Továbbra is jelentős különbség mutatkozik Magyarországon a nők és a férfiak várható élettartama között: a "gyengébbik nem" képviselői a rendszerváltás idején hosszabb életre számíthattak a hazai férfiakhoz képest, mint másfél évtizeddel később, 2004-ben.
A
 HVG |
két nem életkilátásai között voltaképpen már csecsemőkorban is számottevő eltérés tapasztalható, 1 éves életkorig például (a tavalyelőtti adatok szerint) 28 százalékkal több kisfiú veszti életét, mint kislány (354, illetve 274 fő). A férfiak életereje a későbbiekben is elmarad a "második nemtől", 14 és 19 éves kor között tavalyelőtt például 182 fiú, illetve 77 leány, míg a 35-39 éves korosztályban 943 férfi, illetve 363 nő vesztette életét. A negyvenes, ötvenes, hatvanas éveikben a férfiak halálozási arányszáma mintegy a duplája a nőkének, a nyugdíjba vonuló 60-64 éves generáció tagjaiból 2004-ben például 7111 férfi és 3699 nő hunyt el. A várható élettartamot tekintve az urak 60 éves korukban átlagosan még 16 évvel, a hölgyek 21-gyel kalkulálhatnak. A két nem életkilátásai közötti különbség távolról sem
 HVG |
volt mindig akkora, mint manapság: 1900-ban a nők még csak 4-5 százalékkal éltek hosszabb ideig, mint a férfiak (jelenleg 12 százalék az eltérés), igaz, akkoriban csupán 38, illetve 36,5 év volt az átlagéletkor. A "teremtés koronái" világszerte rövidebb pályafutásra számíthatnak, mint az asszonyok, a különbség azonban kevés helyen olyan magas (8,3 év), mint Magyarországon: a dánoknál és a hollandoknál például 4,7, a németeknél 5,1 az osztrákoknál 5,7 év volt az eltérés 2004-ben a nők javára. A hazainál is nagyobb különbséget az átlagos élettartamok között csak néhány volt szocialista államban, például Lengyelországban (9,2 év) Lettországban (11,7), Litvániában (11,4) és Oroszországban (13,4) regisztrálnak a demográfusok.
