A borneói orangután összes alfaja veszélyeztetettnek számít, de a tudósok szerint a mindössze 3 000–4 500 példányt számláló Pongo pygmaeus pygmaeus helyzete kiváltképpen kritikus. Háromnegyedük a sziget Malajziához tartozó részén, a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Parkban él. A most felfedezett állományra a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) szakemberei a park melletti, mintegy 140 négyzetkilométeren elterülő dzsungelben bukkantak.

A helybeliek ugyan tudatában voltak a csapat jelenlétének, de az állatok tanulmányozása csak most februárban kezdődött, amikor a WCS kutatói felderítő körutat tettek a térségben. Annak során fedezték fel az orangutánok által használt fészkeket, amelyek jelezték, hogy viszonylag népes csoport tanyázik a környéken.

A LiveScience tudományos portálon megjelent beszámoló szerint az alvóhelyek hasonlóak azokhoz, amelyekről tavaly jelent meg tanulmány a Manchesteri Egyetem szakértője, Adam van Casteren tollából. Az általa vezetett csapat Szumátrán folytatott vizsgálat alapján megállapította, hogy az orangutánok mesteri ágykészítők, és figyelemre méltó "műszaki tudással" rendelkeznek. A magasan a fák koronájában épített fészkek feltehetően nemcsak kellemes pihenést biztosítanak, de meg is óvják éjjel gazdáikat a ragadozóktól és az élősködőktől.

A főemlősök egy stabil oldalágat választanak ki ágyuk alapjának, majd azon ülve a közvetlen környezet ágait és gallyait a leendő fészek középpontja felé hajlítják: úgy fonják egymásba az ágakat, hogy kialakul egy ovális alapszerkezet. Később kibélelik az ágszövevényt, de matracot, szükség esetén takarót vagy akár párnát is készítenek maguknak.