Fürdő-körkép: öncélú kényeztetés vagy létszükséglet?

A Gellért Gyógyfürdő bejárata © hvg.hu

Ki ne vágyna arra, hogy megfáradt testét elnyújtóztassa egy kád forró vízben, esetleg egy óriási termálmedencében? A fürdés igénye és rítusa nem újkeletű. A Budai-hegységben bőségesen feltörő ásványvíz- és hőforrások kiaknázása, és a patinás fürdőkomplexumok kiépítése már a római uralom idején elkezdődött. Egyes betegségek gyógyítására, képzett orvosok útmutatásával már ekkor szakszerűen és célirányosan hasznosították az itt felbuzgó források gyógyvizét. Az igazi fürdőkultusz azonban a százötven éves török hódoltság időszaka alatt bontakozott ki, olyannyira, hogy számos budapesti gyógyfürdő küllemében és belső elrendezését illetően még ma is híven tükrözi a törökök víz- és gőzimádatát.

A budai hőforrások áldásos hatását a szakirodalom is megemlíti, egy tekintélyes angol orvos – bizonyos Brown - 1673-as feljegyzéseiben ez áll: „A természettől meleg budai fürdők a világon a legjelentősebbnek tartatnak.” Nem véletlen, hogy Budapestet már az 1930-as években Európa-szerte híres fürdővárosként tartották számon.

A gyógyvizek felhasználására egész ágazat létesült, a nagyhírű fürdők mellett egyre több medencét üzemeltető szálloda működik. Ezekben nemcsak termálvizes uszoda és gőzfürdő várja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat, hanem gyógymasszázs és igény szerint vizes kezelések is.

Termálvíz vagy gyógyvíz?

Magyarországon termálvíznek minősül minden, a föld mélyéből származó forrásvíz, amely legalább 30°C fokos. Régebben ez az érték természetes forrásoknál 20°C, fúrt kutak esetében pedig 25°C volt. Európában mai napig sok helyütt a 20°C fokos vizet is termálvíznek nevezik.

Ásványvízzé minősíthető minden természetben előforduló víz, amelynek ásványianyag tartalma eléri a maghatározott küszöbértéket (1000 mg/l). A szakirodalom gyógyvíznek nevezi azokat az ásványvizeket, amelyeknek gyógyhatásuk van. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság által elismert vizek minősülnek hivatalosan is gyógyvíznek. Ezek táplálják a Lukács-, a Gellért- és a Széchenyi Gyógyfürdőt.

A budapesti gyógyvizek fajtái

A gyógyvizek különböző csoportokba sorolhatók aszerint, hogy milyen összetevőket - ásványi anyagokat - tartalmaznak. Az egyszerű, kevés oldott szilárd anyagot tartalmazó hévizek elsősorban reumás betegségek kezelésére alkalmasak. A földes, meszes vizek kalciumot, magnéziumot és hidrokarbonát ionokat tartalmaznak, ezért nemcsak reumatikus panaszok enyhítésére használják őket, hanem szív- és gyomorbántalmak kezelésére is (Lukács-, Gellért-, Rudas Gyógyfürdő). A kénes vizek a reumás betegségek mellett egyes bőrbetegségek esetében javallottak (Lukács-, Rudas Gyógyfürdő). A nátrium- és klorid ionokat tartalmazó kloridos vagy konyhasós vizek nőgyógyászati panaszok és hurutos megbetegedések esetén egyaránt kifejtik jótékony hatásukat (Pesterzsébeti Gyógyfürdő). A hideg jódos és brómos víz nőgyógyászati problémák és bőrbetegségek tüneteinek enyhítésére szolgál, valamint a légúti megbetegedések kúrálására (Pesterzsébeti Gyógyfürdő). A rádium iont rejtő radioaktív vizek az anyagcsere folyamat és a belső elválasztású mirigyek zavaraira, valamint a mozgásszervi betegségekben szenvedőkre egyaránt jótékony hatással vannak (Rudas-, Gellért Gyógyfürdő).

Gellért Gyógyfürdő © Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Gellért Gyógyfürdő

A Gellérthegy lábánál fakadó meleg forrás vizének gyógyító hatását már a török hódoltság kora előtt ismerték és hasznosították az itt élők. A régen Sáros fürdőnek nevezett gyógyászati központ helyén 1918-ban nyitották meg a Gellért Gyógyfürdő és Szálló ma is működő épületét. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól.

A fürdő vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz. Kiválóan alkalmas porckorongsérv, gerinc-, ízületi- és idegbántalmak — ideggyulladás vagy idegzsába — kezelésére, jó hatással van a keringési zavarokra, az érszűkületre. A fürdő épületében nappali kórház működik, és egy speciális részleg, úgynevezett inhalatórium is helyet kapott, amely az asztmás, idült hurutos légúti betegségek kezelésére kínál gyógymódot.

Lukács Gyógyfürdő © Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Lukács Gyógyfürdő

A törökök térhódítása előtt, a XII. században épült a Lukács Fürdő, amely a Császár Fürdő szomszédságában napjainkban is a Rózsadomb és a Duna közötti sávban fakadó termálvizek gyűjtőmedencéjeként működik. A feljegyzések szerint a török hódoltság idején Musztafa pasa a fürdő mellett egy malmot építtetett, és létrehozta a mai napig működő Malom-tavat. A Lukács Gyógyfürdő épülete a második világháborúban komoly károkat szenvedett, ennek ellenére 1979-ben itt jött létre az első fővárosi nappali kórház, amely komplex gyógyfürdőellátást biztosított a betegeknek.

A gyógyfürdő vize kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, nátriummal és fluorid ionokkal. Az ízületi bántalmakon kívül a sérüléseket követő lábadozások kezelésére is javasolják, de jótékony hatással van a mészhiányos csontrendszerre is.  Az iszappakoláson kívül a betegek hidroterápiás kezelést - például szénsavas kádfürdőt vagy súlyfürdőt — is kaphatnak.

Rudas Gyógyfürdő © Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Rudas Gyógyfürdő

A Gellérthegy lábánál húzódó Rudas Gyógyfürdő — régi nevén Zöldoszlopos fürdő — már a török idők előtt is fennállt. Szokoli Musztafa pasa 1566-ban saját ízlése és igényei szerint átalakíttatta. Attól kezdve a főváros egyik muzulmán kultikus helyeként is számon tartották. Az 1930-as években egyesítették a Gellért- és Széchenyi-, majd a Rácz Fürdővel. 1936 óta a termálfürdőt kizárólag férfiak látogathatták, egy éve azonban keddenként és csütörtökön női napot tartanak.

Első pillantásra a Rudas homlokzata mögött nem sejlik föl a komoly gyógyászati központ, amelyet rejt. Holott a fürdőben nappali kórház is működik, önálló fizioterápiás részleggel. Vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, amely porckorongsérv, ízületi betegségek, idült és félheveny ízületi gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas.

A fürdő kínálatában ivókúra is szerepel, nem véletlenül, hiszen a reuma kórházon és az úszócsarnokon kívül az épületben évtizedek óta ásványvíz-palackozó üzem is működik, így  — házon belül, a kúra részeként — megízlelhető a Juventus- és az Attila-forrás vize.

Széchenyi Gyógyfürdő © Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Széchenyi Gyógyfürdő

A Városliget peremén meghúzódó épületegyüttes kétségkívül a legimpozánsabb budapesti gyógy-fürdő, emellett Európa egyik meghatározó fürdő-komplexuma, amelyben nappali kórház is működik.

A Czigler Győző tervei alapján, 1913-ban épült gyógyfürdő vízellátását — kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévízzel, amely alkáliákat és fluoridot is tartalmaz — a II. számú Szent István-kút biztosítja. Az első kút vize kevésnek bizonyult, amikor strandfürdővel bővítették a létesítményt, ezért 1938-ban beüzemelték az új kutat.

A fürdő gyógyvizét idült ízületi gyulladások kezelésére, ortopédiai panaszok enyhítésére, ivókúra formájában pedig gyomorfekély, bélhurut, gyomorsav-túltengés, vesemedence-gyulladás vagy epehólyag-bántalmak kezelésre ajánlják. A fizioterápias osztály mellett a fürdő élménymedencével is rendelkezik.

 

Támogatott kezelések

A társadalombiztosítás jelenleg tíz gyógyfürdőkezelést támogat. Ezek: medencefürdő, termál kádfürdő, iszaptó fürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, vízalatti vízsugármasszázs, vízalatti gyógytorna, komplex gyógyfürdőellátás (közvetlenül nem rendelhető), csoportos gyógyúszás.

Komplett fürdőgyógyászati ellátás - régi nevén nappali kórház - négy fürdőben: a Gellért-, a Lukács-, a Széchenyi-, és a Rudas Gyógyfürdőben működik - mondta a hvg.hu-nak Fluck István, a Gellért vezető főorvosa. - A komplett, kórházi szintű ellátás során a beteg minden kezelést megkap, nemcsak azokat, amelyeket járóbetegként társadalombiztosítási támogatással igénybe vehet — például iszapfürdőt vagy masszázst —, hanem ezen túlmenően elekroterápiát, gyógytornát.

A kezelésekre minden esetben a kerületi szakrendelésen utalják be a betegeket. A szakrendelők egy-két hónappal korábban megkapják azokat az időpontokat, amikor ezek a fürdők betegeket tudnak fogadni, és ők döntik el, hogy kit utalnak be. Ezeknek a terápiáknak nagy előnye, hogy az esetek döntő többségében — bár vannak ellenjavallatok, amelyeket figyelembe kell venni — veszélytelenek és nincsenek mellékhatásaik. A kerületi szakrendelő hatáskörébe tartozik, hogy csak olyan betegeket utaljon be, akiknél nem merülnek föl ellenjavallatok, amelyek később problémát okozhatnak - tette hozzá dr. Fluck István, hangsúlyozva, hogy a budapesti gyógyfürdőkben a komplett fürdőgyógyászati kapacitás kihasználtsága közel százszázalékos. 
 

Fővárosi fürdők

Állandó fürdők: Csillaghegyi (természetes ásványvíz), Dagály (hévíz), Dandár (hévíz), Gellért (hévíz), Király (hévíz), Lukács (hévíz), Pesterzsébeti (alkáli-kloridos ásványvíz), Rudas (hévíz), Széchenyi (hévíz), Újpesti (hévíz). Idényfürdők: Csepeli Strandfürdő (hévíz), Palatinus (termál víz), Paskál Strandfürdő (hévíz), Pünkösdfürdői Strand (langyos karsztvíz), Római Strandfürdő (hévíz).

Fizioterápának nevezzük a természetes gyógymódok összességét, ahol természeti energiákat használunk föl. Ide tartozik a balneoterápia, a hidroterápia, a mechanoterápia, az elektroterápia, a fototerápia vagy a diétaterápia. De mi rejlik az első hallásra ijesztőnek tűnő elnevezések mögött?

Balneoterápia: Gyógyvizes kezelés, amelynek három formája van: a gyógyvízben való fürdőzés, az ivókúra és az iszapkezelés. Ez utóbbinál nemcsak a hőmérséklet, hanem az iszap kémiai összetétele is fontos.

Hidroterápia: Vízgyógyászat, amelynél a víz fizikai tulajdonságait - áramlását, hőmérsékletét — hasznosítják. A hidroterápia része például a víz alatti masszázs vagy a súlyfürdő, amely a gerincpanaszokkal küszködőket tehermentesíti úgy, hogy nyakuknál és karjuknál felfüggesztve „lógnak” a vízben.

Mechanoterápia: A kezelés része a gyógytorna és a masszázs. Ide sorolják az ultrahangot is - a mechanikai rezgés fölmelegíti a sejteket és szöveteket.

Elektroterápia: Az elektromos áramot a legkülönbözőbb formában gyógykezelésre használják föl. Ez lehet ingeráramkezelés, de az is gyakori, hogy iontoforézissel  gyógyszereket visznek be a beteg szervezetébe.

Fototerápia: A fényterápia része lehet az ultraibolya kezelés — régi nevén kvarckezelés — vagy az infravörös kezelés.