A Kultúra Európai Fővárosa megtisztelő címmel kitüntetett, közel egymilliós lakosú Krakkó a legszívesebben látogatott lengyel város. Európa egyik legszebb nagyvárosa. Krakkó a lengyel kultúra alkotója. A városban jeles színházak, pompás múzeumok és művészeti galériák, valamint a kávézók, sörözők és éttermek tömkelege található. Krakkó az egyik legdinamikusabban fejlődő és világviszonylatban is az egyik legismertebb lengyel városként lépett a harmadik évezredbe. Az utóbbi években Lengyelországban végbemenő lendületes iramú gazdasági átalakulásoknak köszönhetően Krakkónak az ország életében és a nemzetközi színtéren betöltött szerepe szüntelenül növekszik. Krakkó az ország tudományos, gazdasági és társadalmi életének élenjáró központja. A város jelentőségének magyarázata nemcsak valóban impozáns történelmi örökségében, hanem a képzett, alkotóképes és kezdeményező emberek sokaságában rejlik Krakkó a tudományok és a fiatalok városa. Itt van az egyik legrégebbi európai tanintézet - az 1364-ben alapított Jagelló Tudományegyetem. A város 17 felsőoktatási intézményében közel 130 ezer hallgató tanul. A város ama kevés számú helyek egyike a világon, ahová a történelmi kútfőkkel való találkozás iránti vágy vezérli a látogatót. A lépten-nyomon kiérződő régmúlt rányomja bélyegét a város arculatára s meghatározza különleges és utánozhatatlanul egyedi atmoszféráját. Mindaz, ami a legrégibb Krakkóban nagyszerűen ötvöződik a korszerűvel, az avantgarde-val. Krakkó a pihenés számtalan lehetőségét kínálja és sok olyan attrakciót tartogat, amelyeket másutt hiába keresnénk.
A krakkói Főtér a középkori Európa legnagyobb tere. A tér központi helyén emelkedik az egykori kereskedelmi csarnokok együttese - amelyeknek a története még a XII. és a XIII. századra nyúlik vissza-, a csúcsíves árkádsoros és a kőből faragott emberfejekkel, az ún. mascaronékkal díszített Sukiennice, vagyis a Posztócsarnok. Földszinti részét a krakkói kézművesek és iparosok portékáit árusító pavilonok foglalják el, az emeleti részben pedig a Nemzeti Múzeum részlegének kiállítása tekinthető meg. A Posztócsarnok közelében áll a csodálatos szépségű gótikus Mária-templom, benne a középkor híres nürnbergi fafaragó művészének, Wit Stwosznak műremek szárnyas oltárával. A nagy gondossággal helyreállított templomépület kívül egyszerűségével, belül pedig freskókkal gazdagon díszített magas karcsú hajóival ejti bámulatba a látogatót. A templom egyik tornyából minden órában felhangzik a XIII. századi Krakkó elleni tatár támadás emlékét őrző harsonaszóló, a hejnał. Akinek csak egyszer is alkalma nyílik végighallgatni a hirtelen megszakadó hejnał dallamsorát, az soha nem felejti el Krakkót A Főtér másik szentélye, a kis középkori Szent Adalbert-templom, a lengyelországi román kori építőművészet egyik legrégebbi emléke. A Főtér fölött uralkodik a Városháza tornya, amelynek földalatti pincerészében mindmáig megőrződtek az egykori kínzókamrák, a színpad és a kávézó.
A Főteret övező polgárházak éjjel-nappal csalogatják a turisták tömegeit. A közeli kávéházak és éttermek tucatjai egymással versengenek a belső díszítés eredetiségében és az ételkülönlegességekben. Ugyancsak jó alkalom ez az itteni üzletekben és boltocskákban a tervezett kisebb-nagyobb vásárlások elvégzésére. A Főtér Krakkó szalonja.
Krakkónak is megvan a maga Királyi útja. S az úton, amelyen egykor fényes uralkodói kíséretek, követek és más kiválóságok haladtak, napjainkban a jó öreg Krakkó szerelmesei és a turisták sétálnak. A Királyi út a Matejko térrel veszi kezdetét, majd a gótikus ún. szakállbástyán, a Barbakánon és a Flórián-kapun, illetve az ugyanilyen nevű csodaszép utcán át vezet tovább, aztán a Főtér polgárházainak reneszánsz homlokzatai és attikái között, a barokk és klasszicista kiképzésű Grodzka utcán át kanyarog a Szent Péter- és Pál-templom mentén s végül a középkori Kanonok utcán át éri el a Wawel-dombot. A jelenlegi Matejko tér a műemlék Szt. Flórián-templommal egykor az akkor még különálló város, Kleparz területéhez tartozott. Onnan a jól védett, majd a később külön elővédművel, a Barbakán-bástyával megerősitett Flórián-kapun át kezdődött a királyi székvárosba, Krakkóba vezető út A Barbakán-bástya a középkori védműépítészet igazi remekműve. Az Európában fennmaradt három ilyen elő-erődmű sorába tartozik, de azok egyike sem versenyezhet vele sem szépségben, sem a konstrukció tökéletessége, sem pedig méretei tekintetében. A Flórián-kapuhoz kapcsolódtak a hajdan az egész régi Krakkót körülvevő városfalak. Közvetlenül a kapu szomszédságában fennmaradt a városfal egy eredeti részlete, ahol egész éven át festőművészek kínálják eladásra alkotásaikat. Az egykori városfal nyomvonala mentén létesített Planty nevű parksáv zöld oázisként húzódik a nagyváros szívében. A Királyi út meghosszabbítása - a számtalan műemlékben bővelkedő Grodzka utca a legfestőibb krakkói utcával, a Kanonok utcával - vezet fel a lengyel királyok egykori székhelyéhez, a Wawelhez.
A Főtértől néhány száz méterre, a Visztula kanyarulatával körülölelt Wawel-dombon emelkedő Királyi palota mintegy uralja a lábánál elterülő várost. A Wawelben koronázták meg a lengyel királyokat, s itt születtek az ország további fejlődésének egyes soron következő fejezeteit kijelölő legfontosabb állami döntések. Ennek az impozáns építménynek a története 1000-re nyúlik vissza. Minden Krakkóba látogatónak feltétlenül meg kell tekintenie aWaweli Székesegyházat, a Királyi palota reneszánsz kerengőjét, valamint a reneszánsz korában élt flamand takácsmesterek által készített, arras típusú faliszőnyegekkel díszített, lenyűgöző látványt nyújtó királyi palotatermeket. Különösen elragadó a Követfogadó terem a fából faragott színezett emberfejekkel díszített kazettás mennyezetével. A Várhoz tartozó Waweli Székesegyház nemcsak csodálatos műemlék, hanem egyben ma is működő templom, sajátos nemzeti pantheon, ahol sok király, nemzeti hős és a romantika korában alkotóvátesz költő sírja található. A székesegyházban különös figyelmet érdemel a reneszánsz Zsigmond-kápolna. A Wawelhez fűződik a híres tűzokádó sárkány legendája, aki egykor a várdomb alatti barlangban éldegélt.
KAZIMIERZ
Ez a hajdan szomszédos kisváros ma Krakkó egyik leglátványosabb városrésze Több száz éves műemlékeivel meg a megismételhetetlen hangulatot arasztó városképével vonzza a turistákat. Kazimierz 1939-ig elsősorban a krakkói zsidók által lakott városnegyed volt. Itt áll a híres Remuh Zsinagóga, valamint a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a Régi Zsinagóga, amely ma múzeum. Ugyancsak itt találjuk a - megreformált - imaházat, a Tempelt, valamint a Poper Imaházat.
Kazimierz a lengyel és a zsidó kultúra közös emlékeinek és műemlékeinek egyik leggazdagabb tárháza. Lépten-nyomon szemünkbe tűnnek a lengyel és zsidó kölcsönös - mindkét társadalomra jótékony hatással lévő - egymásráhatásnak a jelei.
Kazimierzben minden év júniusában és júliusában megrendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált. A világ minden részéből vonzza a résztvevőket és látogatókat. A krakkói Kazimierz városnegyed keskeny girbe-gurba utcácskái visszavarázsolják egy hajdan itt létező, olyannyira más, elragadó kultúra világát.
(Forrás: Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet)
Lengyelországi útinaplók
Szállások Krakkóban
Krakkó térképe:
View Larger Map