kialakulásáért felelős enzimek működését, és szerepet játszik az allergének okozta válaszreakciókat is. Az édesgyökér gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, köptető, vírusellenes hatású. Meghosszabbítja a gyulladáscsökkentő hormonok (kortizon) hatását. Csak szakember felügyelete mellett alkalmazható, mivel magas vérnyomást okoz. Terhes és szoptatós anyák se fogyasszák, a szívbetegek is kerüljék. A kurkumin gyulladáscsökkentő, vírusölő, antioxidáns hatású. A csüdfű, kúpvirág, örménygyökér, orvosi ziliz, molyhos ökörfarkkóró immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

A hegyvidéki, tengerparti, és barlangterápia a legtöbb asztmás beteg számára kifejezetten kedvező hatású. Ezeken a területeken általában tisztább a levegő, kevesebb az allergén. Például a parlagfű a magasabb hegyekben ma is igen ritka.

Ha az asztmát sikerül diagnosztizálni, nincs más lehetőség, mint a rohammentesség, mely megelőzéssel, de főként inhalációs gyógyszerekkel biztosítható. Egyes esetekben hatásosak lehetnek különféle természetgyógyász eszközök, az akupunktúra, vagy a pszichoterápia.

Kerüljünk minden olyan behatást, amely fulladást váltanak ki. Ha ez mégsem sikerült, kezeljük a rohamot: rendszeresen alkalmazzuk a megelőző gyógyszereket, enyhe tünetek esetén is használjunk hörgőtágító készítményt, állapotromláskor emeljük a megelőző gyógyszer adagját és menjünk orvoshoz.

A szakértő válaszol (Oldaltörés)

Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) elnöke szerint – akit már 35 éve kísér a betegség – a súlyos asztmával is együtt lehet élni, ha rendelkezünk a kellő ismeretekkel. Mivel az asztma nem az a típusú megbetegedés, amit egyszerűen tabletta szedésével is jól orvosolni lehet, az érintettek számára szervezetten lehetővé kellene tenni a legfontosabb tudnivalók megismerését – és ugyanez vonatkozik az allergiától szenvedőkre is.

Az elnök szerint az asztma akkor válik inkább veszélyessé, ha a tájékozatlan beteg pánikba esik - ezzel az asztmás állapot tovább rontható. „Az asztmások 95 százaléka nincs tisztában még azzal sem, hogy számunkra nem elsősorban a belégzés a nehéz: az asztmaroham hátterét kilégzési problémák adják.”

Az utóbbi évtizedekben erősen vitatottá vált az asztma oka. A mai orvostudomány alapvetően a hörgők gyulladásos betegségeként kezeli az asztmát, de nem csak ez az egyetlen kiváltó és tünetsúlyosbító ok - a lelki alkatnak szintén jelentős szerepe van. Pós Péter úgy véli, hogy az orvosi kivizsgálás és a kezelés során a lelki hátteret is jobban figyelembe kellene venni. Mivel az asztma kiszámíthatatlanul változó hatású betegség, gyakran a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt kialakult stressz rontja tovább a betegek állapotát.

Az asztma mai gyógykezelése is elsősorban a gyulladás meggátlására, és következménye, a hörgőgörcs megelőzésére, a nehézlégzés gyors megszüntetésére irányul. A gyulladás ellen többnyire szteroidokat alkalmaznak az orvosok, ám ezeket (főként az injekciós és a tablettás változatokat) mellékhatásaik miatt nagyon megfontoltan adagolva, és alapos ellenőrzés mellett kell alkalmazni. Az asztma esetében is nagyon fontos az állapotromlás megelőzése: a gyulladásos állapot többnyire korlátozható az inhalációs szerekkel, de a hatékonyabb kezeléshez legalább ennyire nélkülözhetetlen lenne a betegségről szóló tájékoztatás, a beteg alapos kiképzése is.

A gyógynövények alkalmazásán alapuló fitoterápia is enyhítheti a tüneteket, azonban nem szabad elfeledni: a betegek 60 százalékának asztmája allergia alapú, és ők akár a gyógynövényekre is allergiások lehetnek. A részletes orvosi kivizsgálást követően azt is mérlegelni kell, hogy milyen forrásból szerezzük be a gyógynövényeket. Az ABOSZ elnöke ugyanis felhívta a figyelmet: az EU-ban legyengült a hatósági ellenőrzés, és ez a forgalmazott gyógynövényekre is érvényes.