szerző:
ISSN

Közép-Kelet-Európában egyszeri, egyedi történelmi folyamat volt a rendszerváltás, aminek leírására és segítésére nem állt készen a közgazdász szakma meg a nemzetközi intézményrendszer. Nem vol receptjük. De másnak se nagyon. A helyzet a „rendszervákuum” megszűnte óta sok tekintetben megváltozott – véli Csaba László közgazdász.

Csaba László
A szovjet birodalom összeomlása után rendszervákuum alakult ki. Ez a szovjet utódállamokban az ezredfordulóig is eltartott, térségünkben viszont elsősorban az uniós csatlakozás reménye siettette a „vadkeleti” szisztéma, avagy a gengszterkapitalizmus meghaladását. E vákuumban a korábbi bürokratikus rendszer szabályai már fellazultak, ám a piaci fegyelem még nem érvényesült – írja a História legfrissebb számában Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdász professzora.

A kelet-európai rendszerváltás(ok) egyediségét elsősorban az adta, hogy az összes gazdasági és társadalmi alrendszer egyszerre és egy irányban változott meg. Ez készületlenül érte az akadémiai közgazdaságtant. Leginkább azért, mert a fősodrát a hetvenes évektől kezdve egyre kevésbé jellemezte a rendszerben való gondolkodás; illetve mert „a szovjet rendszer visszaváltását piacira lényegében senki sem tartotta lehetségesnek”. A fősodron kívüli nagyszámú – országismereti tanszékeken vagy regionális intézetekben tevékenykedő – nyugati szakértőnek pedig nem volt kellő hozzáértése a folyamatok megértéséhez és modellezéséhez. Ugyanez igaz volt az olyan nagy tekintélyű nemzetközi intézményekre is, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a Világbank. „Ismeretanyaguk munkatársaik általános műveltségéből és érdeklődéséből adódó, tájékozott laikus jellegű volt és maradt” – fogalmaz fanyarul Csaba a történeti folyóiratban. És az európai intézmények felkészültségéről és leleményességről sincs túl nagy véleménnyel. Ezzel együtt az Európai Uniót vízválasztónak tekinti, amelyhez való csatlakozás reménye összerendezte a sorokat. Felgyorsult és határozott irányt vett az átalakulás azokban az országokban, amelyeknek esélyük volt az uniós tagságra. Szlovákia például ilyen, ellentétben Horvátországgal, amelynek csak mostanában nyílt kapu a közösségbe, és persze most már meg is látszik rajta.

De mi volt az átalakuló harminc ország közgazdász szakmájával, ők milyen utakat kínáltak? Csaba László három típusválaszt különböztet meg. Az egyik pusztán politikai fordulatként értelmezte az átalakulást, amely a már megindult szocialista reformfolyamat elől takarította el az akadályokat. (Nevezzük őket reformszocialista irányzatoknak.) A másik a nullpontról indulást vette adottságnak, és a radikális piacosítást meg a nyugati modellek kritikátlan átültetését tűzte zászlajára. (Liberális vagy neoliberális irányzatok.) A harmadik csoport a fontolva haladóké, akik narodnyik, harmadikutas vagy nemzeti modellt kínáltak.

Ehhez képest lett, ami lett. Csaba szerint azonban mostanra a nemzetközi közgazdászszakma biztosan tanult az átalakulásból. Például azt, hogy nincs szükség új közgazdaságtanra; revideálni kell a meghaladottnak hitt történeti és intézményei megközelítéseket, amelyek a korábban egyeduralkodó pozitivista, matematikai módszerek mellől kiszorultak a standard elemzésekből. Mert nincs arra technokratikus, „szakmai” válasz, hogy az optimális végeredmény érdekében mennyi szolidaritást meg versenyt érdemes vegyíteni az új rendszerben.

Az összefüggések és a körülmények együttese határozza meg a lehetőségeket – jöttek rá a trivialitásra a tudós közgazdászok. Nem rossz. Csak egy régi világrendszernek kellett hozzá összedőlni meg egy újnak szerencsétlenkedni – tesszük hozzá ezt már mi rosszmájúan. Miközben az is látszik, hogy a rendszereket nem csupán tudós közgazdák építik. És ez egyáltalán nem olyan nagy baj.

(História, 2008/4-5)

Vélemény

Csaba László Gyurcsány elhibázott csomagjáról

Miközben Gyurcsány Frerenc „szakmai konszenzusról” beszél a bejelentett intézkedések kapcsán, úgy tűnik ez csak ő rá és szűkebb környezetére vonatkozik. Felerősödött ugyanis a Gyurcsány féle „Új Egyensúly” program bírálata; mérvadó közgaszdászok szerint a csomag nem segíti a gazdaságot, hatalmas terheket ró az emberek vállára, ám nem teremti meg a kiegyensúlyozott növekedés feltételeit. A hvg.hu Csaba Lászlónak, a Középeurópai Egyetem professzorának véleményére volt kíváncsi.

hvg.hu Vélemény

Csaba László a konvergenciaprogram legújabb változatáról

A számok már reálisnak tűnnek, de a gazdaságpolitikai eszközök körül még mindig nagy a bizonytalanság. Pedig Brüsszel éppen erre lenne kíváncsi – hangsúlyozta érdeklődésünkre, milyennek találja a konvergenciaprogram legeslegújabb változatát Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár.

hvg.hu Gazdaság

Csaba László: kegyelemkettes az uniótól

Csaba László szerint elsősorban a kiadásokat kellene csökkenteni, de a bevételi oldalt is erősítenie kell a kormánynak. A közgazdász professzor az inforadio.hu által ismertetett interjúban felhívta a figyelmet, a politikának vissza kell térni ahhoz a működéshez, amely az ország javát tartja szem előtt.

ISSN Sorkövető

Konzervatív intés Orbánéknak

A közhiedelemmel ellentétben a magyar társadalom nem velejéig reformellenes. A gyurcsányi reformdömping azonban, amely a késő Kádár-kori minta anakronisztikus folytatása, hiteltelenné tette a megújulási törekvéseket, amelyekre pedig nagy szükség van – állítja Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök.

hvg.hu English version

Csaba László

The Visegrád four have no budget strategy, which is why they rejected Tony Blair's proposals, rather than giving them their serious consideration. Hungary does not know what it wants to achieve with its National Development Plan, according to the CEU professor.

Sorkövető Gazdaság

Videót az inflációs rátának, de sebesen!

A magyarok felettébb szkeptikusak az állami statisztikai adatokat illetően. De nem csak mi. A XIX. században létrehozott központi intézetek megújulásra szorulnak. Próbálkozások már vannak.

Sorkövető

Vádirat a Fidesz ellen Bokros ürügyén

Mihancsik Zsófia újságírót felháborítja a magyar értelmiség maszatolása és sumákolása, ennél csak két dolgot rühell jobban: a Fideszt és annak elnökét, Orbán Viktort. Azt javasolja, hogy az intelligencia felelős része indítson kampányt azért, hogy a „tisztességes emberi gondolkodás, beszéd és magatartás elismert érték legyen”. Nem úgy általában, hanem a ’fideszes normákkal’ szemben.

Karácsony az atlétikai vb-vel zsarolná Orbánt, de népszavazás is lehet a vége

Karácsony az atlétikai vb-vel zsarolná Orbánt, de népszavazás is lehet a vége

Három villamos közlekedése is változik Budapesten

Három villamos közlekedése is változik Budapesten

Toboroz a Nokia, 120 informatikai szakembert vesznek fel

Toboroz a Nokia, 120 informatikai szakembert vesznek fel

100 km/h-s zóna lehet Hollandia, így mentenék meg saját gazdaságukat

100 km/h-s zóna lehet Hollandia, így mentenék meg saját gazdaságukat

Egy benzinkút ingyen tankolást hirdetett a bikiniben érkezőknek, a férfiak megértették

Egy benzinkút ingyen tankolást hirdetett a bikiniben érkezőknek, a férfiak megértették

Minden városlakó kap egy szén-dioxid-kvótát, abból gazdálkodva közlekedhet a héten

Minden városlakó kap egy szén-dioxid-kvótát, abból gazdálkodva közlekedhet a héten