Horváth Ágnes elmondta, hogy a kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a biztosítási felügyeletről szóló törvényjavaslatot, mely szerint egy központi hivatal jönne létre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak felügyeletére. Az államtitkár a hivatal főbb feladatainak az egészségügyi szolgáltatást igénybevevőinek védelmét, illetve egészségügyi szolgáltatók működésének vizsgálatát nevezte. A felügyelet élén az elnök állna, akit a miniszterelnök hatéves időtartamra nevezne ki.
A hivatal elnökének munkáját a szintén hat éves mandátummal bíró, tíz tagú felügyeleti tanács segítené. A tagokra a különböző szakminisztériumok, szakfelügyeletek, szakmai szövetségek, kamarák, valamint az OÉT munkavállalói és munkáltatói oldala tenne javaslatot.
A hivatal a tevékenysége keretében egyebek mellett jóváhagyná például a finanszírozási szerződéseket, működtetne egy nyilvános mérés-értékelési rendszert, amely a kórházak működéséről tartalmazna információt. De a felügyelet vizsgálná azt is, hogy a biztosító hogyan szerződik egy intézménnyel. Emellett a különböző várólistákat is ellenőrizné. Az Egészségügyi Alappal és a központi költségvetéssel kapcsolatban tervező, értékelő és javaslattevő szerepkört kapna. Ezen kívül hatósági feladatokat is ellátna.
A felügyeleti ellenőrzés során, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem teljesíti a finanszírozási szerződésből fakadó kötelezettségeit, például valamely beavatkozásnál túl nagy az elhalálozás, a hivatal új szolgáltatót jelölhetne ki - magyarázta az államtitkár. Emellett az ellenőrzések során pénzbírságot is kiszabhat, amelynek maximális mértéke 10 millió forint lehet. De felszólíthatja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére is súlyos jogszabály sértés esetén.
Horváth Ágnes elmondta azt is, hogy az előterjesztés szerint a gyógyszerész, az orvosi, a szakdolgozói kamara köztestületként fog működni a jövőben, önkéntes tagsággal. Így minden orvos szabadon dönti el akar-e csatlakozni a kamarához. Ezzel a kamarák egyes feladatai, mint például a nyilvántartások vezetése, átkerülnek más szervekhez. "Így szakmai kamarák jönnek létre, amelyek nem szakszervezetként, politikai erőként lépnek fel" - mondta.
A kórházbezárásokra irányuló kérdésre reagálva elmondta, hogy a szaktárca és a kormányzat át kívánja alakítani a kapacitásokat. Horváth Ágnes szerint olyan struktúra jönne létre, amely a betegeknek jobb hozzáférést, hatékonyabb ellátást biztosít regionális szinten. Arról, hogy ez hány intézményt érint, még nincs információ - mondta. "A fő cél nem a kórházak megszüntetése, hanem az, hogy azon intézmények, amelyek tevékenysége nem szükséges, más funkciót találjanak" - jelentette ki. Példaként említette, hogy egyes intézményekben idősellátás, rehabilitációs-, krónikus gyermekellátás jöhetne létre.