szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hatékonyabb beszélgetős terápia révén megtanítani az lmatlanságban szenvedőket arra, hogy miként aludjanak el, mint a folyamatos altatószedés, ami függőségi kockázatokat is rejt magában - derül ki egy frissen közzétett tanulmányból.

A 160 krónikus alvászavarban szenvedő részvételével végzett kutatás során a kanadai Québec Laval Egyetemének kutatói a beszélgetős terápia hatásait a népszerű, zolpidemet tartalmazó gyógyszerrel hasonlították össze. 
   
Az inszomnia gyakori jelenség, amely depressziót, valamint magas vérnyomást is okozhat - olvasható a Journal of the American Medical Association nevű tudományos folyóiratban. 
   
A hathetes vizsgálat során a heti rendszerességgel megtartott csoportos terápia és az éjszakai gyógyszerek is egyaránt beváltak, hozzásegítve ezzel a betegek mintegy hatvan százalékát a gyorsabb elalváshoz és a hosszabban tartó alvásidőhöz - írta Charles Morin, a kutatók egyike. A kutatást követő hathónapos időszakban azonban a terápiát választó alanyok jobban aludtak azoknál a társaiknál, akiknek továbbra is a gyógyszeres kezelést ajánlották fel - tette hozzá a szakember.
   
"Hosszú távon a legjobb eredményeket a kombinált terápiában részesülő betegeknél érték el, őket a kizárólag a beszélgetős terápiát választók követték. Noha a mostani eredmények ígéretesek, jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amely minden álmatlanságban szenvedő beteg számára beválna" - jegyezte meg Morin. 
   
A zolpidem hatóanyagot tartalmazó szerek használata rövid távon ajánlott. A szer mellékhatásaként reggeli álmosság, és akár a lassan végbemenő elalvás esetén jelentkező hallucináció is felléphet. Emellett a gyógyszerfüggőség kialakulása sem ritka, de alvajárásról és mértéktelen habzsolásról, valamint alvás közbeni beszédről is érkeztek beszámolók.
   
Az alvászavar ellen a féléves időszakban a kéthavonta megtartott egyéni terápiás találkozások voltak, ahol a betegek beszámolhattak azokról az okokról, amelyek miatt nem tudnak aludni.
   
A terápiára vonatkozó utasítások értelmében a betegek csak ágyban aludhattak, hogy elkerüljék az olvasást, a tévénézést, vagy azt hogy az ágyban fekve aggodalmaskodással töltsék az időt. A kutatásban résztvevőknek amennyiben nem tudtak elaludni 20 perc múltán fel kellett kelniük, és csak akkor feküdhettek vissza, ha elálmosodtak. Emellett minden reggel ugyanabban az időpontban kellett felkelniük. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Az alvászavart csak részben indokolja az életkor

A nyolcvanas, kilencvenes éveikben járó emberek rövidebb ideig és némileg rosszabbul alszanak, de kevésbé érzik kialvatlannak, vagy álmosnak magukat. Az idősek komolyabb alvászavarainak okát meg kell keresni és kezelni - összegzik eddigieknél kiterjedtebb tanulmányuk eredményét amerikai kutatók a Journal of the American Geriatrics Society című szaklapban.

Medipress Plázs

Mit tehetünk az alvászavarok ellen?

Előfordul, hogy a nyaralásunk alatt jobban alszunk, s azt kívánjuk, bárcsak mindig ilyen jól tudnánk pihenni. A German Institute for Quality and Efficiency in Health Care (IQWiG) szerint nem csak az segíthet a jobb alvásban, ha a hátunk mögött hagyjuk mindennapi gondjainkat. A megfelelő alvási szokások egész évre biztosíthatják nyugodt álmunkat.

MTI Plázs

Az alvászavar növeli az öngyilkossági kockázatot

A krónikus alvászavarral élő emberek többet gondolnak öngyilkosságra, és nagyobb valószínűséggel próbálják is meg - közölték szerdán a Pszichiátriai Világtársaság firenzei kongresszusán.

MTI Plázs

Méregdrága álmatlanság: mennyibe kerül az alvászavar?

Ha valaki nem tud aludni, az nemcsak neki és a családjának rossz, hanem a társadalomnak is: az alvászavarok okozta csökkent munkateljesítmény dollármilliókban mérhető veszteséget jelent. Az egyik kanadai tartományban végzett vizsgálat adatait az alvástudomány szakfolyóirata, a Sleep januári száma közölte.