A koppenhágai egyetem kutatója, Susanne Bügel és csapata két éven át termesztett három szomszédos földön sárgarépát, káposztát, borsót, almát és burgonyát. A bioföldön csak istállótrágyát szórtak ki, növényvédőszert nem vetettek be, a hagyományos földet műtrágyával és növényvédőszerrel kezelték, a harmadikat pedig vegyesen. A termékek tápanyagtartalmát megmérték, majd patkányokkal etették meg hogy megtudják, hogyan hasznosítják azokat a rágcsálók.
 
A minták többségénél nem volt eltérés a különböző termesztési módokból származó termények tápanyag-, ásványi anyag- és nyomelemtartalma közt. Egyes elemek esetében akadt némi eltérés, de jóval csekélyebb, mint ami két, azonos helyen termesztett, de különböző évjáratú  növény között jelentkezett. Tehát az időjárás sokkal inkább befolyásolta az értékeket, mint a termesztési mód.
 
Van azért előnye a biotermesztésnek, ugyanis mégiscsak kevesebb növényvédőszert tartalmaz, mint a hagyományosan előállított termékek. A biotermékek hátránya viszont, hogy kevésbé tartósak, tehát könnyebben telepszenek meg rajtuk kórokozók, mivel többek közt nem tartalmazhatnak mesterséges tartósítószert. Az állati trágyában pedig szalmonella és bélbaktérium leselkedhet. Ezek a hasmenést okozó mikrobák nem csak a saláta és a paradicsom külsejére tapadnak, hanem fel is szívódnak a növényekbe.