Szerző:
Képzeljük csak el, ha temetést követően egymás kezét fogó, halkan, kis csoportban együtt sírdogáló férfiakat látnánk. Rosszul kódolt megküzdési stratégia, hogy a férfit racionalitás, a nőt érzelmek jellemzik. Hogy a férfinak magának kell megoldania lélektani problémáit, a nő „legálisan” kér segítséget, s ezért a környezet megértést és hálát mutat.
A női és férfiszerepeket alapvetően két faktor: a velünk született tényezők, illetve a társadalmi normák alakítják. A velünk született tulajdonságok vagy hajlamosító tényezők kutatása még mindig gyerekcipőben jár. A nők és férfiak eltérő lelki folyamatait ezért – valószínűleg tévesen – elsősorban szocializációs, a neveltetésben gyökeredző mechanizmusokkal magyarázza a pszichológia tudománya. A gyász esetében is hasonló helyzettel van dolgunk. A női és férfigyász közötti különbségeket elsősorban szocializációs és társadalmi értékrendi tényezőkkel magyarázzuk.
A férfi abortusza
A láthatatlan gyász klasszikus példája a magzat – abortusz miatt bekövetkező – elvesztésének feldolgozása. A szakirodalom és az érintett intézmények szinte kizárólag az anya nehéz helyzetével foglalkoznak. Pszichológusi tapasztalataim szerint azonban a férfiak sokszor nehezebb helyzetben vannak, mint maguk az anyák. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt előfordulhat, hogy az abortuszról a döntést az anyák sokszor „az anya jogán”, a férfi bevonása nélkül vagy akarata ellenére hozzák meg. Az apák maguk is elsődleges döntéshozónak tekintik az anyát, és véleményükkel nem akarják tovább nehezíteni a szeretett személy helyzetét.
A férfiak számára tehát a legfontosabb lélektani kapaszkodó, a helyzet feletti kontroll érzése hiányzik. Így, bár az anya az elsődleges elszenvedő, a „folyosón várakozó apa” lélektani terhe veszélyesen nagy lehet. Környezetemben fordult elő, hogy az apa tiltakozása ellenére a betegen született gyermeket az anya gyermekotthonban kívánta elhelyezni. Az apa a férfigyász klasszikus formáját mutatva bezárkózott, hallgatag és megközelíthetetlen lett, mély depressziója sajnálatos módon öngyilkossághoz vezetett.
Léder László pszichológus cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, november 20-án megjelent számában olvashatja, melyben az elengedés, a gyász és az újrakezdés témáját járjuk körül szakértő szerzőinkkel. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!
További cikkek a témában: A gyermekek gyászáról, a szakításkor érzett fájdalmunkról, és egy kisfiú, Bendegúz vallomása, akinek elváltak a szülei.