Évtizedekkel ezelőtt a heveny infarktust elszenvedő betegek betegek jelentős hányada meghalt, a mai szívgyógyászati ellátás eredményeként ez csak néhány százalék. Ennek alapvető feltétele, hogy a mellkasi fájdalom kezdete után a beteg néhány órán belül megfelelően fölszerelt szakintézetbe kerüljön, ahol azonnali szívkatéteres vizsgálattal tisztázzák a koszorúér-elzáródás pontos helyét, majd a katéter csúcsán lévő ballon felfújásával kinyissák az eret, és szükség esetén fémhálóból készült hengert - stentet - is behelyezzenek a koszorúér nyitva tartása érdekében. 

A beavatkozás része a véralvadás csökkentése. Ehhez általában heparinkészítményeket használnak. Számos ország 31 kórházában vizsgált  betegek egyik csoportja az eddig adott változatot kapta, a másik csoport pedig egy új, alacsony molekulasúlyú injekciót. 

A tanulmányban részt vevő osztrák, francia, német és amerikai betegek valamennyien az ilyenkor igen szigorúan betartott feltételek mellett, azonos körülmények között kerültek be a szívkatéteres laboratóriumba, és a későbbi ellátásuk is azonos módon történt. A betegek életkora átlagosan 59 év, a 910 páciensnek 22 százaléka volt nő.

Az új, alacsony molekulasúlyú heparin a korábban már sikeresen alkalmazott készítményhez képest a vizsgálat tanúsága szerint 17 százalékkal tovább javította a gyors szívkatéteres beavatkozás eredményeit. Az ilyen kezelési módok esetén gondot jelent, hogy az alvadásgátlás esetleg túlságosan erélyes, ami vérzéses szövődmények bekövetkezéséhez vezethet. Az új heparin ilyen szempontból is biztonságosabbnak bizonyult.

Az így megreformált eljárás a korábbi - már eleve alacsony - halálozási arányt még további 40 százalékkal javította, a későbbi műtéti kiegészítés szükségessége is jelentősen csökkent. Az enoxaparin a statisztikai értékelés adatai alapján jelentősen jobbnak bizonyult, mint az eddigi kezelés.