HVG |
A trójai faló nem más, mint egy leendő csitai vámraktár, amelyet egy félmillió négyzetméteres lakó- és szórakoztató negyed vesz körül. A határ túloldaláról érkező vállalkozók 200 millió dolláros beruházásra tettek ígéretet. A helyi városvezetés - amely már jóváhagyta az építkezés tervét - azt bizonygatja a bevándorlási hullámtól tartó csitaiaknak, hogy a máris kínai negyednek nevezett városrészben a vámraktárat, szállodákat és az üzletközpontokat kiszolgáló kínaiak mellett az oroszoknak is jut majd munka- és lakáslehetőség. Ez utóbbiban azonban nem nagyon hisznek a békés kínai inváziótól tartók. A kétkedők előszeretettel emlegetik a 19. században létrejött észak-amerikai kínai negyedeket, ahol valóban nem sok hely maradt a nem ázsiai származásúak számára.
Bár Csita mintegy ötezer kilométerre van Moszkvától, a távol-keletiek döntése a fővárosban is hullámokat vert. A nacionalista pártok máris azzal riogatják a derék oroszokat, hogy a hivatalos Peking is támogatja a kínaiak oroszországi bevándorlását, és a kínai vezetés - legalábbis gazdasági értelemben - az elnéptelenedő Szibéria lerohanására készül. Bár a hivatalos statisztikák szerint csak pár százezer kínai él Oroszországban, az aggódók szerint az illegális bevándorlókkal együtt számuk már a milliót is meghaladja.
Ráadásul egyre beljebb merészkednek Oroszországba: már Nyugat-Szibériában is igyekeznek megvetni a lábukat. Orosz lapjelentések szerint a tyumenyi területen hamarosan közös orosz-kínai erdészeti vállalatot hozhatnak létre, és egymillió hektárnyi erdőt adhatnak át kínai vállalkozók kezelésébe. Az uráli Jekatyerinburg környékén pedig több százezer hektár parlagon heverő szántóföldet adnának bérbe 49 évre a milliárdos népességű ázsiai országból érkező bevándorlóknak.
Egyre komolyabb kínai érdekeltségek vannak kialakulóban Szentpéterváron és Moszkvában is. Mint a Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai napilap nemrég megírta, Észak Velencéjében több beruházás is készül. Kínai társaságok építenék például mintegy másfél milliárd dolláros befektetéssel a Balti Gyöngyszem nevű városrészt egymillió négyzetméternyi lakással és 400 ezer négyzetméternyi üzlethelyiséggel. A kínai tőke érdeklődést mutat egy másik terv iránt is: 26 milliárd rubelért, azaz mintegy egymilliárd dollárért autós alagúttal kötnék össze a Néva két partját. Az már eldőlt, hogy kínai cég is indul azon a pályázaton, amelyet a tervek szerint a nyár végén, az ősz elején írnak ki a beruházásra. Moszkvában jövőre megindulhat egy 300 millió dolláros kínai beruházás, egy hatalmas üzleti központ építése.
Sokan attól tartanak, hogy ezekkel a befektetésekkel megkezdődik a kínaiak beáramlása Oroszország nyugati végébe is. Valentyina Matvijenko szentpétervári kormányzó azonban azzal igyekezett megnyugtatni az aggodalmaskodókat, hogy nem az emberek jönnek, hanem a pénz. Az oroszok egyébként vegyes érzelmekkel viseltetnek a kínaiak iránt. Bár szociológiai tanulmányok arról tanúskodnak, hogy a 145 milliós ország polgárainak jelentős része tart a kínai bevándorlási hullámtól, a két ország közötti hivatalos kapcsolatok napról napra javulnak, és oroszok milliói rendszeres vásárlói a kínai piacoknak. "Bár a kínai piacok jelenléte ronthatja a bűnügyi statisztikákat, az ottani árusokra jelentős szociális feladat hárul. Vlagyivosztok vagy Irkutszk lakóinak mintegy 70 százaléka folyamatosan vásárol az olcsó és viszonylag jó minőségű árut ajánló kínai piacokon. Hatalmas társadalmi feszültségek keletkeznének, ha ezek egyik napról a másikra eltűnnének" - vélekedett Szergej Luzjanyin orosz politológus. A brit BBC rádió orosz nyelvű adásában Luzjanyin arra is emlékeztette honfitársait, hogy a távol-keleti körzetekben már a szovjet időkben is fontos szerep jutott a kínaiaknak. Míg más városokban az emberek sorban álltak a boltok előtt, az orosz-kínai határ közelében a szomszédból áthozott áruknak köszönhetően kevésbé voltak fájdalmasak a hiánygazdaság tünetei.
Egy másik orosz politológus, Szergej Mihejev szerint egyelőre nem várható kínai áradat, ám a veszélyt nem lehet végleg kizárni. "A kínaiak most inkább csak kereskedelemmel foglalkoznak, és rendszeresen visszatérnek hazájukba. Ha pedig mégis megindulna az invázió, törvényekkel gátat lehetne szabni a betelepülésnek" - hangsúlyozta újságíróknak adott nyilatkozatában. Az orosz nacionalisták viszont úgy vélik, a határon túlról érkezőknek mindig lesz pénzük arra, hogy vesztegetéssel vagy egyéb eszközökkel megkerüljék a törvényeket, és megszállják az orosz gazdaság több fontos területét.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA