Az ASEAN-országok (Association of Southeastern Asian Nations – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) minden évben megrendezik a saját utazási fórumukat, az ATF-et (ASEAN Travel Forum), amelynek 2011-ben a kambodzsai főváros, Phnompen adott otthont, és a konferenciát testvérlapuk, a TTG Asia szervezte. Az ATF-en kívül persze egyéb rendszeres találkozókat is tartanak az ASEAN-országok – Brunei, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Myanmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám –idegenforgalmi hivatalai, turisztikai vezetői, és a miniszteriális találkozók is rendszeresek, hiszen a térségben kormányzati szinten is maximálisan tisztában vannak a turizmus fontosságával és jelentőségével. Az elképzelések szerint idén mintegy ötvenmillió dollárt kívánnak arra fordítani, hogy az ASEAN-országok turizmusát fejlesszék, és az ötéves célkitűzés a térségbe utazók számát a mostani 65,68 millióról 2015-re 25%-kal, 86,7 millióra növelése. Ebben a célkitűzésben segíthet, hogy az ASEAN a turizmus területén kiemelten együttműködik Ázsia más országaival is. Az ASEAN+1 keretein belül Indiával, az ASEAN+3 esetében Kínával, Dél-Koreával és Japánnal fűzték a korábbinál jóval szorosabbra a turisztikai kapcsolatokat, és legújabban Oroszország is beszállt a közös munkába, az ASEAN+Russia formájában. A tíz ASEAN ország persze nem azonos turisztikai kapacitásokkal és potenciállal rendelkezik, de érdemes összehasonlítani néhányat közülük.

Brunei Darussalam, azaz a Brunei Szultánság, amely Malajzia területébe ékelődik be, és hivatalos nyelve is a maláj, alaposan megszenvedte a válságot, 2009-ben 30,2%-os beutazószám-csökkenést tapasztaltak. A 2010-es év már lényegesen jobban alakult, hozták a válság előtti, 2008-as eredményeket, s mindezt úgy, hogy nem is fordítottak jelentősebb forrásokat az ország marketingre. Hiszen, mint azt a szultánság turisztikai hivatalának vezetője, Jamaluddin sejk elmondta, a kapacitásaik nem elegendőek a tömegturizmus fogadására, ezért nincs is értelme a nagyobb küldőpiacokon megjelenniük. A teljes szobaszám-kapacitásuk 3000, s ebből 650 szoba esik az 5 csillagos kategóriába. 2011-re a kitűzött cél 220 ezer látogató fogadása, hosszabb távon pedig az évi 10–11%-os növekedés fenntartása. Mivel az országban az Iszlám előírásai érvényesek, s alkoholt például nem is forgalmaznak, a fő célcsoport a családos, vallásos moszlim, nyugodt pihenésre vágyó közönség.

Flickr (Creative Commons)

A Kambodzsai Királyság a 2009-es válság hatására több turizmusélénkítő döntést hozott. Csökkentették a belépőjegyek és turisztikai csomagok árait az állami múzeumokban és például Angkor Watban is, bevezették az elektronikus vízumot, és minden eszközzel támogatják a turizmusfejlesztést. Ennek eredményeképpen 2010-ben 9,9%-os beutazószám-növekedést tapasztalhattak, s a tavalyi 2,4 millió után 2011-re 2,8 millió látogatót várnak. A legtöbb vendég Vietnámból érkezett, csaknem kétszer annyian, mint az előző évben, a legnagyobb növekedést pedig a laoszi küldőpiac produkálta 54,56%-kal.

Indonézia, amely egyúttal a 2012-es ATF házigazdája is, szintén kilábalt már a válság okozta recesszióból. Tavaly mintegy hétmillió turistaérkezést regisztráltak, hónapról hónapra kétszámjegyű növekedést tapasztalva az előző év azonos időszakához képest, s az idei évre 7,6 milliót prognosztizált az indonéz turisztikai hivatal, ami 11%-os növekedés. A bevételek is szépen emelkednek: egy turista átlagosan 1000 dollárt költ indonéziai tartózkodása során, vagyis a 2011-es várható bruttó bevétel 7,6 milliárd dollár. Bali persze továbbra is piacvezető minden tekintetben, de a hivatal 2011-es kampányában kiemelten kezeli más indonéz desztinációk bemutatását is, hiszen a 17 508 sziget számtalan más látnivalóval is szolgál.

Malajzia 2009-ben 23,6 millió turistaérkezést regisztrált, ami 1,6 millióval több volt, mint 2008-ban, vagyis a válságnak gyakorlatilag nem volt hatása az érkezésekre. Szinte valamennyi küldőpiac kétszámjegyű növekedést mutatott, 2010-re pedig már 24 millió vendéget vártak (a végső statisztikák lapzártánkkor még nem álltak rendelkezésre). 2010-ben a kormány már kifejezetten áremelésre ösztönözte a maláj szállodákat, hogy elegendő forrásuk legyen a szükséges felújításokra, átalakításokra. Valószínűleg ennek a hatására 2011-ben 8–20% közötti átlagos szobaár-növekedés várható a maláj szállodákban.

A térség egyik zászlóshajója kétségkívül Szingapúr; 2010-ben valamennyi turisztikai szektorindex növekedést mutatott. Hónapról hónapra több vendég érkezett az előző évi bázishoz képest, a rekordot pedig június tartotta több mint 1,1 millió látogatóval. Az átlagos szobafoglaltság 85,9% (ez minden magyar szállodás álma lenne), az átlag szobaár pedig 163 USD volt. A Szingapúri Turisztikai Hivatal (STB) kampányában főleg az ázsiai piacra fókuszált, amelynek jól mérhető eredménye volt az ugrásszerű beutazószám-növekedés a térség országaiból. A legtöbb vendéget Indonéziából fogadták, őket a kínaiak, majd harmadik helyen a malájok, negyediken pedig az ausztrálok követték. A növekvő érdeklődésnek a legfőbb oka azokban a turisztikai beruházásokban keresendő, amelyeket az elmúlt néhány évben hajtottak végre. A kaszinók, a világ egyik legnagyobb tengeri akváriuma, az új nemzetközi cruise-hajókikötő, vagy éppen az Universal Studios témaparkja mind fontos vonzerővel bírnak. Thaiföldön is jelentős növekedésről számoltak be, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal az országnak súlyos politikai válsággal kellett szembenéznie, aminek az idegenforgalomra is komoly hatása volt. Ám hamar kilábaltak a válságból, amihez természetesen turizmusélénkítő eszközöket is igénybe vettek (ilyen volt például a vízum ingyenessé tétele). 2010-ben 14 millió vendégérkezést regisztráltak, amely 13,3%-kal több az előző évi adatoknál, a Thai Idegenforgalmi Hivatal (TAT) pedig 15,5 millió érkezést prognosztizál 2011-re. Tavaly a tíz legfontosabb küldőpiac sorrendje szerint Malajzia állt az első helyen. A malájokat a kínaiak követték, s a japán turisták álltak a harmadik helyen. Európából csak az Egyesült Királyság (4.) és Németország (10.) került be az első tízbe. A TAT 2011-re 20 milliárd USD bruttó bevételt vár az idegenforgalomból.

MTI/AP

Ugrásra kész kistigrisnek tekinthetjük Vietnámot, amely egyértelműen visszakerült a nemzetközi turizmus térképére. A tavalyi évre jelzett 4,2 millió látogató helyett csaknem 5 millióan érkeztek a Magyarországnál kb. négyszer nagyobb, 90 millió lakosú országba. Ehhez persze hozzájárult, hogy a szobaárak alaposan leestek a 2009-es válság hatására, és valamennyi turisztikai szolgáltató különleges rugalmasságot tanúsított az árképzése során. Vietnám legnagyobb küldőpiaca Kína, amit Dél-Korea követ, de meglepő módon az Egyesült Államok áll a harmadik helyen.

Ahhoz kétség sem fér, hogy Ázsia már túl van a válságon, és az ASEAN országok fényes jövő elé néznek, hiszen a saját „belföldi” piacuk is elképesztő turisztikai potenciált hordoz magában. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Kína, Dél-Korea és India is egyre jelentősebb küldő partner, az oroszról nem is beszélve, jól látható, hogy a regionális együttműködésnek milyen meghatározó szerepe lehet a turizmusfejlesztésben.

TTG