Megtaláltuk Sába királynőjének ókori palotáját! - leptek meg sokakat etióp és német régészek május közepén. Mint a csapat vezetője, Helmut Ziegert hamburgi kutató elmondta, egy 3 ezer évvel ezelőttre datált épületegyüttes romjaira bukkantak Axúmban, a Sábaként is ismert antik etiópiai birodalom fővárosában, egy jóval későbbi keresztény királyi központ alatt. Ziegerték a maradványokat a Biblia által Sába királynőjeként, a Korán által Bilkiszként, az etiópiai történészek által Makedaként emlegetett uralkodónő palotájával azonosítják. Őróla annyit lehet kihámozni a legendákból, hogy virágzó birodalmat irányított, s egy ízben meglátogatta az Ószövetség kiemelkedő személyét, a mesésen gazdag és bölcs Salamon királyt. Etióp források ehhez azt is hozzáteszik, hogy Makeda utóbb a - szóbeszéd szerint - sok száz feleséggel büszkélkedő Salamon egyik neje lett, s e nászból származott a későbbi etióp uralkodódinasztia.
A német régészek azonban sejthették, hogy ez utóbbi család története kevéssé mozgatja meg a nemzetközi közvélemény fantáziáját. Ezért - az új Indiana Jones-film bemutatója előtti napokban - arra is siettek rámutatni, hogy a frissen felfedezett palotában talált oltár és az állatáldozatra utaló nyomok alapján elképzelhető: Sába királynőjének otthonában állt egykor a Bibliában emlegetett Szövetség ládája, más néven a frigyláda. (Etiópiai legendák szerint a zsidók egyik legszentebb ereklyéjét Makeda fia vitte haza magával.)
A Szövetség ládája a Biblia leírása alapján Isten kifejezett parancsára az Egyiptomból való menekülést követően, a pusztai bolyongás során készült el aranynyal beborított fából, benne a Sínai-hegyen kapott tízparancsolat kőtábláival, Áron botjával és néhány falat mannával. A liturgikus tárgyat később éppen a Salamon által építtetett Templom legszentebb pontján, a Szentek Szentjében helyezték el, ahová még a főpap is csak évente egyszer, jom kippurkor, az engesztelés napján léphetett be, hogy speciális áldozatot mutasson be önmagáért és a népért. De a frigyládát az időnként felhőként materializálódó isteni jelenlét nélkül is csodálatos tárgynak tartották. A Talmud leírása szerint ugyanis a Szentek Szentje 20 könyök (nagyjából 9 méter) széles volt, miközben a láda két oldalától a falig 10-10 könyök volt a távolság, amiből az következne, hogy a szent tárgynak nem volt fizikai kiterjedése (a Talmud szavaival: "a frigyláda helye nem helyből volt").
Számos zsidó bölcs úgy tartja - mondta el Köves Slomó rabbi a HVG-nek -, hogy a frigyláda a mai napig a lerombolt Templom közelében, a Templomhegy gyomrában futó alagutak valamelyikében van. Egyrészt azért, mert a bölcs Salamon nyilván nem hagyhatta Sába királynőjét (vagy fiát) a különleges ereklyével távozni. Másrészt tudható, hogy a Krisztus előtt 586-ban lerombolt Templom 70 évvel később újjáépített falai közé már nem került be a frigyláda. A Krónikák második könyvének egy homályos utalásából némelyek arra következtetnek, hogy Salamon király előre látta a Templom pusztulását, ezért eleve rejtekhelyet építtetett a frigyládának a Templomhegyen.
Többen vitatják azonban ezt a verziót. Az etiópiai ortodox egyház, a világon egyedüliként, a mai napig magánál tudja a becses ereklyét. Az axúmi - a most fellelt palotától nem messze álló - Mária-templomban lévő állítólagos frigyládát sokáig évente egyszer körmenetben kivitték a templom falai közül. Ma már csak az erre élethosszig kiválasztott szerzetes vethet rá pillantást.
A magát zsidó származásúnak tartó 70 ezres lemba népcsoport ugyanakkor azt állítja, hogy őseik a Mária-templomtól nagyjából 3 ezer kilométerre délre fekvő zimbabwei Dumge-hegység barlangjában rejtették el a ládát. A brit 4-es csatorna április közepén bemutatott dokumentumfilmje szerint valóban van genetikai azonosság a lembák egyik klánja és az ősi izraeli papság között, ám azt ők sem tudták megmondani, miképpen kerülhetett volna a frigyláda előbb Jemenbe, majd Zimbabwéba. A lemba szájhagyomány viszont azt is tudni véli, hogy a frigyláda elpusztította magát, majd maradékából a papok új ládát készítettek. Ez, a - szénizotópos vizsgálat szerint 1350 körüli - Harald von Sicard svéd-német misszionárius által az 1940-es években megtalált tárgy most egy hararei múzeumban van.
Ezekkel verseng egy másik verzió, amely szerint - mondta el a HVG-nek Grüll Tibor ókortörténész - a frigyládát az egyiptomi Sesonk fáraó rabolta el nem sokkal az első Templom felszentelése után, hogy aztán fővárosában, Avariszban helyezze el. Ezt a teóriát vette alapul egyébként az első Indiana Jones-film is (Steven Spielberggel készített interjúnkat lásd a 37. oldalon).
A mindeddig legérdekesebb és legmisztikusabb történettel azonban Ron Wyatt amerikai önjelölt bibliai régész állt elő. Wyatt - aki állítása szerint már megtalálta Noé bárkáját és Góliát kardját is - legnagyobb fogásaként tartja számon a frigyládát. Mint mondja, 1978 és 1983 között betört a Templomhegy egy lezárt részébe, ahol látta és le is fényképezte a ládát. A meglehetősen homályos felvételekkel bizonykodó Wyatt szerint a frigyláda pontosan azon hely alatt áll, ahol Krisztust megfeszítették, így - az Újszövetségben ismertetett földrengés okozta repedésen keresztül - a názáreti Jézus vére pontosan a frigyláda tetejére folyt le, éppen oda, ahová évszázadokkal korábban a zsidó főpap az állatáldozatokból származó vért hintette. Ekképpen lett az emberiségért kiontott - ószövetségi értelemben is - áldozat Krisztusnak, az "Isten bárányának" vére. Ráadásul Wyatt állítja: a vérmintából nyert DNS-ben 46 kromoszóma helyett csupán 24 van, ami a lelkes amatőr szerint perdöntő jele annak, hogy a vér tulajdonosának nem volt (földi) apja. A keresztény teológusok és vallástörténészek többsége azonban babonaságként utasítja el az efféle történeteket. A frigyláda esetleges felbukkanása ugyanakkor számos vallásos zsidó számára azt jelentené, hogy eljött az ideje a harmadik Templom felépítésének.
IZSÁK NORBERT